Mia megosztása

Két hét. Egy örökkévalóság telt el azóta, hogy Ryan elment a kosárlabdatornára, és minden másodperc nélküle a vágyakozás és a várakozás keveréke.Megpróbáltam elterelni a figyelmemet ágyunk ürességéről, otthonunk csendjéről, az ő nevetése és melegsége nélkül. Vásárolni a barátaimmal, rendet tenni a ház minden zugában, meglepetéseket tervezni – mindent megtettem. De semmi sem csillapítja az éhséget, a heves sóvárgást a férjem érintése után.Ryan nem csak hiányzik; egyenesen fájok érte. Szenvedélyünk az a fajta, amely erőteljes, amitől eláll a lélegzeted, és mindig többre vágysz. És két hét nélkülözés után ez a vágy kétségbeesett szükségletté változott.Ahogy a nappalinkban állok, a levegőben telt a várakozás. A gyertyák lágy fénye meleg, érzéki fényben fürdeti a szobát, visszatükrözi saját belső tüzemet. Gondosan választottam ki az öltözékemet, egy olyan ruhát, amely inkább a csábítás fegyvere, mint a puszta ruházat. Mély, élénkvörös, átöleli a testem minden ívét. Elég rövid ahhoz, hogy ígéretes legyen, és olyan kivágású, amely inkább sugallja, mintsem felfedi a lényeget. Ez egy olyan ruha, amely Miát kiált – aki merész, nem bocsánatkérően szexi, és teljesen magabiztos a saját bőrében.Az órára pillantok, izgatott vagyok. Ryan bármelyik percben besléphet azon az ajtón, és végre szabadjára engedhetem a bennem motoszkáló szenvedélyt. Mindene hiányzott – széles, erős vállai, ahogy szemei elsötétülnek a vágytól, durva kezei, amelyek pontosan tudják, hogyan tudnak engem rabul ejteni.Szerelmünk tüzes, intenzitása szinte kézzelfogható. Mi nem csak szeretkezünk; már-már függőséget okozó hévvel gyújtjuk, égetjük, fogyasztjuk egymást. És ma este azt tervezem, hogy emlékeztessem őt erre, hogy megmutassam neki, mennyire hiányzott, milyen módon hiányozhat egy nőnek a férje.A bejárati ajtó hangja áttöri álmodozásomat, és a várakozás izgalmát küldi végig a gerincemen. A szívem hevesen kalapál, az idegek és az izgalom mámorító keverékeként.Végre itt van! – vége a gyötrelmes várakozásnak. Utoljára lesimítom a ruhámat, minden mozdulat csábító energiát áraszt, és az ajtó felé fordulok, készen arra, hogy ismét belefulladjak szenvedélyünk mélyébe.– Hé, gyönyörűm! – mondja; hangja ismerős dallam, amibe beleborzong a gerincem. – Úgy nézel ki, mint aki készen áll egy menetre!A fenébe, ez az ember tudja, hogyan kell megnyomni a gombjaimat; nem bírok magammal. Néhány gyors lépéssel lezárom a köztünk lévő távolságot, kezemmel felé nyúlok, testemet kielégíthetetlen vágy vezérli. Ajkunk csókban forr össze, ami egyszerre üdvözlés és ígéret; az eljövendő szenvedély ígérete. Ő a megtestesítője mindannak, amire vágyom – erős, magabiztos és az enyém.Enyhén elhúzódok, gyorsan zihál a lélegzetem, ahogy összekapcsolódik a tekintetünk.
– Már vártalak – suttogom, a hangomban a vágy és a szeretet fülledt keverékével. – Valami különlegeset tervezek ma estére. És holnapra… de erről később beszélünk.Ryan tekintete végigkalandozik rajtam, és meglátja a ruhát, amely inkább meghívó szeretkezésre, semmint öltözék.
– Hihetetlenül nézel ki – mormolja, és kezei a derekamra siklanak, majd közelebb húz magához. – Alig várom, hogy beléd kerüljek!
Kezei tapintásával elektromos szikrákat és egész nap parázsló tüzet gyújt testemben. Neki nyomom magam, érzem testének szilárd erejét, ami éles kontrasztban áll az enyém lágyságával. Ujjaim felfelé haladnak a mellkasán, az általam oly jól ismert izmokon, hogy a nyaka köré fonódjon a kezem, és lehúzzam  egy újabb mély, bódító csókra.
– Az egész éjszakát együtt töltjük – mondom az ajkai előtt. – És azt tervezem, hogy minden másodperc különleges lesz.
Miközben végigvezetem a házban, a feszültség felforrósodik közöttünk, a levegő sűrű, nyers vággyal töltődik fel. Belépünk a hálószobába, és megfordulok, hogy újra a szemébe nézhessek; kezeimmel szándékosan a mellkasának feszülök. Érzem az ujjbegyeim alatt szívverésének lüktetését, ami a saját felgyorsult pulzusomat visszhangozza.
– Ma este, hadd vigyázzak én rád – suttogom fülledt hangon, és közelebb hajolok. – Túlerőltetted magad, bajnokom. Itt az ideje a jól megérdemelt kényeztetésnek.
Ryan szemében az éhség szikrája tükröződik. Világosan tükrözi azt a kölcsönös igényünket, hogy feloldjuk a hetekig tartó külön-alvást egy féktelen szenvedélyes éjszakában. Lassan, izgatóan vetkőztetem le, ujjaimmal jól tónusú testének körvonalait követem, érzem bőre melegét elhúzódó érintésem alatt.Mire lehullik az összes ruhája, összetéveszthetetlen az izgalom, a farka büszkén áll, rángatózik a várakozástól. Körbeölelem a kezemmel, finoman simogatom, élvezem, ahogy még jobban megkeményedik, lelkesen reagál az érintésemre.– Istenem, Mia, mennyire hiányoztál – nyögi, és hangja tele van nyers vággyal.Pajkos vigyor játszik az ajkamon, ahogy felnézek rá. – Meg tudom mondani mennyire. És hidd el, emlékeztetni foglak arra, mennyire hiányoztál te is nekem.Ahogy térdre rogyok előtte, érzem, ahogy a saját vágyam felépül; lüktető szükséglet, édes fájdalom, amely kielégülést követel. Még néhányszor végighúzom a kezem, mielőtt a számba veszem, és ízlelgetem őt. Nyögése zene a füleimnek, az élvezet és a megkönnyebbülés édes szimfóniája.Imádom őt! Nyalok és szopok, minden általam ismert technikát használok, hogy megvadítsam. Keze sürgetőn a hajamba gabalyodik. Érzem, ahogy kezdi elveszíteni az irányítást, a csípője a számhoz csapódik, a szorítása a hajamban megfeszül.– Baszd meg, Mia – nyögi vágytól rekedt hangon.
– Ez kurvára jó érzés.Szavai ösztönöznek, és megkettőzöm az erőfeszítéseimet, elhatároztam, hogy élete legjobb szopását fogom neki adni. Érzem, ahogy a farka megduzzad a számban, és tudom, hogy közel van. Még néhány lökés a nyelvemen, és jön, az orgazmusa intenzív és erőteljes.Minden cseppet lenyelek, szeretem az ízét, ez a kis elégedettség érzése enyhíti égető vágyamat. De ahogy felhúz és mélyen megcsókol, tudom, hogy ez csak a kezdet. Az egész éjszaka előttünk áll, és azt tervezem, hogy a legtöbbet hozom ki belőle.
– Hihetetlen vagy – leheli az ajkaim közé, ujjaival incselkedően a mellbimbóimat markolva a ruhám vékony anyagán keresztül.
– Ez a meglepetés… felülmúlja azt, amit elképzeltem.
– Á, ez? Nem, ez csak előjáték volt. Ez az igazi meglepetés – mondom, és előveszek egy pár bilincset az éjjeliszekrény fiókjából, és kínzóan az ujjam körül  lóbálom.Ördögi vigyor játszik Ryan jóképű arcán, ahogy készségesen elnyúlik az ágyon, izmos alakja vászonként szolgál vágyaimhoz. Szívem a mellkasomban erősen dobog. Minden dobbanás azt visszhangozza, hogy egyre nagyobb szükségem van rá.
– Készülj fel egy kis játékra! – dorombolom csábító hangon.Lassan, kötekedően levetem a ruhámat, hagyom, hogy a padlóra hulljon egy szövet suttogásával. Hamarosan követi a melltartóm és a bugyim, csupasz és szabadon hagyva, gyönyörködve a szemében, a nyers éhségében, mielőtt eltakarom a szemkötővel, amit rácsúsztatok.Hangja a várakozás rekedt morgása.
– Szeretem, ahová ez tart.
– Lefogadom, hogy imádni fogod – válaszolom, a hangomban némi játékos dominancia csillogott.
– Most kezdődik az igazi móka.Céltudatosan terpeszkedve mellette, miközben megmozdulok, hogy a csuklóját a fejtámlához erősítsem, biztosítom, hogy a melleim kínzóan közel lebegjenek az arcához. Minden alkalommal, amikor előrehajolok, hogy rögzítsem a mandzsettát, kemény mellbimbóim enyhén az ajkaihoz simulnak.Minden kötekedő érintkezésnél megpróbál jobban felém nyúlni, nekifeszülve a korlátoknak. Csalódott próbálkozásai, hogy megragadják az éppen elérhetetlen élvezetet, felerősítik a várakozást, mozdulatainkat a vágy rendkívül kínzó táncává változtatva.Miután a csuklóját biztonságosan megbilincseltem, hátradőlök, hogy megcsodáljam: megkötözve, bekötött szemmel, teljesen kiszolgáltatva nekem. Látványnak is szép! Kezeim a mellkasán, lefelé vándorolnak a hasán, követve testének kemény, faragott vonalait, miközben lassan csúszkálok a testén, felépítve azt a ritmust, amitől mindketten zihálunk a szükségtől.Odahajolok, ajkaim csábítóan közel állnak az övéhez, lélegzetünk a vágyakozás felhevült táncában fonódik össze.
– El sem tudod képzelni, mennyire vágytam erre – mormolom. Hangom selymes, csábító ígéret. – Hadd mutassam meg, milyen mély ez a vágy.
Megindítom a teste lassú, szándékos feltérképezését. A nyakától kezdve csókolom és harapom a szelídség és az éhség keverékével. Kezeim a testén vándorolnak, feltérképezve bőrének minden centiméterét, halk, elismerő nyögéseket váltva ki ezzel belőle. Ahogy lejjebb haladok, a testéből kiáramló hő tüzet gyújt bennem, és a vágy borzongását küldi végig a testemen.A farka fölött lebegve kíméletlenül incselkedek vele, ajkaimmal pehelykönnyű puszikat és nyalásokat adva, szándékosan kerülve a közvetlen érintkezést. Csalódott nyögései megtöltik a szobát, bizonyítva vágya édes kínját.
– Kérlek – könyörög mély hangon, a féktelen szükségtől telve.
– Mindjárt odaérek – suttogom vissza, leheletem forró simogatásával. Folytatom a kínzását, maximumra fokozva ezzel a vágyát.Amikor végre beborítom a számmal a farkát, reakciója azonnali és heves. Csípője hozzám nyomódik, egy kétségbeesett emberként, aki megkönnyebbülést keres. Úgy helyezkedek el, hogy összeérjen altestünk, és érzem, hogy a farka hegye a sima, fájó puncimhoz csúszik. Kombinált nyögéseink betöltik a szobát.
– Ó, kicsim, olyan kibaszott nedves vagy – nyögi alattam.
– Kínzó két hét volt ez – lihegek, és lesüllyedek rá, és érzem, hogy teljesen kitölt. – Most nagy szükségem van rád. Egészen akarlak!
A szavaim élvezete szélére sodorják. Lökései hevesebbek, kétségbeesettebbek. Amikor eléri a csúcspontját, egy mély, torokhangú nyögéssel, visszhangzik bennem, kiváltva a saját robbanásszerű felszabadulásomat. Gyönyörünk hulláma mindent felemészt, elakad a lélegzetünk.
– Hihetetlen volt – zihálja kicsit később, hangja nyers az elégedettségtől.
– Az volt – értek egyet, bár a testem még mindig zúgott az utórengésektől. – És még messze vagyunk a végétől.Pajkos vigyorral leveszem a szemkötőt és a bilincset, alig várom, hogy jobban felfedezzem a testét. Ő is telhetetlen, akárcsak én, és az az érzésem, hogy nagyon fogjuk élvezni az éjszaka hátralévő részét.