Kísért a múlt II. rész - Az emberrablások

Éjszaka volt. Sötét éjszaka. A város fényei lassan kihunytak. Mindenki aludni tért. New London külvárosában viszont furcsa dolgok történtek. Egy árny suhant végig a hatalmas társas lakóházak között. Utána közvetlenül még két három árny suhant. Senki sem járt az utcán. De a macskák, patkányok rémülten menekültek el a rohanó alakok elől. Gyorsan, ütemesen és atlétikusan mozogtak. Simán lehettek volna a városi atléta csapat tagjai. De ezeknek az embereknek sötét céljuk volt. Hirtelen az egyik fogta magát és szinte lendületből „felrohant” az egyik ház falán. Felugrott az erkélyre és kinyitotta az üvegajtót mely amerikai szokás szerint nyitva volt. Nesztelenül belépett. Az ízlésesen berendezett szoba másik felén egy kanapé állt. A kanapén egy huszonéves fekete hajú, csokoládé barna bőrű lány aludt. Odalépett hozzá és végigsimította meztelen vállát. A lány összerezzent. Hirtelen felpattant a szeme és felugrott fektéből. Ám az alak elkapta és kezével befogta a száját. Magához szorította, fölemelte nekirohant és kiugrott az ablakon. Mint egy macska több mint húsz méteres magasságból is talpra esett és csatlakozott a társaihoz.

A Nap lassan fölkelt és megvilágította a vidéket. A Remény-sziget partjaitól nem messze egy kis csapat gyalogolt az erdőben. Három néger ágyékkötős férfi és öt-hat fehér bőrű tizenhét és huszonöt év közötti lány. A lányok nyakára egy vastag kötél volt tekerve, melynek végét az egyik néger férfi fogta. Kezeik össze voltak kötve. Lassan haladtak. A lányok ki voltak fáradva az éjszakai rohanástól és amúgy is az esőerdőben nehéz haladni. Egyszer csak az egyik lány térdre rogyott. Az egyik néger férfi odament hozzá és valamit oda ordított neki. A lány fölemelte a fejét. Sötétbarna haját hátrafújta a szél. Arcán könnyek nyoma volt látható. Toppot, fekete trapéznadrágot és magas sarkú cipőt viselt. A belvárosban kapták el amikor egy éjszakai szex bárból jött ki barátnőivel. A férfi megint ráordított. Egy ostort vett elő és akkorát vágott vele a lányra hogy annak jobb fülétől a bal válláig felszakadt a bőre és vér folyt ki belőle. Amikor ismét ütött a lány félrehajolt és kezével elkapta az ostort majd egy mozdulattal kirántotta a férfi kezéből. A férfi megragadta a karját és felállította. Másik kezével maga felé fordította a lány arcát és szájon csókolta. Amikor elengedte elővett egy arasznyi hosszú kést és leszúrta a lányt. A fiatal lány holtan esett össze. Szívéből vér folyt.

- Nem!! - ordított föl az egyik lány. Az előző barátnője volt. Őt is ott kapták el. A férfi ráordított pofonvágta és visszalökte a sorba. A halott lányt kioldozták és az a férfi amelyik meggyilkolta a vállára vette és elindult vele. A halott lány haja a férfi hátára omlott. Kezei lelógtak az ágyékkötőjéig. Lábai elől a férfi combját verték. A néger alak átölelte a lány derekát és a fenekébe markolva tartotta. Alig egy órai gyaloglás után egy tisztásra értek. A férfi a földre dobta a hullát és valamit oda szólt a társainak. Azok kikötötték a többi lányt két fához (kifeszítették a kötelet két fa közé) és odamentek a harmadikhoz. Fél percnyi tárgyalás után kettő elment az erdőbe a harmadik pedig a hullához lépett. Leguggolt és végigsimította az egyik sziklának támasztott lány arcát. Levette róla a toppot. Elővillantak a lány sportos, gömbölyű mellei. Feszes bőrén végighúzta a kezét és csodálkozott, hogy milyen selymes a lány bőre. Szívéből még mindig folyt a vér. Az útjukat vérnyom kísérte végig. Ekkor visszatértek a többiek. Fát és száraz füvet hoztak. A fák egy részét széttörték és szétterítették körben a mező közepén. A többit egyenesre faragták és a földbe szúrták. A szétterített fadarabokra száraz füvet szórtak. Az egyik férfi odatérdelt és egy apró fát vett a kezei közé. Beletette a halom közepébe és tenyereit összedörzsölve hengergette, amíg a száraz fű lángra nem kapott.

Eközben a másik két férfi az utolsó faágat faragta. Ez az ág nagyjából két méter hosszú volt. Leszedték róla a fölösleges gallyakat és a két végének az mindkét oldalát laposra csiszolták. Majd az egyik odalépett a halott lányhoz és levette róla a trapéz nadrágot. Majd levette a hulláról a cipőjét és a bugyiját. Most ott ült előtte a lány anyaszült meztelenül. A bőre már kezdett elfehéredni a vérveszteség miatt. A fához kötözték a lány kezeit és lábait és így helyezték a tűz fölé. A tűz már javában lobogott. A lány haja belelógott a lángba és kissé megperzselődött. Az egyik férfi odalépett és késével levágta a lángba lógó hajat. Ezzel is táplálta a tüzet. Lassan forgatták a tűz fölött a nyársat és szabályosan megsütötték a lány hulláját. A tűzből alig egy óra múlva már csak parázs maradt. Az egyik férfi vizet hozott a közeli folyóból és eloltották a tüzet. A három férfi letelepedett a tűzrakó hely köré és elővették késeiket. Először lehasították a lány skalpját és elrakták. Majd enni kezdtek. Szeleteket hasítottak a ropogósra sült húsból és jóízűen megették. Úgy tűnik a kannibálok az elmúlt idő alatt megtanultak nyárson sütni és ezt emberi áldozataikon is alkalmazták.

Az egyik férfi levágta a lány combját és a többi rabhoz lépett. Valamint mondott és eléjük nyújtotta a combot. A lányok undorodva fordultak el. A férfi kissé ingerülten ismét megszólalt. Bár nem értették a kannibálok nyelvét tudták mit akar mondani. Rájöttek hogy egyhamar nem kapnak enni és lehet hogy ha meg is menekülnek akár több hónapon át is csak ember húson élhetnek. Az egyikük elszánta magát és belekóstolt. Megízlelte és elcsodálkozott. A hús íze kissé emlékeztetett a marhahúsra. A többiek is ettek egy kicsit és megállapították hogy nem is olyan borzasztó. Amint a hús elfogyott továbbindultak a hegyekbe. Estére felértek az egyik fennsíkra. A fennsíkon egy falu volt. Vályogkunyhók, sátrak stb. A vadászokat a többi kannibál örömmel fogadta. A gyerekek körbetáncolták a foglyokat. Néha a fiúk felrántották a szoknyájukat már akin az volt vagy bekukucskáltak a trapéznadrágjuk alá abban a reményben hátha megláthatják a puncijukat vagy legalább annak egy részét. Egy fiatal férfi lépett ki az egyik házból és odalépett az egyik lányhoz.

A lány közepesen magas volt. Kissé testes, de erős testalkatú. Vörös haja a válláig ért. A fiú végigsimította a testét és belemarkolt a mellébe. A lány elrántotta magát. A fiatalember valamit oda kiáltott a vadászoknak, majd bement a legdíszesebb házba. A falú gyermekei körülzsongták őket markolászták a combjaikat, melleiket néhányan lopva meg is csókolták őket. A lányokat a falu hegy felöli végére vitték ahol egy a hegy mélyedésében berendezett „börtönbe” zárták őket. A kemény dolomiton keresztül éppúgy nem volt esélyük menekülni mint a falu felé néző több mint öt centis átmérőjű tömör fa rácsú bejáraton. Az egyik lány elkezdett sírni.
- Anett! Nem halhatott meg. Ő volt a bulik lelke. Mi lesz velünk nélküle?
- Ha a szökés helyett csak siránkozunk ugyanaz mint vele. - mondta nyersen az a lány akit a fiatalember az előbb tapizott.
- Jól van Dyna akkor mond meg mit tegyünk! - mondta a síró lány.
- Még nem tudom Sam. De majd kitalálom.

FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK!!!