A földön 2028-ban atomháború robbant ki.Az emberiség szinte teljesen kipusztult.A ma ismert államok káoszba süllyedtek és eltűntek.A káosz évtizedei után az atomháborút túlélők egyetlen szuperállamot alapítottak Aetheria néven.Aetheria élén egy diktátor állt aki nem tűrte a hatalmát veszélyeztető kritikus hangokat.A technokrata államot vaskézzel irányító diktátor szándékában állt bevezetni a halálbüntetést politikai ellenfelei számára.Az ország tudósainak ezért utasítást adott egy új hatékony 21.századi kivégzési módszer kikísérletezésére.A tudósok a nanorobotokkal kezdtek el kísérletezni.Ez a technológia alapvetően arra készült,hogy emberi betegségeket gyógyítson.A rákos sejteket például sebészi pontossággal távolította el.Most azonban valami egészen másra kívánták használni a nanorobotokat...
Aetheria 2050, Helyszín:a hadsereg titkos modern kísérleti központja.
A rabszállító drón lassan, precízen dokkolt a központ épületéhez.A drónból hamarosan kisétált Peter F. rab és két humanoid börtönőr.A férfi önként jelentkezett erre a kísérletre.Sok veszíteni valója amúgy sem volt mivel többszörös életfogytiglanra ítélték.Soha nem szabadulhatott.A lassú börtönben való elrohadás helyett választotta ezt a kétségkívül szokatlan ám hatékony szabadulási formát.A rab beletörődve sorsába sétált lélektelen őreivel a végzete felé.A tudományos központ fogadóbizottsága Dr.Lorthanból a vezető orvosból,helyetteséből valamint Timi Luxból a kísérletért felelős nővérből és négy emberi börtönőrből állt.
-Innentől átvesszük!-kiáltotta oda a humanidoknak Dr.Lorthan.A humanoidok szalutáltak az ezredesi rangú orvosnak majd visszamentek a drónba és elrepültek.
-Peter örülök,hogy itt van és annak is,hogy önként vállalta a kísérletet.Három napig fog nálunk vendégeskedni.Az első két napban alaposan megvizsgáljuk a harmadik napon pedig végrehajtjuk a kísérletet.Azt nem tudom garantálni,hogy nem lesz fájdalmas azt viszont igen,hogy gyors lesz a folyamat.
Addig is Timi Lux nővér gondjaira bízom aki a következő napokban mindig önnel lesz.Van esetleg kérdése?
-Nincsen uram-válaszolta unottan Peter.
-Helyes akkor indulhatnak is.
A négy börtönőr közrefogta a kezeinél és lábainál összebilincselt elítéltet és elindultak vele a cellája felé.
Timi alaposan végignézett a rabon aki jóképű és izmos volt.Timi néhány éve még szépségversenyeken indult ám hamar beleunt a versenyek üres,felszínes világába.Úgy érezte az embereken szeretne segíteni ezért nővérnek kezdett el tanulni.Nem így képzelte el a jelenét, de Aetheriában kevés önálló akaratot hagytak az embereknek és ide helyezték a biológiai kutatóközpontba.Az első benyomása az volt a rabról,hogy egyáltalán nem olyan mint amilyennek az állam médiája leírta.Vérengző kegyetlen gyilkosnak nevezték pedig valószínűleg csak politikai okok miatt ítélték el őt is mit oly sok embert az országban.Valami legbelül megmozdult Timi szívében az első perctől kezdve ahogy meglátta Petert.Érzelmekre azonban most nem maradt idő a munka nem állhatott le.
A rabot miután bekísérték a cellájába magára hagyták ezután alanynak fogják nevezni.Az alanyt néhány órára magára hagyták majd érte jöttek.Vizsgálatokra vitték egy steril hófehér laborba.Timi mindvégig vele volt.Tetőtől talpig alaposan átvizsgálták az alanyt.Petenek az egyik vizsgálatnál meztelenre kellett vetkőznie,képtelen volt visszafogni magát és egyértelmű jelet adott Timinek mennyire tartja vonzónak a fiatal nővért.A nővér hideg profizmussal tette tovább a dolgát úgy tett mint aki észre sem veszi Pete merevedését.A vizsgálatok befejezése után az alanyt visszavitték a cellájába.
Másnap folytatták a vizsgálatokat.A tesztek során Timi és Peter szóba elegyedtek a háttérben a mogorva őrök irigykedve figyeltek.
Timi maga sem értette miért de elmondott magáról olyan dolgokat is amiket vadidegeneknek nem szokott elmesélni.Persze a pasiban nyugodtan megbízhatott úgysem fogja elmondani senkinek a titkait.Peter intelligens,megértő és humoros volt ezeket a tulajdonságokat régóta kereste a lány de eddig soha nem találta meg egyetlen férfiban sem.Hát most itt volt a nagybetűs férfi a csak ott hibáztak a dolgok,hogy már nem a sokáig.Végül eltelt ez a nap is a vizsgálatokat befejezték.Az alanyt ismét visszavitték ablaktalan cellájába.Az utolsó estéjét töltötte ezen a sugárszennyezett sárgolyón.Peter félálomban feküdt az ágyon az utolsó vacsoráját várta.Hirtelen kinyílt a cella ajtaja Timi hozta a vacsorát.Határozottan a férfi ágyához lépkedett letette a földre a tálcát majd elkezdte kigombolni a fenekéig alig érő fehér köpenyét.A köpeny alatt nem takarta semmi.
-Akarod?-csupán ennyit kérdezett a meglepett Petertől.
-Ez nem lehet kérdés!-válaszolta.Azonnal átkarolta ez volt az utolsó esélye,hogy valami emberit tapasztaljon mielőtt meghal.Timi őrülten vágyott rá.Pedig néha arra gondolt egy élőhalottal fog szeretkezni.Holnap estére alig fog maradni valami Peter testéből.Az ágyon estek egymásnak.Hamarosan Timi kéjes nyögései telítették meg a pici cellát.Reggel Timi halkan kiosont Petertől.
Délután az őrök Peterért jöttek és magukkal vitték a kivégzés helyszínére.Egykedvűen lépdelt őreivel akik mit sem sejtettek arról micsoda kivételes élményben részesült előző éjszaka az általuk csak szimplán alanynak nevezett férfi.Az őrszemélyzet tagjai csak álmodoztak Timiről.Főleg arról milyen lehet vele az ágyban.
A steril laboratórium vakító fehérsége kegyetlenül világított meg mindent.Timi a szobában állt már várta Pétert.
-Vetkőzzön le meztelenre!-szólt hivatalos stílusban mintha mi sem történt volna semmi köztük az előző éjszakán.Persze egészen mást szeretett volna mondani de nem tehette.Peter levetkőzött és a jéghideg acélasztalra feküdt.Timi és egy másik nála is fiatalabb nővér erős szíjjakkal rögzítette az asztalhoz közben nyugtatólag simogatta Petert.A másik nővér nem merte megkérdezni,hogy miért teszi ezt a vezető nővér.A férfi most sem bírt ellenállni a lánynak és felizgult.Nemsokára azonban rettegni kezdett a rá váró kínhalál gondolatától.Arcán izzadtságcseppek gyöngyöztek szemei tágra nyíltak a félelemtől.Rövidesen megjelent a szobában Dr.Lorthan és helyettese.
-Nos készen áll az alany?-kérdezte lekezelően Timitől az orvos.
-Igen, természetesen doktor úr.-Timi zavart volt.
A két orvos távolabbra az acélasztaltól a monitoroknál foglaltak helyet.
-Helyezze az elektródákat az alanyra majd adja be a nanorobotokat tartalmazó injekciót.-vetette oda Lorthan Timinek.Timi nem akarta beadni a halálos dózist ám nem volt más választása.A munkája nem tűrt érzelmeket.Beadta a halált jelentő injekciót Peternek nanorobotok milliói áradtak szét a testében.Alig voltak nagyobbak a vörösvérsejt-molekulánál.
-Induljon a folyamat.Cél a szövetek és a csontok megsemmisítése.-Lorthan recsegő hangja végigvisszhangzott a laboron.
Péter eleinte nem érzett semmit.Aztán enyhe bizsergést érzett testszerte mintha apró tűk szurkálnák belülről.Aztán jött a fájdalom.Az első szakasz az idegeket támadta meg.A nanorobotok gyorsan megtalálták a fájdalomközpontokat.Éles elviselhetetlen érzés járta át minden porcikáját.
-Az alany pulzusa 140 fölé emelkedett.-jegyezte meg a másik tudós higgadtan.Dr.Lorthan elégedett mosollyal figyelte a történéseket.Pete sikoltozott fájdalmában,remegett a szíjjak alig bírták megtartani.A bőre alatt dudorok jelentek meg mintha valami ki akarna belőle törni.Karján vörös vonalak kezdtek el szétfutni.Vér volt,az erekből kiszakadó nanorobotok miatt szivárgott.Izmok szakadtak,csontok ropogtak a fájdalom elviselhetetlenné vált.A robotok belülről felzabálták.
Timi hátat fordított képtelen volt végignézni Pete halálát.A belső szervek pusztulása után Pete már nem sikoltozott tovább.Pár másodperc múlva a férfiból csak egy véres biomassza maradt.Dr. Lorthan elégedetten nézett körbe.Timi oda sem mert nézni az asztalra.A labor csendje dermesztő volt a kísérlet után.Aetheria soha nem értesült erről a kísérletről.
A labor zárt ajtói mögött tovább folyt a kutatás a technológia tökéletesítése érdekében.
Ebben Timi már nem vett részt.