Igaziból

-Bob!

-Igen kicsim?

-Mmm..nem érdekes.

-Mi nem érdekes?

-Gondoltál már arra, hogy milyen lehet?

-Mi lehet milyen?

-Hát…egy Dolcett party…

-Az előbb gondoltunk rá, nem?

-Az csak szex közbeni fantáziálás volt. De én úgy értem…igaziból.

A férfi Amy felé fordult és felvonta a szemöldökét.

-Nem. Egyébként kit akarnál megsütni?

-Engem.

Bob a könyökére támaszkodva szemlélni kezdte a nőt. Amy kicsusszant az ágyból, felállt és csábítóan pózolni kezdett neki. A férfi utána ment, átkarolta és igazi szemrevételezést kezdve gyengéden belecsípett néhány helyen.

-Csak viccelsz, ugye? - kérdezte végül a nőtől.

Az a fejét rázta:

-Nem. Tényleg meg akarom tenni.

A férfi megdörzsölte az arcát és azt mondta:

-Csak, hogy tisztázzuk: a végedről beszélünk.

-Tudom…de izgató így távozni…a barátaimmal ünnepelve a felajánlásomat.

-Néhányan közülük biztosan benne lennének, de van akivel nem lehet erről beszélni. Végig kell gondolni, hogy kinek említhetjük meg.

A nő elmosolyodott és a férfi mellkasához húzódott. A nyelvével finoman végigsimította annak mellbimbóját.

-Rendben, rendben! Világos, hogy tényleg akarod. - nyögött fel Bob.

-Szeretnéd, ha a húsod lennék? - kérdezte a nő, majd folytatta a nyalogatást.

-Bármit megteszek, ami boldoggá tesz téged - zihálta a férfi, majd felkapta a nőt és újra az ágyba fektetve szeretkezni kezdtek, majd álomba merültek.

 

Másnap reggel a férfi már elindult dolgozni, mire a nő felkelt. Este vacsoránál mindenről beszélgettek, de a múlt éjszakai beszélgetés témáját kerülték, míg végül Amy nem bírta tovább:

-Nos?

-Nos, mi?

-Beszéltél valakivel?

-Miről?

Amy játékosan oldalba vágta a férfit, aki eltúlzottan fájdalmas arckifejezést vágott és azt mondta:

-Jól van, jól van… Beszéltem. Egészen meglepő volt az érdeklődés. Öt párra biztosan számíthatunk.

-Te jó ég!

-Meggondoltad magad?

-Nem - felelte a nő. A fantázia valósággá válásának közelsége olyan félelemmel kevert izgatottságot okozott benne, amit még soha nem tapasztalt.

-Elmondtam, hogy te leszel az étlapon. A feleségek először féltékenyek voltak a férjek izgatottságát látva, de amikor felfogták, hogy nyárson akarunk megsütni, a féltékenység a párjukéhoz hasonló izgatottsággá változott. Ők is fantáziáltak ilyesmiről, de a valóságban mindenkinek ez lenne az első alkalom.

-Mi lesz, ha…

-Meggondolod magad? Meg fogják érteni. De még ha az utolsó pillanatban visszakozol is, az ötlet és a party önmagában izgató mindenkinek.

Amy-nek az volt a benyomása, hogy Bill nem hisz igazából az egészben. A férfi büszke volt a párjára és nem valószínű, hogy el akarja veszteni. A nő úgy vélte, hogy a férfi arra számít, hogy meggondolja magát.

-Valamit mutatni akarok - mondta a nő és felállt.

Megkerülte az asztalt, hogy a férfi az egész testét láthassa, majd lecsúsztatta magáról a köntösét. Nem volt rajta fehérnemű. Megmozdította a csípőjét, hogy felhívja egy változásra a férfi figyelmét.

-Leborotváltad? Miért? - kérdezte Bill tágra nyílt szemmel, mosolyogva.

-Nem jó, ha szőrszálak vannak az ételben. Képzeld el átsülve és forrón a tányérodon!

-Tényleg meg akarod tenni? - kérdezte a férfi még mindig kételkedve.

A nő csak bólintott.

-Akkor szombat előtt még egyszer meg kell majd borotválnod - mondta Bill és ennek hallatán Amy lélegzete elakadt. A fantázia valósággá vált. A lejtő túl hirtelen vált csúszóssá.

-Ennyi amit mondani akarsz? - kérdezte a nő.

-Ezt hogy érted? - kérdezte a férfi, miközben az ölébe húzta Amy-t.

-Szombaton meg fogok halni.

A férfi szinte elkeseredett tekintettel a semmibe nézett egy pillanatig, majd még szorosabban magához húzva a nőt azt mondta:

-Azt hittem, ez a vágyad. Elmondtam az ismerőseinknek, hogy az egész tisztán a te akaratod. Ha bármikor meggondolod magad, mindenki meg fogja érteni. Amennyire tudom, ilyet még senki sem csinált igaziból.

A nő a férfi mellkasára hajtotta a fejét, az pedig megpuszilta a haját.

-Hiányozni fogok? - kérdezte Amy.

-Természetesen hiányozni fogsz. Ha csak szerepjáték lesz az egészből, az is remek móka. Azt hiszem mindenki ideges, fél és egyben izgatott, hogy esély mutatkozik egy Dolcett party megvalósulására, de valószínűleg megkönnyebbülnének, ha meggondolnád magad. Soha nem evett senki közülük emberhúst. Némelyikükről tudom, hogy még a vadhúst sem bírja.

-Vállaljátok a kockázatot?

-Mindenki vállalja. Tudom, hogy kit lehet egyáltalán megkérdezni, aki később tartja majd a száját. - A férfi a vállánál fogva hátratolta a nőt, hogy a szemébe nézhessen, majd folytatta - Senki nem kényszerít semmire és abban sem vagyok biztos, hogy végig tudjuk csinálni, de a gépezet mozog Amy és te indítottad el.

Pénteken Amy beteget jelentett a munkahelyén. Nem volt az, de a gyógyszerek, amiket bevett, hogy megtisztítsa magát belülről, szinte azzá tették. Tudta, hogy másnap reggelre tiszta lesz. Akkor újra leborotválja magát, majd utána elindul…és ha a félelme nem győzi le a szenvedélyét, akkor nem tér vissza többet. Az életéért cserébe átéli az élelemmé válás, az elfogyasztás és áldozathozatal élményét. Egész este nem aludt. Szombat reggel Bill elmondta, hogy mi fog történni:

-Ne hozz semmi azonosító iratot vagy személyes tárgyat. Az én kocsimmal megyünk. Az út nagyjából egy órát vesz igénybe. A hely vidéken van. Kellően csendes, kényelmes és távol van a kíváncsi szemektől. Kedden fogom bejelenteni az eltűnésedet. A rendőrök nyomozni fognak, de nem lesz test. A lehető legkevesebb ruha legyen rajtad. El kell majd égetnünk.

Amy csak egy köntöst és egy magas sarkú cipőt vett magára. Az úton a férfi még egyszer megkérdezte:

-Biztos, hogy ezt akarod Amy? Csak egy szavadba kerül és már fordulunk is hazafelé.

-Igen, ezt akarom. És nem csak magam miatt. Már várnak a többiek.

-Ugyanúgy izgatottak lesznek, ha megteszed, mint akkor, ha nem.

-A rendőrséggel mi lesz?

-Elpróbáltuk a történeteinket és alibit gyártottunk magunknak. A több tucat csinos nő egyike leszel, akik évente rejtélyes módon eltűnnek az országban.

-Elég leszek mindenkinek?

-Biztos vagyok benne, de mindenki hoz magával ételt, hátha meggondolod magad. Olyan lesz, mint egy hagyományos július 4-i piknik. Egy részletet kivéve…

-A nyárson sütött lányt.

-Pontosan.

Letértek az aszfaltozott útról. Amy hallotta a föld ropogását a kerekek alatt. A szája kiszáradt a rémülettől, de egyben telhetetlen kíváncsiság is emésztette.

Amikor megérkeztek, már mindenki ott volt. Abbahagyták a beszélgetést és figyeltek. Amy kiszállt a kocsiból és mindenki őt bámulta. A nő lassan a tűzhöz sétált, a tekintetét a lángokra szegezve, amik fölött hamarosan ott fog forogni és sülni a teste. Már 8 yardról érezte az intenzív hőt, de folytatta a sétát. A bőrén akarta érezni a tüzet. Észrevette az acél nyársat egy piknikasztalon. A rúd végén egy kis stabilizátor volt, pont olyan, mint a képes történetekben.

Amy pár pillanatig a tűz előtt állt. Senki nem szólt egy szót sem. Azután a nő megoldotta a köntöse övét, lecsúsztatta magáról a ruhadarabot, majd a tűzre dobta. A lángok pillanatok alatt elemésztették. Amy ezután meztelenül szembefordult a barátaikkal. Taps és éljenzés tört ki. Mindenki közelebb jött. Amy észrevette, hogy a férfiak tekintete a melleire és a puncijára fókuszálódik. A nők megölelték, elmondták neki, hogy milyen bátornak tartják, mennyire

várták ezt a napot és bárcsak lenne erejük nekik is idáig eljutni.

Aztuán a tömeg a várakozó nyárs felé kezdte terelni Amy-t. Senki nem kérdezte, hogy meggondolta-e magát. Valaki olajjal kente végig a testét, majd háttal az asztalra fektették a nőt. Olyan sok kéz fogta le Amy-t, hogy nem is látta, melyik kihez tartozik. A lábait széthúzták és a nő el sem hitte, milyen gyorsan történik minden és milyen mohón várja mindenki, hogy meghaljon. Látta maga felett a nyársat, majd látta eltűnni a lábai között. Megpróbálta felemelni a fejét, de valaki hátranyomta. Nem egyszerűen az asztal lapjára, hanem az asztal peremén túl úgy, hogy Amy feje lelógott és a nyelőcsöve párhuzamos volt az asztallal.

-Tartsd nyitva a szád Amy, hadd lássam a nyársat, amikor jön! - mondta az illető.

-Várjatok! - mondta a nő, de senki nem hallotta.

Azután megérezte. A hideg acélhegy megérintette a legintimebb részén a combjai közt. A nő összerándult, mire a kezek még erősebben szorították le. Tudta, hogy felesleges ellenállnia. Nem hallják, vagy nem akarják hallani. Nem fogják elengedni. Annyi kéz fogta le, hogy meg sem tudott moccanni. Hallotta, hogy egy hang azt mondja:

-Csináld Bob! Gyerünk! Mindannyian erre várunk!

-Szerintem halott lesz, mire a nyárs a szájáig ér - mondta valaki.

-100 dollárt arra, hogy legalább pár pillanatig még felnyársalva is élni fog, még ha a lángokat már nem is fogja érezni - mondta másvalaki.

-Állom!

Amy küzdött. Meg akart mozdulni. Nem akarta, hogy ilyen gyorsan történjen a dolog.

-Bob, kezdd el, mielőtt meggondolja magát! Nagyon ficánkol.

És Bob elkezdte. Először gyengéden, mintha cirógatná Amy-t a nyárssal, de azután egyre erősebben nyomva. A rúd elkezdte szétszakítani a nő belsejét. Amy felsikoltott, de valaki gyorsan befogta a száját. A nő remegett. Soha nem érzett ilyen jeges hidegséget annak ellenére, hogy közel voltak a lángok és napos júliusi délután volt. Hallotta, hogy Bob azt mondja:

-Elakadt valamiben.

A nyárs visszahúzódott és újabb erős lökés következett. A fájdalom elviselhetetlen volt. Amy újra sikoltani próbált, de a kéz még mindig a száján volt. Érezte, hogy vér önti el a száját.

-A fenébe is. Sokkal véresebb a dolog, mint gondoltam. Tegyük gyorsan a tűz fölé, mielőtt a DNS-e ott lesz mindnehol. - mondta egy hang.

-Jézusom, ez undorító. Sosem láttam még ennyi vért. - mondta másvalaki.

Bob kitartóan nyomta a nyársat.

-Látom már! Itt jön. - mondta egy férfi Amy fejénél.

A nyárs vége kibukkant a nő száján.

-Életben van még?

-Nem. Úgy látszik most nyertem 100 dollárt.

Amy teste ernyedten feküdt az asztalon, üveges tekintete a semmibe meredt. Az egyik férfi a nő feje fölé húzta az ernyedt karokat, majd átdöfött a csuklókon egy tüskét, ami egy a nyársba fúrt lyukon haladt át. Hasonlóan jártak el a bokákkal, azután az ánuszba vezették a stabilizátort. Ketten elől és ketten hátul megfogták a nyársat, felemelték és a tűzhöz vitték, majd a tartókra engedték. Az egyik véghez kart erősítettek és egy nő forgatni kezdte a nyársat, miközben egy másik szósszal kenegetni kezdte a sülő húst. A nyársat forgató nő mögött a barátja állt szorosan hozzásimulva. A barátnője testét simogatta, miközben azt suttogta a nő fülébe, hogy a következő partyn ő lehetne Amy helyében.

A test szépen barnult. Egy idő után Bob megszólalt:

-OK! Álljunk meg egy percre! Lássuk milyen!

Levágott egy darabkát Amy combjából. Nézte a húsdarabot, de tétovázott.

-Gyerünk! - hangzott a többiek felől a biztatás.

Bob a szájához emelte a húsdarabot, de újra elbizonytalanodott:

-A te barátnőd volt. Tedd meg! Még egyikünk sem kóstolt ilyet. Tied az elsőség!

A bátorítás hatására Bob a szájába vette a húsdarabot. Becsukta a szemét és rágni kezdte.

-Mmmm…Nem hittem volna, hogy ilyen finom. Szerintem kész van. Tegyük az asztalra! - mondta végül elégedett arccal.

Amy átsült testét a hosszú piknik asztalra fektették. Eltávolították a fémtüskéket és a nyársat. Bob mosolyogva, éles késsel a kezében állt a sült mellett.

-A tied volt, tied az első szelet - mondta egy hang.

-Vágd ki a punciját! Ezt mindig is látni szerettem volna. - mondta egy másik férfi.

A párja nyakon vágta.

-Auuu..Te leszel a következő baby - mondta neki a férfi.

-Legfeljebb az álmodban - válaszolta a nő.

Bob nekilátott a vágásnak és Amy nőiessége helyén hamarosan csak egy gőzölgő üreg maradt. Az egyik vendég bárddal lecsapta a fejet, majd felemelve azt mondta:

-Amy! Szeretünk téged.

Két kézzel megfogta a fejet és keményen az egyik nyárstartó rúdra szúrta.

Ezután a többiek éhes keselyűkként estek a húsnak, amíg csak a kezek, a lábfejek, csontok és néhány húsdarab nem maradt.