Hétvégi munka

Korán volt amikor Rachel felhívott, kicsit túl korán különösen vasárnap reggelhez képest. 
-Halló! Mi az Rachel? - mondtam álmosan.
-Ó, édesem! Nagyon sajnálom, hogy felkeltettelek, de tegnap este hallottam egy lehetséges megbízásról és vissza kell jeleznem nekik.
-Nekik?
-Ez nagy munka lenne! Egy vacsora ma este 10-12 párnak. Orgiát terveznek a vacsora előtt és azt szeretnék hogy két lány tartson nekik egy kis szexbemutatót és mutasson egy-két újdonságot.
-Ne csináld már! Megőrültél? Először is tudod hogy vasárnap nem szoktam megbízást vállalni. Ez az egy éjszakám férfimentes az egész héten. Másodszor ilyen rövid időn belül orgia? Ismered ezeket az embereket? Nem hangzik biztonságosnak.
-Tudom, de ezúttal kivételt kell tenni! Fejenként tízezret fizetnek! Az egyik törzsvendégemtől kaptam ezt a tippet. Jól ismeri a csoportot és engem ajánlott. Bízom benne.
Tízezer egy éjszakára! Általában pár hétbe telne hogy ennyit keressek egyéni időpontokkal! Túl jól hangzott ahhoz hogy igaz legyen. 
– Még mindig nem tudom… – mondtam.
Gyerünk már Karen! Légyszí! Két lány kell nekik vagy én sem kapom meg a munkát. Amikor leírtalak nekik azt mondták tökéletes lennél!
Kicsit még mindig idegenkedtem, de Rachelt már régóta ismertem és sok mindenen mentünk keresztül együtt. Így hát aggodalmam ellenére beleegyeztem. 
– Rendben! Ha bízol bennük megteszem.
-Ez nagyszerű Karen! Köszönöm szépen! Ígérem nem fogod megbánni!
Megadta a címet ahova menjek és a megjelenés időpontját. 
-Csak néhány apró különleges kérésük van. Azt akarják hogy mindketten viseljünk tűsarkút, és lesz némi kötözés.
Ismét megerősödött a félelmem.
-Kötözés? Ezt nem mondtad! Mit akarnak csinálni?
-Semmi extrém, ne aggódj!  Csak egy kis kötél… semmi ostorozás, korbácsolás vagy ilyesmi.
-Én nem szoktam bondage-t csinálni és te sem. Miért akarod ezt a munkát ennyire?
-Karen, kérlek! Nagyon jól jönne a pénz! És ezek az emberek az egyik legjobb ügyfelem jó barátai. Kivételt kell tennem és remélem te is képes leszel rá. 
– Na jó, de csak azért mert olyan jól fizetnek. 
A szavaim ellenére nem voltam teljesen megnyugodva. Rachel másmilyen volt mint szokott és reméltem hogy nem veszélyeztette józan ítélőképességét a pénz.
----------------------------
Körülbelül öt perc késéssel érkeztem a házhoz a forgalom miatt. Az épület egy nagyon új és nagyon divatos környéken állt. Olyan helynek tűnt amelyet sok új pénzzel rendelkező fiatalok vásárolnának meg. Rachel kocsija már ott volt, így rögtön az ajtóhoz mentem.
Egy nagyon jó megjelenésű és széles vállú férfi nyitott ajtót. Mögötte néhány vendéget láttam, akik fittek és vonzóak voltak. “Oké..ez jobban néz ki mint egy átlagos középkorú swingerparti! Talán még tényleg élvezni is fogom velük a szexet!”- gondoltam. 
-Üdv! Scott vagyok, te pedig biztosan Karen. Olyan csábító vagy mint Rachel leírta. Gyere be kérlek!-mondta a férfi.
– Köszönöm! - mondtam a házba lépve. 
Az ehhez hasonló vacsorapartik általában félig formálisak voltak, ezért egy körülbelül combközépig érő, vállpánt nélküli vékony ruhát viseltem. A hajam részben ki volt bontva és nagy része a csupasz vállamra omlott.
– Karen! -kiáltott Rachel a szoba túloldaláról. 
Odajött, megölelt és adott egy puszit.
Körülbelül fél órát töltöttünk társalgással és tényleg megkedveltem ezeket az embereket. A legtöbb férfi aki igénybe vette szolgáltatásainkat vagy túlságosan esetlen volt szociálisan, vagy túl önközpontú volt ahhoz hogy valódi beszélgetést folytasson egy nővel, de Scott-ot kedveltem. Barátnője, Yvette is nagyon kedves és vonzó volt.
– Oké, mindenki! -szólította meg Scott a vendégeket. 
Úgy számoltam hogy 6 pár van jelen: 4 férfi-nő pár és 2 lány-lány pár. 
-Most hogy mindenki itt van azt javaslom vonuljunk be a társalgóba!
Az emberek lassan elkezdtek egy nagy szoba felé húzódni, amelyben négy nagy, ívelt heverő volt körben elhelyezve. A kör közepén egy nagy ottomán állt. Scott megkért bennünket Rachel-lel hogy üljünk az ottománra amíg a többiek a kanapékon helyezkedtek el.
-Köszönöm hogy végül eljöttél! Nyugodtabban érzed magad most, hogy itt vagy?– kérdezte a barátnőm.
 -Igen…azt hiszem. Mindenki kedvesnek tűnik. Csak egy kicsit ideges vagyok a kötözés miatt. Most lesz?
-Ó, nem..majd később. De tényleg nem nagy ügy. Nagyon lazán csinálják itt. Csak megkötöznek esetleg láncot tesznek ránk vagy ilyesmi. Nem fognak bántani.
Lassan gyülekeztek az emberek és a párok közül csak ketten ültek le eddig.
-Rendben hölgyeim… talán becsalogatná az embereket ha elkezdenétek a műsort! - javasolta Scott.
- Oké!– mondta Rachel mosolyogva, majd felém nyúlt és megcsókolt. Átkaroltam és csókolózni kezdtünk az ottománon. Rachel megsimogatta a melleimet bizsergést küldve a testem minden részébe, én pedig a combjára tettem a kezem és elkezdtem felfelé haladni csupasz lábain a ruhája alatt. A szemem sarkából láttam, hogy egyre többen jönnek a kanapékhoz. A kezem rátalált Rachel bugyijára. Végigsimítottam rajta keresztül a punciját amitől egy kis nyöszörgést hallatott. Minden félelmem eltűnt a pillanatban és Rachel ugyanolyan izgatott volt mint én. A barátnőm hanyatt fektetett a puffra. A ruhámat a csípőm fölé tolta, lehúzta a bugyimat és beletemetkezett a puncimba. Óóó… a mennyországban voltam! Rachel mindig képes volt ellazítani! Teljesen elvesztettem az időérzékem és amikor egy igazán szép orgazmust éltem át, rájöttem hogy mindenki odajött a kanapékhoz és feszülten figyelt minket.
– Most rajtam a sor! - szólt rám Rachel. 
Tudtam mit akar. Az én gyengém a nyelvmunka de Rachel mindig is jobban rajongott a játékokért. Felültem, felkaptam a táskámat és elővettem az egyik kedvenc vibrátorát.
-Rendben! Hajolj előre!-mondtam. 
Felállt, letette a kezét az ottománra és felemelte aranyos fenekét. Felhúztam a ruháját és megsimogattam a csupasz popsiját.  Hagytam hogy érezze, ahogy a vibrátor megérinti a punciját. Annyira izgatott és nedves volt hogy a puncinedve lefolytak a vibrátor oldalán. Belenyomtam egy kicsit. 
-Ohhhh…. még!- mondta.
Beljebb toltam a vibrátort és elkezdtem vele megdolgozni a punciját. Minden lökésemre felnyögött. Miközben dugtam a vibrátorral  az egyik férfi felállt és odajött hozzánk. Térdre ereszkedett a puffon Rachel előtt. Lehúzta a nadrágját és óriási farkát a barátnőm arca felé tolta. Ő kötelességtudóan a szájába vette és szopni kezdte. Ekkor elszabadult a pokol. Mindenki elkezdett szeretkezni mindenkivel. Az ezt követő orgiában minden férfi legalább egyszer megdugott és a nők közül is négyen. A vége felé Yvette adott nekem egy nagyon gyengéd és szeretetteljes puncinyalást, amitől csodálatosan éreztem magam.
Végül az orgia véget ért és mindenki elégedettnek tűnt. Rachel és én hanyatt feküdtünk az ottománon. Meztelenül, kimerülten, verejtékkel  és spermával borítva.
-Ez igen hölgyeim… ez nagyon jó volt. Most már csak egy dolog maradt hátra: a kötözés. -mondta Scott Rachel-nek és nekem.  
Mindezek után? Nem tudtam elhinni hogy bárkinek is maradt energiája még több szexre.
– A buli ezen részét kint csináljuk de mielőtt odamennénk meg kell kötnünk a kezeiteket.
-Rendben! – mondta Rachel és a háta mögé tette a kezét. 
A lelkesedése meglepett. Ismerettségünk évei alatt úgy tűnt soha nem érdekelte a bondage. Az aggodalmam visszatért, de én is úgy tettem mint ő. Scott először az én kezeimet kötötte meg. Előpször szorosan összekötötte a csuklóimat úgy, hogy tenyereim egymás felé nézzenek, majd a könyökömnél még egy kötelet vetett át a karjaimon. Ahogy ezt szorosra húzta a vállam hátrahúzódott, a melleim pedig kiemelkedtek. Néztem ahogy ugyanezt tette Rachel-lel. Barátnőm szemei felcsillantak amikor összekötötték a csuklóit és hatalmas mosoly ült az arcán, amikor a könyöke került sorra. Meglehetősen furcsa volt. Élveztem az orgiát, de számomra ez csak egy rész volt amin keresztül kellett jutnom hogy megkapjam a fizetést. Azonban úgy tűnt Rachel nagyon szereti a dolgot, mintha már régóta vágyott volna rá.
-Rendben hölgyeim… kimegyünk. Vedd vissza a cipőd Karen! – mondta Scott. 
Most egyértelműen rám parancsolt és egy kis élesség volt a hangjában. Zavart, de feltételeztem hogy ez a bondage része. Az orgia alatt leesett a cipőm. Megkerestem és ügyeskedve visszavettem őket anélkül hogy a kezem használtam volna. Rachel nem veszítette el az övét a szexparti során. Amikor a hátsó udvarba értünk azt sem tudtam hogyan dolgozzam fel a látottakat. Egy hosszú asztal volt felállítva étkezéshez. A közelében egy nagy grillező állt amit már be is kapcsoltak. A grill mellett egy hosszú rozsdamentes acél asztalt láttam rajta néhány nagy késsel és egyéb henteseszközzel. Az étkezőasztallal szemben egy nagy darab, sötét foltokkal tarkított fatönk volt aminek egy hatalmas fejszét támasztottak. Mellette egy nagy faoszlop állt egy oldalra nyúló gerendával amiről egy kötél hurok lógott.
-Úristen! Mi ez?- sikítottam.
– Ez a mi vacsorapartink. – mondta Yvette.
– Ó, istenem…Rachel… meg fognak ölni minket!
– Sajnálom Karen… -felelte Rachel.
El akartam futni, de ketten fogták a karomat. Miközben küszködtem láttam hogy Rachel csak állt ott összekötözött kezekkel és több vendég körbevette. De a barátnőm nem tett semmit hogy elmeneküljön.
-Rachel! Gyerünk! Csinálj valamit! Meg fognak ölni!
-Igen. -mondta Rachel nagyon nyugodtan.
-Mi a fene folyik itt!? Miért vagy ilyen nyugodt?
– Sajnálom  hogy ide kellett hoznom téged, de két lányra volt szükségünk.
-Szükségünk? Ezt hogy érted!?
-Meg fognak ölni bennünket. Először engem azután téged. Levágják a fejem, megsütnek és megesznek. Én vagyok a vacsora a partin! Miután lefejeztek téged lassan felakasztanak.  Szórakoztatásként amíg a grillen készülök. Lehet hogy sikerül addig kitartanod amíg teljesen fel nem falnak. Ezt mindig is szerettem volna megtenni. Amikor rátaláltam erre a csoportra csak meg kellett ragadnom a lehetőséget. 
-Ezt nem hiszem el! Hogy tehetted ezt velem?! 
Elfordította a tekintetét.
–Elég ebből! Húzzuk fel! – mondta Scott. 
Mostanra minden kellemes vonása eltűnt. Scott és az egyik másik férfi megragadta a karomat és az akasztófa felé vonszoltak. 
-Nem! Neee!
Belefúrtam a sarkam a földbe de csak felkaptak és vittek. Összekötött kezeimmel képtelen voltam megállítani őket. Leraktak közvetlenül a hurok mellé. Egy harmadik férfi megragadta a fejemet és ráhúzta a kötelet. Teljes rémület lett úrrá rajtam amikor szorosra húzta a hurkot a nyakam körül. Ez nem történhetett meg! Tényleg megölnének mindkettőnket? Ez csak valami beteges vicc lehet! A harmadik férfi odament a faoszlophoz ahol a kötél másik vége volt és feszesre húzta a kötelet de csak annyira hogy egy kicsit feszítette meg a nyakam. Azután Scott és a másik férfi elengedett. Csak álltam és tehetetlenül zokogni kezdtem.
-Kérem! Ne tegyék! - mondtam könnyeimen keresztül.
Rachelre néztem. 
– Kérlek Rachel, állítsd le őket!
-Sajnálom Karen, de nem tehetem. Beleegyeztem és most már nem engednek visszalépni, még ha akarnám is. 
-Téged elintézhetnek ha ezt akarod! Még a húsomat sem fogják használni! Velem csak szórakozásból végeznek!
-Igazából téged is meg fognak enni, csak később. Addig fagyasztóban tárolják a húsodat.
-Lehet hogy Rachel önként vállalja, de én nem. Nem fogjátok megúszni. Ez gyilkosság!- mondtam Scott-nak.
-Senki nem fog velünk tenni semmit. Mi nagyon gazdagok vagyunk te pedig csak egy call girl. 
Rántást éreztem a nyakam körül és a kötél felfelé húzott. Rachel-lel beszélgetve nem vettem észre hogy valaki kihozott egy nagy jégtömböt és egyenesen elém tette. Scott most a kötelet húzta hogy rávegyen hogy lépjek rá.
-Auu! Mi a fene ez?
– Fel a jégre! – mondta Scott és erősebben húzta a kötelet.
-NEM!- kiáltottam, tudván hogy ha rálépek a jégtömbre megpecsételném a sorsomat.
Scott erősebben húzva a kötelet megfeszítette a hurkot és felhúzta a nyakam. Nagyon kezdett fájni és nehezen vettem a levegőt. De még mindig ellenálltam.
–Ha a nehezebb utat választod hát legyen!-mondta és teljes erővel húzni kezdett. 
A sarkaim elszakadtak a talajtól és igyekeztem a lábujjamon egyensúlyozva tartani a súlyomat. A fájdalom a nyakamban elviselhetetlen volt és most nem kaptam levegőt. Kétségbeesetten próbáltam talpra állni a földön de egyszerűen nem tudtam elég súlyt helyezni a lábamra. Bár tudtam hogy ez nem menti meg az életemet, egyik lábammal ráléptem a jégtömbre. Le kellett vennem a súlyt a nyakamról.
Kicsit enyhült a fájdalom a nyakamban, de Scott még jobban húzta a kötelet. Mielőtt észbe kaphattam volna félig a tömbön álltam és a talaj teljesen elérhetetlen volt. Még egy húzás és teljesen a jégtömbön voltam. Scott ezután engedett egy kicsit a feszességből és rögzítette a kötél végét. Most már tudtam mit terveznek. Hagyják hogy a jég elolvadjon, én meg lassan megfulladjak.
Scott Rachel-hez fordulva megkérdezte:
–A ma esti vacsora készen áll?
-Igen, készen állok.- felelte a barátnőm, majd nyugodtan odament Scott-hoz.
Adott neki egy szenvedélyes csókot és a fatönkhöz lépett. Letérdelt és lehajtotta a fejét
-Istenem, ez olyan izgató! Valaki dugjon még meg utoljára! - kérte Rachel és megriszálta a fenekét. 
-Örömmel! – mondta Scott.
Rachel mögé helyezkedett és a hímvesszője már újra merev volt. Az egyik férfi felkapta a fejszét és Scott-ra várt. Kábultan néztem a jelenetet. Scott dugta Rachel-t miközben az ott feküdt, fejét a tönkre támasztva és várva a csapást. Még mindig nem hittem el, hogy ez tényleg megtörténik.  Rachel légzése lassan zihálóvá vált ahogy közeledett egy újabb orgazmusához.
– Ó, ó.. igen… igen… most! CSINÁLD MOST!
A fejszét tartó férfi Scottra nézett, aki bólintott neki. A baltát Rachel nyakához érintette majd magasan a feje fölé emelte. “Ó nem tudom nézni. Ez nem lehet valóság!”-gondoltam. De néztem. Nem tudtam lehunyni a szemem. A fejsze émelyítő puffanással vágódott Rachel nyakába. A barátnőm eksztatikus kiáltásai azonnal elhallgattak és feje a földre zuhant. Tényleg megcsinálták! Ez valódi! Felfordult a gyomrom, de valahogy megőriztem a nyugalmamat. Most már világos volt hogy pusztulásra vagyok ítélve. Rachel eladott ezeknek a kannibáloknak. Itt fogok lógni amíg élvezik a vacsorájukat.
Scott még mindig Rachel fejetlen, rángatózó testét dugta. A másik férfi felkapta a barátnőm fejét és megmutatta neki a jelenetet. Azon tűnődtem, hogy vajon Rachel eszméleténél van-e még és képes-e felfogni amit lát. Boldog volt hogy beteljesíthette ezt a fantáziáját? Vagy megbánta? Néztem ahogy Scott kihúzta magát belőle és a popsijára élvez.
Rachel fej nélküli testét az acél asztalhoz vitték és nekiláttak. Elképesztően gyorsan dolgoztak. Kések villantak, bárdok daraboltak, csontokat választottak szét, szerveket távolítottak el …. miközben Rachel feje az asztal végéről figyelte mindezt. Miközben Scott és a baltás férfi dolgozott, két nő Rachel különféle darabjait fűszerezte és a grillre helyezte. Hihetetlen! Alig néhány perc alatt Rachel lélegző emberi lényből grillezőn sercegő kiváló húsdarabok halmaza lett egy gazdag férfi hátsó udvarában.
Amikor Rachel filéi és steakjei sülni kezdtek több figyelem irányult rám. Arra lettem figyelmes hogy megnőtt a feszültség a nyakamon így újra fájni kezdett. Lenéztem és megállapítottam hogy a tűsarkúm lyukat olvasztott a jégbe amitől egy kicsit lejjebb mozdultam. Basszus! Most már világos hogy miért ragaszkodtak ahhoz hogy ilyen cipőt viseljek! Kihúztam a sarkam és újra felálltam a jégtömbre, de tudtam hogy ugyanez fog megtörténni újra és újra. Elég idő elteltével a jégtömb annyira tele lesz a saroklyukakkal hogy nehezen állok meg. Le tudtam volna rúgni a cipőt, de a kötelet annyira megfeszítették hogy lábujjhegyre kellene állnom nehogy fulladjak és tudtam hogy hamar elfáradok. Szadista rohadékok! Élvezettel  fogják nézni ahogy küzdök, noha végül is reménytelen a helyzetem. Átfutott a fejemen a gondolat, hogy leugrok a jégről és megölöm magam hogy megtagadjam tőlük a műsorukat, de egyszerűen nem tudtam megtenni. Túlságosan féltem a fájdalomtól és a haláltól. Így hát csak álltam ott és próbáltam annyi súlyt áttenni a lábujjaimra amennyit csak tudtam. Amikor pedig elfáradtam, visszanehezedtem a sarkamra hogy meghosszabbítsam az életemet.
A vendégek társalogtak, ittak és engem figyeltek miközben Rachel sült. Ahogy olvadt a jég egyre csúszósabb lett és egyre kevesebb helyet találtam ahol megpihentethettem a sarkam. A lábujjaim is zsibbadtak a hidegtől ami sokkal rosszabbá tette a koordinációmat. Néhányszor megbicsaklott a lábam az összegyűltek legnagyobb örömére.
Mire Rachel elkészült a grillen, egy jó centivel lejjebb voltam mint ahonnan indultam és a durva jégfelületen már nagyon nehéz volt megállni. A kötél húzta a nyakamat és enyhén ziháltam. Amikor a vendégek leültek és lakmározni kezdtek a lábam teljesen lecsúszott a jégről és szabadon lógtam. Perzselő fájdalom öntötte el  a nyakamat. Pánikba estem és nem kaptam levegőt. A lábaim vadul kapálóztak. Próbáltam találni bármit, amivel meg tudom tartani magam. A lábam párszor nekiütközött a jégnek. Újra megpróbáltam ráállni, de megint lecsúsztam. Végül a harmadik próbálkozásra sikerült felállnom. A mellkasom vadul emelkedett és süllyedt ahogy újra levegőhöz jutottam. Néhány vendég tapsolt vagy nevetgélt nehéz helyzetemet látva. Scott és Yvette felnéztek a vacsorájukból – Rachel puncijából – és Scott azt mondta: 
-Jól csinálod! Nem hittem volna hogy eddig bírod.
Túlságosan elfoglalt voltam az életemért való küzdelemmel ahhoz, hogy figyeljek a gúnyolódásukra. Most már szinte állandóan mozgatnom kellett a testsúlyomat hogy állva maradjak, így kicsit olyan volt mintha táncolnék.
Amikor megérkezett a desszert és a kávé már legalább két centivel lejjebb voltam. Elviselhetetlen volt a fájdalom a nyakamban és alig kaptam levegőt. A jégtömb felülete nagyon egyenetlen volt, szinte lehetetlen volt rajta állni de valahogy életben tudtam eddig maradni. Lenézve rémületemre az láttam hogy két repedés keletkezett a jégben. Az egyik a lábam között teljesen áthaladt a tömbön, a másik pedig attól a repedéstől indulva a tömb oldaláig húzódott. Arra gondoltam hogy mi lesz ha ezek a repedések nagyobbak lesznek, amikor hirtelen eltört az egész.
A nyakamnál fogva lógtam. A fájdalom újra fellobbant és a torkom összeszorult, de ezúttal végleg. Lenéztem az alattam lévő jégdarabokra és kétségbeesetten próbáltam találni egyet amin még megállhatok. De mind túl messzire estek. Vadul rugdostam és a karjaimat kötő kötelekkel küzdöttem miközben a vendégek ujjongtak. Égett a mellkasom ahogy hiábavalóan próbáltam levegőt venni amitől a pánikom még tovább fokozódott. Megpróbáltam sikítani de nem jött ki belőlem hang. És persze senki sem mozdította az ujját hogy segítsen. Ezért voltam itt. Ostobán bíztam Rachel-ben és azt hittem hogy a szex miatt vagyok itt, de ez volt az igazi ok.
Tisztában voltam vele hogy már nem kapálózok annyira mint eddig, pedig akartam. Elfogyott az erőm. Dühösen megpróbáltam megrúgni az akasztófa köré gyülekező vendégeket, de alig bírtam megmozdítani a lábam. Gyorsan homályosodott körülöttem a világ és végül még a fájdalom is enyhülni kezdett. Megakadt a szemem az előkészítő asztalon. Mostanra le volt tisztítva és engem várt. Csak egy dolog maradt rajta: Rachel feje, a távolba meredő tekintetével.