Eltékozolt szerelem 2.Rész

Egész úton hazafelé azon gondolkoztam, hogy mi is történt kettőnk között aznap éjszaka. Sose gondoltam volna, hogy a kémia ennyire fel tud lángolni. Azon az éjszakán annyira ittasak voltunk mind a ketten, hogy szerelmet vallottam neki és megkérdeztem mit szólna egy kapcsolathoz. Persze ő erre egyből igent mondott. Én azt hittem, hogy csak az ital beszélt belőle és reggel józanul azért nem is hoztam fel a témát. De látszott rajta, hogy attól függetlenül, hogy részeg volt emlékszett mindenre még a csókunkra is. Utána ugyanúgy beszélgettünk, de valami nem volt az igazi. Beceneveket adtunk egymásnak igaz nem ekkor, hanem még az ismerkedésünk elején. A beceneve maki lett, mert mindig olyan szeleburdi volt.
 Majd végül elmentem hozzá megint egyedül és bevallottam mit érzek. Ennek ő nagyon megörült. Megbeszéltük, hogy akkor járunk, de ez bennem nem volt annyira hivatalos, mert akkor egy másik lány is képbe volt és nekem őt kellett lezárnom elsőnek. Hetente többször feljártam makihoz és azt éreztem, hogy nem vagyok neki elég jó így szakítani akartam vele is. Beszélgettem sokat az ő legjobb barátnőjével és végül úgy döntöttem, hogy minden energiámat és figyelmemet csak rá szeretném szentelni. Ekkora már olyan szinten megbántottam, mert nem tudta, hogy miért akarom elhagyni egyik pillanatról a másikra. Azt hitte, hogy benne van a baj, mert az előző kapcsolata is úgy ért véget. Visszagondolva erre akkora barom voltam. Mert, ahogy kezdtem még jobban megismerni nem gondoltam volna, hogy ennyire bele tudnék szeretni. Amilyen erősnek mutatja magát a világnak belülről annyira törékeny. Azt mondta nem tud lányosan viselkedni lányos hangot kiadni stb. Egy olyan párra vágyott ahol magát tudja adni és ezt többször is mondta nekem, hogy annyira jó mellettem, mert saját maga lehet. Másnál nem tudta elengedni így magát. Végül sikerült eldöntenem azt, hogy én ezt a lányt akarom és küzdeni, harcolni fogok érte.
Makiról azt kell tudni, hogy neki a szülei elváltak. Az anyukájával élte az életét majd lett egy nevelő apukája. A nevelő apukája csapta először a szelet az anyukájának, de valahogy mégse őt választotta 18 évesen, hanem egy másik embert. A nagyobbik most fejezi, be a középiskolát a kisebbik pedig most ballag az általánosból. Most ők egy nagycsaládot alkotnak. Van még két fiú testvére. Az idősebbik 18 a fiatalabbik 14. Az nevelőapukája szereti, imádja, de neki akkora szívfájdalma, hogy megkereste az igazi apukáját, mert figyelmeztette arra, hogy csak lelki sérült lesz a találkozótól. Persze ahogy lenni szokott nem sikerült jól a találkozás szó szerint letojta mi van vele. Ahogy egyre jobban megismertem egyre nyilvánvalóbb volt, hogy az ő lelke megsérült, mert mindig is vágyott arra, hogy az igazi apukája gondját viselje, szeresse.
Szatyor ő az egyik legjobb barátja, noha igaz, hogy fiú. Köztük nem volt soha semmi mindig nagyon jóban voltak. Megbeszéltek mindig mindent és tartották a kapcsolatot mindig, még ha nem is olyan sűrűn. Egy ideig azt hittem én is, hogy a barátom.
Viktor ő volt a legjobb és mondhatjuk egy ideig az egyetlen őszinte barátnője. Nem is értettem soha miért szólítja viktornak mivel lány volt. Ő volt az, aki ha baj volt mindig ott volt neki és őszintén nyílt lapokkal megmondta neki a tutit. Ha baj volt rá mindig számíthatott. A legcukibb, amit ők együtt csináltak az az volt, hogy amikor telefonon beszéltek egymással akkor olyan cukin ugattak, mint a kutyák. Ez nekem máig felfoghatatlan érzés volt hallani, mert akkor mindig olyan boldog volt. ( Velem is egy ideig)
Az én családomban hál istennek nem voltak ilyen dolgok. Mi egy szerető nagy család vagyunk, ami kívülről az embereknek mindig fura, mert nem értik, hogy lehet egy család ilyen. Két húgom van. Az idősebbik pedagógusként dolgozik a fiatalabbik meg felköltözött a fővárosba és női válogatott jégkorongos. Mind a kettő húgomra nagyon büszke vagyok.