Egy vámpír éji dala

Szereplők:
Vámpír (V)
Claudia (C)
Raoul (R)

Éjszaka a temetőben ...

V:
Éjszaka vagyok fenn,
mikor a hold ragyog az égen.
Nappal alszom álmom,
férgek másznak a ruhámon.
Nyughelyem egy kripta,
a sors nekem ezt adta.
Szép márvány koporsó,
talán ez az éj az utolsó.
Hullaként élek,
s egy kis vért kérek.
Új áldozatom keresem,
akiből a vért kinyerem.
Kétszáz éve teszem mindezt,
ellenségem az ezüstkereszt.
Gyilkosom azonban a fatőr,
mely a szívemben utat tör.

szünet

Az emberi lét múlandó,
de bár lennék halandó!
Akkor szeretne talán,
s nem lenne társam a magány.
Most meglesem szerelmem,
s eldől a végzetem.

A Vámpír szerelmes Claudiába, aki azonban Raoult szereti. Claudia és Raoul találkoznak a temető szélénél, hogy elszökjenek viszálykodó szüleik elől és titkon összeházasodjanak a szomszéd városban. A Vámpír pedig úgy dönt, ha Claudia végképp Raoult választja elpusztítja magát.

C:
Te vagy az Raoul?
Ha igen, ne állj szótlanul.

V:
Nem Raoul a nevem,

C:
Azt hiszem eltévedtem.

Claudia elmenni készül.

V:
Kérlek, ne menj el!

C:
Sietnem kell.

V:
Én vagyok itt helyette,
ő sajnos elfelejtette.

C:
Nem hiszem:
önt ismerem.
Csak rosszat akar,
s most is bekavar.
Ön a vámpír,
ki sose sír.

V:
Arcom tán hideg,
de szívem nem rideg!
Én sem vagyok mentes érzelmektől!

C:
Mégis embereket öl!

V:
Igaz, de csak kényszerből,
s nem jókedvemből.

C:
Lehet, ám indulnom kell.

Claudia elsiet. Már hajnalodik, Raoul érkezik.

R:
Azt hiszem
megcsal a szemem.
Vagy Claudia helyett
más foglalja a helyet?
Árulja el:
hogy hívják önt!
Claudia nem jött el,
s a kétség elönt.

V:
Claudia itt volt,
de sajnos már holt.

R:
Ó borzalom!
Hát ez a jutalom?
Te voltál gyilkosa!

V:
Hogy én? Soha!

R:
Nem hiszek neked,
védd életed!

Kardot ránt, és a vámpírnak szegezi.

V:
Vedd el ha tudod!

A Vámpír kivont karddal várja Raoul támadását.Vívnak.Raoul elesik, a Vámpír pedig a szívéhez szegezi kardját.

V:
Kicsit elbizakodta magát a fiatalúr!
Hát így már nem lesz lamour.

R:
Angyalok hangját hallom.

A Vámpír körbenéz és meglátja az ismét közeledő Claudiát, aki Raoult szólítja.

V:
Üdvözöl az örök álom.

A Vámpír még egyszer megsebzi Raoult, aztán eltűnik. Raoul azonban nem hal meg.

C:
Raoul! Te vérzel!
De megbosszulom ezzel!

Claudia felvesz egy tőrt a földről.

Tudom ki volt: a vámpír!
De várja már a sír!

R:
Ne tedd! Nincs értelme!

C:
Már hogyne lenne!
Szembeszállok vele!

R:
Téged is megölne!

C:
Nélküled én már úgysem létezem!

R:
Ne mondj ilyet, szerelmem!

C:
Most megyek.

R:
Maradj kérlek!

C:
Visszajövök mindjárt, ígérem.

R:
Azt én már meg nem élem.

V:
Csoda, hogy egyáltalán
eddig kitartottál.

C:
Üdvözlöm, s talán
megtalálja a halál.

Claudia váratlanul leszúrja a vámpírt.

V:
Sajnálom mademoiselle,
de a tőr nekem nem árt.
Nem végezhet velem ezzel.
Az acél bennem nem tesz kárt.

C:
Én is sajnálom,
de a módját megtalálom,
hogyan végezhetnék önnel.

V:
Elárulom örömmel,
de hallgasson meg előtte!
Szeretem önt, sokkal jobban,
mint ahogy ő tette!

A Vámpír Raoulra mutat.

R:
Raoul még itt van,
ne beszélj múltidőbe!

V:
Ne szólj közbe!

Raoul megpróbál felkelni, de nem sikerül neki.

V:
Claudia, én érted élek!
Szánj meg, kérlek!

A Vámpír letérdel Claudia előtt.

Mond azt:
"Szeretlek!"
Ez a szó jelentene vigaszt.
Kérlek, mondd: "Szeretlek!"

C:
A szeretetet kiérdemelni lehet, de parancsolni nem.
Nekem Raoul a mindenem!

V:
Összetöröd a szívem!

C:
Sajnálom, ha ezt tettem.

V:
Eldőlt szörnyű végzetem.
Megtalálta az utat,
mellyel a pusztulásba juttat.

A Vámpír feláll és Raoulhoz megy.

V:
Visszaadom életed,
de nem mondom, hogy megérdemled.

Letérdel mellé és titkos ereje segítségével meggyógyítja. Raoul feléled.

V:
Éljetek boldogul:
Claudia és Raoul!
Kívánok nektek minden szépet,
mit ember megélhet!

A Vámpír ezután eltűnik, a szerelmespár pedig elindul esküvője színhelye felé.

V:
Claudia döntött,
s engem a pokolra küldött.
Lelkem gonosz lett,
szívem szétrepedt.

A Vámpír megsemmisíti kárhozott életét.