-Teljesen normális üvölteni a szetartás alatt- nyugatott meg a lágy hang, miközben hűvös kezek hámozták le rólam a meleg ruhát.
-Nem szégyen kimutatni a fájdalmadat vagy félelmedet. Fontos, hogy őszinte legyél, miközben meghalsz. A sikeres jóslathoz az érzelmeidet ugyanúgy ki kell tárnod, mint ahogy belsőségeid ki lesznek tárva.
A sötétvörös márványoltárra meredtem és éreztem könyörtelen súlyát a döntésemnek, ami szerint engedem, hogy feláldozzanak az éves druida gyűlésen és a szerveimből jósoljanak. Nagyokat nyeltem, hogy visszanyerjem higgadtságomat. Becsuktam a szemem és visszatartottam a lélegzetem egy pillanatra, amíg lenyugodtam, majd a mellettem álló főpapnőhöz fordultam.
-Készen állok. - mondtam halkan, de biztosan.
Fiatal papnők vették puha meleg kezükbe kezemet és a kő felé vezettek. Remegtem és minden lépésem egyre vontatottabb lett, ahogy közeledtünk az oltárhoz. A papnők az utolsó lépéseken már erővel húztak. Nyöszörögtem, amikor a végtagjaimnál fogva négyen az oltárra emeltek. Fészkelődtem és erőtlenül rángatóztam, miközben kezeimet és lábaimat széthúzták az oltár négy sarkához. Az ötödik fiatal papnő a fejem fölé hajolt és gyengéden simogatta az arcomat. Az éjszakai égen a holdat néztem mereven, amíg a segítők, kezükben a szerveimnek szánt edényekkel, körbe nem állták az oltárt.
A főpapnő jelent meg felettem és kritikus szemmel kezdte nyomogatni a hasamat, hogy kitapogassa a szerveket, mielőtt felnyitna. Felnyögtem, amikor megmarkolta és vizsgálni kezdte a péniszemet. Merev lettem mint a kő, de a papnő abbahagyta a vizsgálatot, mielőtt izgalmam elrontotta volna a szertartást.
Az egyik oltár mellett térdelő segítő a kezébe adta a rövid, karcsú pengéjű kést. A főpapnő a hold felé emelte a kést, majd lassan a hasamra engedte a pengét. A finom hegy éppen a szegycsontom alatt ért a bőrömhöz. A főpapnő egy pillanatra kutatóan az arcomba nézett, majd belémnyomta a kést.
Üvöltöttem és rángatóztam a papnők szorításában, ahogy felnyitotta a hasamat. Két segítő kezével széthúzta a seb széleit, hogy a főpapnő hozzáférjen a szerveimhez. A főpapnő végigtapogatta a beleimet sérüléseket vagy betegség nyomait keresve. Nyüszítettem, amikor a beleim alá nyúlt és kiemelte őket, majd folytatta a hasam kiürítését.
A fájdalom teljesen elvakított. Az egyetlen hang amit hallottam a szívem dübörgése volt, ahogy pumpálta ki belőlem az életet. Öklendezni és rángatózni kezdtem, amikor a főpapnő benyúlt a mellkasomba és megmarkolta a szívemet. A vadul verő szervet újra meg újra összeszorítva még gyorsabb munkára késztette. Nem evilági élmény volt, amikor kihúzta a szívemet biztonságos üregéből és felém mutatta. A szerv és a csatlakozó pulzáló erek látványa egy utolsó orgazmust okozott. A spermám kilövellt, amikor a főpapnő elvágta az ereket.
A druidák némán nézték, ahogy a szív még egy darabig ver, majd végleg megáll. A jelek termékeny következő évet jósoltak.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
A reggeli Nap bevilágította dzsungelt. Szeptember volt, de itt semmi jelét nem látták az ősznek. A nappali virágok lassan kinyíltak. Állatok lepték el az erdőt. A sziget erdejében egy kisebb sziklás területen a különítmény tagjai ébredeztek...
Az angyalok városa előtt a hegy lábánál egy apró tó volt, amelyből folyók áramlottak ki és vezették le a vizét a tengerbe vagy éppen egy másik tóba. Itt állították fel a különítmény vízi erejének központját. Ez csupán egy-két fa mólóból és dokkból állt. A vízi erő pedig csupán ötven-száz kajakból és kisebb csónakokból.
Hozzászólások