A téren állt, hosszú évek óta változatlan helyén. Álla a hegedű testére támasztva, kezében vonó. Vett egy mély lélegzetet, lehunyta a szemét és játszani kezdett. A hangok lassan kúsztak elő a hangszerből, s fokozatosan betöltötték az egész teret, visszaverődve a repedezett, sok helyütt a vakolattól megszabadult, csupaszon álló penészes falakról.
Ő pedig csak zenélt. Napkeltétől napnyugtáig, a hét minden napján, hosszú évek óta, egyetlen napot sem hagyva ki. Játszott öreg hegedűjén, mert játszania kellett. Mert a szíve ezt diktálta. A szomorú, keserves nóta pedig szállt, beterítve az egész bolygót.
Elérkezett az este. Leengedte a vonót tartó kezét, a hegedűt is az álla alól, majd ünnepélyes, szertartásszerű mozdulatokkal a tokba helyezte, amelyben ez alkalommal sem volt egyetlen árva garas sem. Becsukta a tokot, a hóna alá vette és lassú, kimért léptekkel elindult hazafelé, hogy holnap újból kijöjjön ide és játsszon.
Ő volt az utolsó ember a Földön.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-12-04
|
Fantasy
A Magyar One Piece egy melléktörténet, amely hűen illeszkedik az eredeti One Piece univerzumhoz...
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
De mi a célom… Magam sem tudom már, csak utazok, hogy eljussak egy olyan helyre, ami nem létezik. Nem létezhet, míg az ember, az egész emberi faj fel nem épül ebből a hihetetlen szellemi leépülésből, amin most keresztül megy…
Utazok…
Utazok…
Fél évig volt az elvonón. Zsolt minden nap meglátogatta. Először csak szakmailag karolta fel, de aztán, ahogy Andrea szépsége, és nyugalma kezdett visszatérni, úgy szerettek egymásba. Mikorra a lányt gyógyultnak nyilvánították, tudták, hogy össze fognak költözni. Andrea vissza sem ment a régi lakásába...
Hozzászólások
További hozzászólások »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
júliaszeretiazőszt ·
Az utolsó mondat arra emlékeztetett, hogy a Titanicon is a zenészek ott maradtak, hogy játszanak, miközben süllyedt a hajó. Nagyon tetszik. :heart_eyes: :heart_eyes: :heart_eyes: :laughing:
Mária de la Cruz ·
Látom zajlott itt az élet, mégha az utolsó ember húzta csak a vonóhorgot.:) 
Hétköznapi nő ·
Na igen, bár drága Francisco barátunk rég elpártolt innen.
Francisco ·
Köszönöm az új hozzászólásokat. A Titanic-hasonlat tényleg jó, és még nekem sem jutott az eszembe. :) És igaz, rég jártam itt, ki tudja, miért tűntem el. Mert még én sem. Hátha majd megfejti valaki, mondjuk Lököttyúk vagy, ööö... korábban hozzászólt az írásaimhoz, zöld ugráló golyóbis volt a jele. Ez van, szellemi leépülés. Egyszerűen elfelejtettem reggelenként, hogy ide is be szoktam lépni.
Francisco ·
Megkövetem Hárpiát!
AmandaAdmin ·
Kedves Felhasználók! A tortenetek csapata új társkereső oldalt indított. Ismerkedés meleg férfiaknak: WWW.BOYSXX.SITE Ismerkedés heteroszexuálisoknak: WWW.TEENSFK.SITE Ezer erotikus történetet gyűjtenek össze ott, vannak ismeretségek és kommunikáció. Meghívjuk Önt, hogy csatlakozzon. Az ingyenes regisztráció továbbra is nyitva áll