Az olasz lány

Éppen edzésre mentem, nagyon meleg volt, tűzött a nap. Általában busszal szoktam menni, most is így volt. Meghallgattam pár diszkószámot, míg odaértem a megállóba. Ilyenkor a szokásos jó kedv van bennem, ezt még az is erősítette, hogy fehér volt a térdgatyám és a pólóm is. Érdekes hatással van rám ez a szín, valahogy magabiztosabb leszek tőle.
Mikor megérkeztem a buszmegállóba, láttam, hogy az újságos bódé mellett áll pár csaj. Velem egykorúak lehettek, azt is tudom, hogy melyik suliba járnak, de többet nem tudok róluk. Mindenesetre, tudtam, hogy mind a hatan engem néznek, és semmi kedvem nem volt bele menni egy szemezgetésbe, így úgy mentem el mellettük, mintha tudomást sem vettem volna róluk. Nem voltak rossz csajok, a szokásos menő miniszoknya, meg top, így utólag tényleg nagyon szexisek voltak, de nekem ott, akkor, semmi kedvem nem volt hozzájuk.
Leültem a padra és vártam. 5 perccel hamarabb odaértem, így elkezdtem gondolkozni a holnap esedékes forgatáson. A haverommal a városról fogunk egy klipet csinálni, ami alatt futok. Izgi lesz. Aztán megnéztem mennyi az idő a telefonomon. Megállapítottam, hogy van még idő, nézegettem az előttem elhaladó autókat.

Mikor pirosra váltott a lámpa, megállt előttem egy kék Fiat. Elöl egy férfi vezetett, és mellette ülhetett a felesége. Majd a hátsó ülésre tévedt a szemem, ahol egy lány ült és pont engem nézett. Egy pillanatra mindketten egymás szemébe néztünk. Nem tudom miért, de hirtelen másfelé néztem, de égetett a vágy, hogy jobban megnézzem. Visszapillantottam, és láttam, hogy a táskámat nézi, majd újra rámpillant. Kék szeme volt. Lenyűgözően kék, és elgondolkoztató. Hosszú vállig érő haja, és egy kicsit hosszúkás arca. Nagyon vonzó volt. És csak néztük egymást. Nem jutott eszembe semmi, annyira megbolondultam. Egyszer csak elindult az autó. Ő utoljára hátranézett én pedig követtem a szemét.
Egyszer csak eszembe jutott a rendszámtábla. Hiszen a rendszámtábla elárul néhány dolgot. Utoljára ránéztem az autóra, és egy I betű nézett vissza rám. Akkor rádöbbentem, hogy ennyi. Őt, a lányt, akihez foghatót még sohasem láttam, nem is fogok többé.
De nem hagyom, hogy így legyen.