A vámpíroknak is van szíve - I. rész

Júlia, Morgána és 10 fős baráti társaságuk szokásos csütörtök délutáni gyűlésüket tartották a Diaz pubban.
-... Júlia nem azért, de zsuga volt amikor beolvastál Kovács tanár úrnak!!! Már rég meg akartam tenni én is!- nevetett Mónika.
- Semmiség volt, de ha ezek után is kötözködik, már nem csak üvölteni fogok vele!
- Jó duma de úgy se fogod megtenni! Kicsi vagy te még ahhoz-kritizálta Tamás.
- Erről jut eszembe, nem engedtek be a moziba arra az új horror filmre- váltott témát hirtelen Morgána.
- Bezzeg ha velem jöttél volna kislány...- tette hozzá Krisz, a társaság Don Juanja.
Erre hirtelen berontott Miki, Krisz szemüveges, félős, talpnyaló kisöccse.
- Srácok... srácok... 2... fekete... izé... 2... autó...
- Mi bajod Miki, beszélj már érthetőbben! - hordta le bátyja.
- 2 fekete Merci állt meg a pub előtt. Na jó figyi, én megyek a mosdóba. - mondta holtra vált arccal és elrohant.
- Helyes, tedd csak tisztába magad! - kiáltott utána Barbie, Krisz barátnője.

És ebben a pillanatban hatalmas csörömpölés támadt. Krisz és Barbie rögtön hátra fordult és meglátták az ablakban lógó Miklóst. Alighogy vissza fordultak 3 hosszú bőrkabátos egyén lépett be az ajtón.Az első egy 190 cm körüli, hidrogén szőke hajú, izmos, hosszú fekete bőrkabátot és nadrágot hordó férfi volt. Kora kb. 20 éves lehetett akárcsak vele érkezett társaié. A második valamivel magasabb lehetett az elsőnél, hosszú feket haja lófarokba volt kötve és fehér bőrkabáot és nadrágot viselt. Az utolsó aki belépett mélykék bőrcuccot vett fel és legújabb divathoz illő felzselézett barna haja volt. A kis társasáf szinte tátott szájjal figyelte az érkezőket.
- Na mi van csajok, lógtok az ovival, vagy szántok egy kis időt a nagy fiúkra is!?! - kérdezte Kradek a hosszú hajú fickó miközben Morgánára és Júliára pillantott.
- Hogyne szánnánk! - állt fel a két lány, és adott puszit a 3 fiúnak.
- Na így már sokkal jobb! - szólalt meg Spyne és hátulról magához ölelte Júliát.
- Hé engedj, így nem tudok pakolni! -bújt ki Júlia Spyne öleléséből és közben végig simított a srác szőke haján.

Ezután a két lány visszasétált az asztalhoz, ahol a többiek azonnal faggatni kezdték őket.
- Ki volt ez a 3 adonis? - kérdezte Barbie szinte transzban.
- Mit érdekel az téged? - kérdezte sértődötten Krisz.
- Csak a barátaink: Kradek, Spyne és Max.
- Sok a duma csajok - vetette oda Max.
- Jól van na, megyünk már - és ezzel ott is hagyták a megrökönyödött társaságot.

Kint valóban ott állt a két Mercedes, amikről Miklós tett említést. Az egyik kocsiba Max, Kradek és Morgána ült be, míg a másikba Spyne és Júlia.
- Félsz a sebességtől baby? Vagy nyomhatom a gázt? - kérdezte Spyne Júliától kicsit sem csábosan.
- Mivel én nem vagyok vámpír, mint egyesek, nekem egy ütközés végzetes lehet.
- Jajj kicsim, ne félj addig, amíg engem látsz!
Eközben a másik kocsiban.
- Max hátra.
- Mit parancsolgatsz Kradek? Csak nem bejön a csaj?
- Befogod a pofád, vagy én fogjam be? - förmedt rá Kradek.
- Jól van, jól van, nem kell mellre szívni.

Elindultak és a fiúk lakásán jukadtak ki.
Júlia meglepődve kérdezte:
- Nem arról volt szó, hogy bulizni megyünk?
- De, de úgy gondoltuk ezt ti is jobban élveznétek.
- Mégis mit? - vonta kicsit aggódva kérdőre Júlia.
- A beszélgetést.
- És miről akartok dumálni?
- Hát rólatok, rólunk, hogy még jobban megismerjük egymást.

Majd kiszállt a kis csapat, és felmentek a lakásba. A fiúk lakása nagyon otthonosnak tűnt, semmi nem árulkodott vad dolgokról. A bútorok feketék, a falak világoskékek, és egészen barátságos sárga függönyök lógtak az ablakokban.
Mikor felértek a lakásba Max jó házigazdához illően itallal kínált mindenkit.
- Lányok, cola, fanta, egyéb piák? Fiúk, egy kis 0-ás vért?
- Most játszod a jó házi gazdát, vagy leülsz közénk? - kérdezte csípősen Morgána.
- Jól van, akkor leülök.
- Szóval akkor lányok, mit szólnátok egy kis kérdezz-felelekhez?
- Miért ne? - vágta rá a két lány szinte egyszerre.
- Kérdezek elsőnek! - mondta Spyne - Júlia lefeküdnél egy vámpír pasival?
- Ha olyan, mint te, akkor persze.
- Óó. Ez felkérés keringőre Spyne. Ne állj ellent. - mondta Kradek.
- Fogdd már be. - csitította Júlia.
- Mi van veled Morgi, nagyon csöndben vagy! Neked ki tetszik? - ostromolta Max.
- Az aki neked nem, Tuskó!

Erre Kradek szomorú arccal pillantott a lányra.
- Hé fiúk, vacsoraidő van - kiáltott Max, és közben mohón nézett a két lány felé.
- Állítsd már le magad öreg! Ezek a csajok a barátaink nem a vacsoráink! - állt elé Kradek. Mikor Morgánára nézett, arcán tükröződtek azok a félre nem érthető érzelmek, amiket csak Morgána nem vett észre ötük közül. Ebben a pillanatban csöngettek. Max az ajtóhoz rohant és széles mosollyal nyitotta azt. Örömmel tapasztalta, hogy az ajtóban álló lány nem más, mint barátnője Lena. Ő is nagyon megörült hogy újra láthatja barátját, nyakába ugrott és hosszú, forró csókot váltottak.
- Ó. Legalább valakik boldogok. - állapította meg Spyne.
- Neked is lehetne barátnőd, akár egészen a közelből is ha lenne egy kis bátorságod- ércelődött Lena.
- Jól van te kis mindentudó, a sok duma helyett inkább kajáljunk.
- Na és akkor velünk mi lesz? Itt hagytok minket? - kérdezett rá Morgána.
- Ők talán igen, de én nem, mivel én már ettem. - mondta Lena.
- Akkor mi megyünk! Sietünk vissza! Legyetek rosszak! - búcsúzott Kradek.

Miután a fiúk kiléptek az ajtón, Lena a lányok mellé telepedett, és beszédbe elegyedtek
- Na mi van veled Lena? Hogy vagytok Maxxel?
- Mint látod mesésen, de én inkább azt kérdezném, hogy ti hogy álltok a srácokkal?
- Miért? Hogy kéne állnunk? Csak barátok vagyunk. - mondta Morgána.
- Ezt te sem gondolhatod komolyan! - szót megdöbbenve Júlia.
- Na jó tetszik egy kicsit Kradek, de semmi több. Hisz gondoljatok csak bel: ha lenne köztünk valami, sohasem érezhetném magam biztonságban. Mert, ha mellette fekszem vagy épp vele vagyok, sohasem tudhatom mikor kapja el a hév és harap belém.
- Jajj túl sokat aggódsz, úgysem harapna beléd soha, ha szeret. - próbálta nyugtatni Morgánát Júlia.
- Én is azt hittem, hogy Max sohasem fog belém harapni, és most látjátok mi lett belőlem! - mondta csak úgy teljesen mellékesen Lena.

- Na látjátok! - sikított fel aggodalmasan Morgána. - de ne is rólam beszéljünk, hanem inkább rólad Júlia. Ti hogy álltok a kis Spyneal?
- Hogy állnánk? Imádom!
- Na ezt nevezem! Ez már beismerés! - örvendezett Morgána
- No és akkor miért nem lépsz?
- Én próbáltam, de nem láttam rajta, hogy venné a lapot!
- Akkor próbálj meg nyíltabban közeledni. - tanácsolta Lena.
- Ennél is nyíltabban? Szinte azt mondtam, hogy vele bármikor lefeküdnék, de ő még ezt sem értette!- lombozódott le Júlia.
- Szerintem igenis értette csak nem akarta mutatni, hogy mennyire örül a dolognak! - próbálta felvidítani barátnőjét Morgána.
S ekkor hirtelen betoppantak a fiúk.
- Á. Már ilyen hamar itt is vagytok? - kérdezte Lena.
- Igen. És ti miről dumáltatok?
- Ó csak rólatok, a két csaj csak úgy áradozott rólatok. - szólt Lena és a szóban forgó két lány azonnal elpirult.
- Ez igaz? - kérdezte Spyn enyhe kis mosollyal az arcán és közben megfogta Júlia kezét.

- Erre most mit kéne mondjak? Hallottad a választ! - válaszolt még mindig pirulva Júlia.
- Max, szerintem van egy kevés megbeszélni valója ennek a négyesnek. Hagyjuk had beszéljék meg a dolgaikat mi meg üssük el mással a időt- mosolygott Lena és Max máris ment utána az előbbinél is szélesebb mosollyal a száján. Júlia, Morgána, Spyne és Kradek négyen maradtak.