A szomszéd farmer

Lerobbant az autóm. Egy mozizásból tartottam haza, a film végére rájöttem, hogy Lilin talán nem a legjobb választás nekem, túlságosan cicás és felületes. Örökké mocorgott a film alatt, ha pedig a combjára tettem a kezem, azonnal lesöpörte onnan, de ahhoz volt esze, hogy mintegy véletlenül mindig felcsússzon a szoknyája alja. Nagyon felhúzott, egy csókot is alig akart adni, a végén álló farokkal ültem kocsiba. Őt még haza tudtam vinni, de én már nem értem haza, jó öt kilométerre lakunk a várostól. Szívtam a fogamat a januári hidegben. A mobilom lemerült, csak abban reménykedtem, hogy valaki felvesz útközben...
Nem is gondoltam bele, hogy akár vihar is támadhat és bajom eshet.
A csontjaimig hatolt a hideg, integettem a mellettem elhaladó autóknak, páran visszadudáltak és ennyi, senki nem akart felvenni egy félig behavazott hóembert. Negyvenpercnyi gyaloglás után a hó rákezdett, a szél is felerősödött, úgy tűnt ez a legszerencsétlenebb napom.
Útközben annyi minden eszembe jutott. Anyám teája is, pedig már huszonhét múltam a nyáron. Meleg takarók, kandalló és gyertyafény tolult a lelki szemeim elé. A cigi remegett a kezemben, rájöttem, sehová sem jutottam az addigi életemben. A fás részen világítás sem volt, a sötétség úgy vett körbe akár egy fekete szellem. Eszembe jutott Juddy, a volt feleségem, akivel fél év után rájöttünk nem illünk össze, a legjobb barátom, aki meghalt rákban és az elvesztett vállalkozásom, amit elbuktam.
- Elcseszett ember!- mondtam ki hangosan is. Ekkor lassított mellettem egy autó, egy szakállas alak bámult ki a lehúzott ablakon. Pedig már nem is stoppoltam, ezért meglepett.
- Szállj be, mielőtt megfagysz!
- Hálásan köszönöm. - Levertem a lábamról a havat, lekotortam a felsőtestemről is, aztán bezuhantam a vezető mellé. A fogaim összekoccantak, szinte fájt a meleg ahogy a zsibbadt tagjaimat kezdte átjárni.
- Mi történt?- kérdezte a megmentőm.
- Lerobbantam...nem sokkal a város után, a mobilom meg lemerült.
- Merre laksz?
- Még két kilométer az erdő után jobbra, majd egyenesen, és…
- Jesszus! Te vagy a Menhart gyerek?
Felhúztam  a szemöldököm, akkor esett le, hogy a pasas az új szomszéd, akit már távolról párszor láttam. Egyszer hozzánk is eljött, apám odakint beszélgetett vele.
- Az vagyok…- mondtam megkönnyebbülten, majd be is mutatkoztunk egymásnak a tisztesség kedvéért. Lassan haladt a terepjáró, maximum negyvennel, havas eső kezdett esni, az út rendkívül csúszóssá vált.
- Hazavigyelek vagy beugrasz egy rumos teára?
- Beugrok - jelentettem ki udvariasságból, habár már fél tizenegy is elmúlt. Különben is úgy gondoltam, hogy elég segítséget kaptam, John tanyájáról már legyalogolom azt a negyedórát hazáig.
A férfi a ház előtt állt meg, ami hasonló, mint amiben mi élünk. Egyszintes, körbe teraszos, masszív faépítmény, amilyet csak az amerikai farmerek tudnak építeni. Legalább kétszáz négyzetméter edzett fájú, dupla gerendás.
- Te menj be! - kiabálta John túl a szélfúvást - Mary a házvezetőnő odabent van. Én is jövök, csak beviszem a tragacsot a garázsba és megnézem a lovakat. Az egyik elleni fog.
Úgy tettem ahogy a férfi kérte. A házvezetőnő, aki alig különbözött egy férfitól mert rövid hajú, durva arcú és nagydarab, már az ajtóban várt.
- Jaj, ismerem magát, a szomszédból való.
Nemsokára a kandalló előtt ültem Johnnal, aki sokkal fiatalabbnak tűnt a világosban, mint hittem.
- Mi az? – kérdezte, amikor elkapta a fürkész pillantásomat.
- Azt hittem, hogy idősebb vagy. - vallottam be.
A férfi kék szemébe csillogás költözött, mosolygott csak.
- Harminchat vagyok.
- Azt hittem, hogy...
- A szakáll teszi. - John minden mozdulata a nyers erőről árulkodott, a férfi  juharfákra emlékeztetett, vöröses haja, szakálla, széles vállai, erős kezei, mind-mind tisztelet ébresztettek  bennem.
- Nincs feleséged?
A férfi elmélázva rázta meg a fejét.
- Túl vad vagyok ahhoz, hogy asszonyt tartsak. Nem való nekem. Talán később.
- Értem…
- Nem hiszem fiú...
- Nekem sem jött eddig össze igazán semmi - álltam fel, nem is véve észre hogy sétálok. - Nincs szerencsém a nőkkel, elváltam alig pár hónap után, a szüleim rágják a fülemet hogy házasodjak meg újra. A húgom már rég két gyereket szült.
- Ismerős. - csillant meg a férfi szeme. - Hasonlókat éltem át. de most látom, neked folyik a bakancsodból a víz!
- Átázott, ennyit erről a márkáról…
- Ilyet vettél az itteni télre?
- Nem, csak randim volt és nem gondoltam…
- Na várjunk csak! - emelkedett fel a férfi - Szerintem te lázas vagy! - A homlokomra tette a kérges kezét, csak akkor éreztem, talán nem is a rumtól vagyok belül olyan forró…
- Azonnal készíttetek egy meleg fürdőt, te pedig itt maradsz, amíg le nem megy a lázad. Majd átküldetem egyik emberemet és szól a szüleidnek, hogy itt vagy…
Akartam ellenkezni, de John akarata ellen nem lehetett, olyan keményből faragták, akár a gránit.
Nemsokára áztattam magam a kádban, a nyelvem alá dugtak két szem gyógyszert és még emlékszem mennyire elpilledtem, amikor a vastag báránytakaró rám került, majd elaludtam az idegen ágyban.

Reggel tea és pirítós várt John mosolyával, aki közölte velem, hogy apám már ott járt, be is kukkantott hozzám, de mélyen aludtam. A kocsimat szerelőhöz vitették, az orvos pedig azonnal érkezik.
- Megfázás. - mosolyodott el nemsokára a szemüveges doktornő, felírt két receptet, aztán mély álomba zuhantam, amint kitette a szobából a lábát.
Két napig épp csak vécére jártam ki, kisgyereknek éreztem magam, John háza pedig a világos színeivel, barátságával a második otthonommá vált. Amikor elhatároztam, hogy végre hazamegyek és mert sokkal jobban éreztem magam, John szomorú képet vágott.
- Maradhatnál még egy kicsit.
- Már így is túl sokáig rontottam itt a levegőt. Hálás vagyok mindenért, én nem is tudom, hogy köszönjem meg. A férfi szeme elidőzött az arcomon, közelebb lépett, éreztem az illatát. Fenyő, arcszesz, motorolaj talán, dohány, kávé és whisky elegyét, amit nagyon jól esett beszívnom.
- Megkedveltelek. - simított ki egy tincset az arcomból. - Nem kell megköszönni semmit, de ha hálás akarsz lenni, maradj még egy kicsit. Sakkozhatnánk, nézhetnénk egy filmet és…
John a barátságát ajánlotta fel, én pedig nagyon is akartam a barátja lenni. A szikla - magamban csak így becéztem, de az a szikla velem annyira tudott bánni, finoman és puhán, hogy egészen különlegesnek érezem magam miatta. Megnéztem később az állatait, kezet ráztam pár marhapásztorral, a földet ismertem, hiszen gyerekkorom óta éltem a szomszédságban. Este valóban sakkoztunk, nemsokára a szexre terelődött a szó, ahogy férfiemberek között szokás.
- Ebben a kisvárosban nincs is normális nő. - nyögtem, Johnnal fesztelenül tudtam beszélni bármiről.
- Nem tudom. - lépett a királynővel. - Én a nőket nem nézem, a férfiakat jobban kedvelem.
Azt hittem, hogy félreértettem valamit. Nem szóltam, éreztem, ahogy a pír elönti az arcomat.
- Most már nem akarsz a barátom lenni, ugye?
- Dehogy nem, miért ne akarnék?
- Hát, mert a férfiakat szeretem. Meleg vagyok.
- John, én azt hiszem ideje mennem.
Felálltam tétován, akár egy kis sértődött tinédzser és elindultam összeszedni a dolgaimat. John utánam sietett és elkapta a vállamat…
- Azt hittem, te más vagy, aki nem néz le ezért.
- Nem is nézlek le, csak…John, ne, mit csinálsz?
A férfi szinte hozzám tapadt, a tenyerei között az arcom.
- Megőrjítesz, még az életben nem tetszett így senki. Mondd, hogy képes lennél, hogy tudnál…
- Nem hiszem! — de nem voltam magamban biztos, semmiben.
- John…- tudtam, hogy megcsókol és nem tettem ellene semmit. A szakálla csiklandozott, de alig vettem észre, a szája olyan forró, mint a meleg mézes tea. Csak kóstolgatott, száj szájat simított gyengéden, ahogy még nővel sosem tettem. Éreztem a visszafojtott erőt, a hatalmas energiát és vágytam arra, ami a férfiban lakozik.
Remegtem tőle, tehetetlenül engedtem magam. Olyan szép, hosszú szempillái vannak - ezt akkor vetem észre, amikor a szemében ezernyi kéréssel nézett rám.
- Mike, maradj…
Nem tudtam válaszolni, a számra tapadt, erőseben szívta, a nyelve pedig nemsokára benyomult és álltam, akár egy darab fa, miközben első homoszexuális csókomat kaptam.
Azt hittem megfulladok, passzívan hagytam, hogy körbe simítsa John a nyelvem, a vérem nem tudom miért zubogott, a füleimben is hallottam az áramlását. A nagy tenyér finoman a hátamra tapadt, kicsiket mozdulva simogatott, egészen elbódultam, minden csöppnyi józanságom elveszett. Nem bírtam gondolkodni sem.
- Próbáld ki velem, csak egyszer - lépett kissé távolabb,  hogy gyönyörködjön abban a változásban, amit ő okozott . A szemem csillogásában, a szám duzzadtságában, a remegésben.
- Tudod, mit mondanak a reklámban is? Élj úgy, hogy…
- Jó - szakadt ki belőlem - de akkor is férfiak vagyunk mindketten, én pedig…
- Te pedig nagyon élvezted, amit csináltam veled. Gyere, folytassuk a szobámban, előttem aztán leveheted minden gátlásodat. Nincs olyan, amit ne tennék meg neked. Ne szégyellj semmit, velem mindent megtehetsz, amit ember emberrel élvezhet. Lepisilhetsz, megalázhatsz, megcsókolhatsz, leszophatsz, kinyalhatsz, fenekelhetsz. Vagy mindezt én teszem meg veled, ha akarod és még meg is baszlak.
Már csak a szavak is óriási hatással voltak rám. Majd elolvadtam, állt a farkam keményen,  mikor John szobájába értünk. Hogy nem tudtam józanul ítélkezni, az hazugság lenne, John valami olyat indított be nálam, ami mindig hiányzott nekem és igen, baromira kívántam a szakállas, nagydarab, izmos férfi kényeztetését.
- Nem tudom, mit szeretnék - néztem Johnra.
- Majd kitapasztaljuk. – dörmögte, aztán újra magához vont és csókolt, csókolt szédületig. Nagyon gyorsan gombolta ki az ingem, pillanatok alatt látszott a felsőtestem, ráhajolt a bimbómra, szívta mindkét mellem. A  nadrágom slicce lent, meglazítva az egész a farkam körül, John nagy kezei a farpofáimra tapadva, ahol fel-le mozgatta a tenyereit. A péniszem majd szétdurrant és már nem bántam, hogy az ágyra dőltünk, John pedig egyből lejjebb tolta az alsómat. Egy pillanatra beitta a golyóm és a farkam adta látványt, majd odabukott nyalogatni, fogdosni éhesen, én meg azt hitem megőrülök, mert annyira még az életben nem cukkolt fel senki.
John úgy szopott, mint egy gép, érzelmek suhantak át az arcán. Közben lenyúlt, verte a farkát, amikor éppen az enyémet nem. Sóhajoztam, én magam toltam lejjebb a nadrágom. John istenien szopott, a golyóimat pont úgy gyűrte, ahogy a legjobban imádom. Sőt, egy vibro-gyűrűt vett elő, felhúzta a farkam tövére, aminek a rezgései masszírozták az egész ágyékomat és úgy folytattuk tovább. A mennyekben éreztem magam.
A férfi nemsokára föltérdelt, lerángatta a farmernadrágját, majd levette a fehér alsóját is, közben én is lehúztam teljesen magamról az enyémet, ne zavarjon. Johnak csodásan vastag farka van, hozzáillő, súlyos herékkel, erős, barna fanszőrrel, igen szép látvány.
A férfi a fejem mellé térdelt, kezemet rákulcsolta a férfiasságára, amit finomnka, illatosnak és forrónak éreztem, felemelkedtem, hogy a nyelvemmel én is megkóstoljam. Annyira kívántam.
- Ó, ó - nyögte - már nagyon rég nem voltam senkivel, kapd be - követelte - szorítsd a száddal körbe!
Nem volt nehéz teljesítenem a kérést, mert a rúd vastagsága köré szorult a szám, de elég bénán szoptam, inkább vertem és nyalogattam neki.
- Várj - lihegte - franciázzunk.
Maga alá gördített és szoptuk egymásnak, az ágyékom egészen betemette a fejét. John ügyesen a lábaim közé tette a kezeit, emelgette a csípőmet úgy szopott, én pedig próbáltam felvenni az ő ritmusát. Nem tartott ezek után már sokáig, hogy össze ne gecizzük egymást, folyt a sperma, szállt a nyögés, istenem, nagyon-nagyot élveztem!
Amikor elcsendesedve ziháltam, John ült a térdére támaszkodva, a hallgatás körbeölelt minket.
- Tudod Mike, ezt el tudnám viselni akár naponta, nagyon jól esett…
Nem mertem megszólalni sem, csak hitetlenkedtem, hogy huszonhét évesen hagytam magam elcsábítani egy férfinak. Hetero létemre.
- Gyere, tusoljunk le.
Magával húzott, de nem abba a fürdőbe, ahol előtte szoktam tisztálkodni, egy másik helyre vitt, a szaunába! A mellette lévő tusoló alá álltunk, kicsit lemosdottunk, majd irány a gőz!
- Megint kívánlak - mormolta a combomra téve a kezét. Mit mondjak, én sem bírtam levenni a testéről a szemem és az akkor újra éledő férfiasságáról. Az ölébe húzott, mint valami lányt, a fenekem a forró ágyékához tapadt. A csók lassú és finom, csontolvasztó kéjes. Aztán John ráállított a fapadra, amin ült, a lábaim között a felsőteste, a farkam pont a szája előtt. A falba kapaszkodtam, a gőz gyengédebben jött, kellemes meleg vett körbe, nem forróság. John elkezdett szopni, majd a nem messze lévő polchoz nyúlt egy flakon olajféléért. A tenyerébe csorgatta és miközben kényeztetett a szájával, a fenekemet masszírozta olajos ujjaival.
- Ugye nem akarsz…?
- De igen, nagyon is meg foglak baszni.
Ekkor nyomult be az egyik ujja, feszített, mert összehúztam magam.
- Lazíts, hadd nyomjam majd be a farkam, meglátod mekkora élvezet a prosztatás.
Hagytam, akartam nagyon.
A végén három ujjal járt bennem, de addigra megfordított, a fenekem ott táncolt az orra előtt. Ő meg ujjazott és én egyre jobban remegtem. John nemsokára felgördített egy óvszert - azt is a polcról emelte le, majd leléptem a padról, behajoltam, ő pedig benyomta magát a már ellazított lyukamba. Nagyon rászorultam, de ekkor John még több olajt csorgatott a péniszére és a lyukam köré, majd megállíthatatlanul elkezdett kefélni.
Potyogtak a könnyeim, szétterpesztettem az ujjaimat a padon, de én úgy még életemben nem élveztem semmit, mint akkor azt, pedig fájt tompán az egész dolog. John megragadta egy idő múlva a csípőmet, majd elkezdett gyors tempóban dugni, lobogott a hajam az előre-hátra hintázástól. John néha lassított, ekkor majdnem egészen kihúzta magát, de csak azért, hogy hirtelen beljebb nyomuljon, óriási kéjt okozva vele. Sírtam a végére hangosan, félre beszéltem és akkorát élveztem, hogy az államig ment a spricc, John  pedig belém remegett. A sok ondó forrón megtelítette a gumit.
Remegtek a combjaim, amikor kihúzódott belőlem. Levette óvatosan az óvszert, majd leült.
- Gyere, itt van egy kis jutalom.
Térdre rogytam az izmos lábak elé, a félig ernyedt szerszám tiszta sperma. Lenyalogattam remegve és sírva, és azt akartam, hogy soha, de soha ne érjenek véget azok a pillanatok.

- Kivetkőztettél magamból. - álltam a konyhában reggel. - Olyannal ismertettél meg, amit nem tudom, hogy akartam-e.
- Már nem tudod visszacsinálni. És pont.
- Tudom - bőgtem majdnem el magam.
- De férfi vagy, legyél erős és vedd tudomásul, hogy biszex vagy.
- Aha, mert ez olyan könnyű, ugye?
- Csak tudnám, miért vagyok annyira oda érted! - rázta a fejét. - Menj haza és ha kellek, itt megtalálsz.
A hó csikorgott a talpam alatt hazafelé és még be sem tettem magam után az ajtót, már fordultam is volna vissza. Nem tudom, hogy s mint lesz, de hogy még látni akarom Johnt, az biztos…

- Vége -
2013. 12. 21.
Ael M.