A ragadozó hálójában 4.rész

Kata nem akart beszélni senkivel, arról, ami történt vele. Nem akarta azt sem, hogy sajnálkozzanak, el akarta felejteni, bár tudta, hogy ezt nem lehet soha elfelejteni, ez mindig ott lesz. Annával sem akart találkozni. Szégyellte magát, pedig a nyomozó azt mondta, hogy Anna nagyon hálás, amiért ő olyan bátor volt és segített az elkapásban. A pszichológus küldte egy csoportba, ahol hasonló traumát átélt nők vannak, de nem ment el. Nem akart beszélni róla, nem akarta fölidézni. Eltemette magában az eseményeket, de csak addig a napig, amíg a nyomozó újra nem hívta. A ragadozót kiengedték, és szabadlábon védekezhet. Ekkor már Anna is hívta őt. 
- Hallottad? Mi lesz most velünk? – kérdezte a lány rémülten. Kata tudta, hogy a lány családjában nem éppen a védő, óvó légkör van jelen, mint ahogyan náluk is csak elhallgatják a dolgokat, semmiről sem beszélnek. Kata ötlete az volt, hogy költözzenek össze, így egymást is tudják segíteni. 
Kata nagymamájának a lakása, bár eléggé lerobbant volt, de üresen állt, oda költözött a két lány. Abban reménykedtek, hogy arrafelé senki sem ismeri őket, és a ragadozó sem tudja hová tűntek. Kata arra számított, hogy keresi őt a férfi. Tudta, hogy valami miatt ő volt a férfi rögeszméje, ezért is gondolta, hogy el kell tűnnie. Már az iskolába sem járt be, csak vizsgázni, és a gyorsétteremben, ahol kisegített, is váltott és inkább utazott egy kicsivel többet, de nem ment arra a környékre, ahol eddig élt és megfordult. Szerencsére Annát is fölvették oda dolgozni, ahol ő munkát kapott, és az volt a kikötésük, hogy mindig egy műszakban akarnak dolgozni. Ezt sikerült is teljesíteni, még örültek is a két nagyon dekoratív, és szerény lánynak. Kata már nem járt össze a barátnőivel sem, Annának meg úgy nézett ki, hogy nem is voltak közeli barátai. 
Azt egyikük sem tudta, hogy az a nő hogyan találta meg őket. Egyszer csak ott volt, becsengetett. A korát egyikük sem tudta meghatározni. Hosszú szőke haja volt, ami a hátára omlott, amikor hátulról nézték, olyan volt, mint egy fiatal lány, csak szemből, az arcán lehetett látni, hogy már nem tinilány. Kata is szeretett volna ilyen kortalan maradni, erre gondolt, mikor meglátta. A nő egy kártyát adott nekik, ahol azt mondta ilyen áldozatoknak segítenek a feldolgozásban. A két lány egymásra nézett és tudták, hogy nem akarnak oda menni, nem akarják elmesélni a történteket. Nem akarnak rá gondolni sem. A nő, azt is elmondta, hogy évekkel ezelőtt ő is áldozata volt egy ilyen támadásnak és megérti őket. 
- Remélem a maga támadója megbűnhődött, mert a miénket kiengedték, és szabadlábon védekezik. – mondta Kata elkeseredetten.
- Sajnálom. Nagyon vigyázzatok magatokra és egymásra is. – mondta a nő és elköszönt. 
A két lány nagyon óvatos volt, bár megbeszélték, hogy ha meglátnák a férfit, akkor mindketten lebénulnának a félelemtől. 
Teltek a napok. A nyomozó sajnos nem jó híreket mondott. A férfinek nagyon jó ügyvédje volt és filmfölvétele arról, hogy a lányok beleegyeztek az aktusba. Amikor ezt meghallották, mind a ketten sírtak, mert eszükbe jutott az, amikor beleegyeztek. Tudták, hogy annak ellenére nem ítélik el, hogy kloroformmal elkábította őket és megkínozta, megerőszakolta mindkettőjüket. Tehetetlennek érezték magukat.
Másnap jött a telefon a kortalan nőtől, hogy beszélniük kell. A nő fiatalosan volt felöltözve, mikor becsöngetett, farmert és egy margarétás inget, és cipőt viselt. Szőke haja most is szabadon hullt a hátára. 
- Nem akarok sokáig zavarni, de ma délutánra és estére olyan programot kell csinálnotok, amikor sokan lesznek körülöttetek. Ne legyetek egyedül itthon, menjetek el valami rendezvényre. Ha nem teszitek, bajba kerülhettek. – a két lány rémülten nézett a nőre és arra gondoltak, hogy a nő megtudta, hogy a férfi meg akarja őket támadni. 
- Bemegyünk dolgozni délután. – mondta Kata. 
Már a munkahelyükön voltak, mikor még mindig félelemmel néztek minden betérőre, annyira féltek. Este aztán egy taxival mentek haza. 
A férfi próbálta kinyomozni, hogy hová tűnt Kata, de még az ügyvédje sem tudott neki segíteni, mert az adatait titkosították. Ő sem ment vissza a házba, ahol a lányokat fogva tartotta, mert nem akart a szomszédokkal konfliktusba kerülni. Szerencsére volt egy lakása, ahol elrejtőzhetett. Aznap is csak vásárolni ment a közeli bevásárló központba, ahol szeretett leülni a gyorsétteremben és az embereket figyelte. Remélte, hogy hamar vége lesz ennek az ügynek a rendőrségen, és akkor talál majd egy új lányt, bár Kata nagyon hiányzott neki. Azt a lányt szerette a legjobban, az összes közül. Aznap nem talált olyan lányt, akit szívesen követett volna hazáig, na, meg vigyáznia is kellett még, ezért szomorúan indult hazafelé. A kocsi, ami megállt mellette, annyira csendes volt, hogy csak akkor vette észre, amikor már mellette volt és megállt. A nő, aki kiszállt belőle és mosolyogva mellé lépett, nagyon szép volt. Csillogó szemekkel nézett rá, és félre fordította a fejét, mikor beszélt. A férfi először nem értette, hogy miről is beszél, annyira elbűvölte a nő szépsége, látta, hogy mozog a szája, hallotta a hangját, de nem fogta föl a beszéd értelmét, aztán elkezdett koncentrálni és már értette is, amit mondott. Beült a kocsijába és együtt mentek arra a helyre, ahol ő Katát fogva tartotta. A hangárban aztán a nő látszólag megborzongott. A férfi már újra lelkes volt. Fölébredt a vadász ösztöne és akarta ezt a nőt. A csinoska azt mondta, hogy oknyomozó újságíró és az ő verzióját is szeretné hallani, mert nem biztos benne, hogy a lányok mindenről beszámoltak. 
- Hallottam, hogy a lányok mindenbe beleegyeztek, ezt hogyan tudta bizonyítani? – kérdezte. A férfi megmutatta a kamerarendszert, amit kiépített. A nő bekapcsoltatta és kérte, hogy mutassa meg, hol történt az aktus. Így mondta, aktus, és ez a férfinak nagyon tetszett. Már minden vágya az volt, hogy ezzel a nővel is lehessen aktusa, főleg olyan, amiben kéri őt, hogy tegye meg. 
A férfi megkérte, hogy feküdjön le az ágyra, de a nő nem tette meg, azt akarta, hogy ő feküdjön le. A férfi magabiztosan feküdt le. A nő fölé hajolt és akkor érezte a szúrást. 
A férfi mikor magához tért, már ki volt kötözve, és meztelen volt. A nő ott ült az ágy mellett és várta, hogy magához térjen. 
- Ezt élvezed? – kérdezte a férfi gúnyosan. A nő nem válaszolt. Nézte azt a férget, aki annyi nőt megtámadott, aki annyi rémálmot okozott, és látta, hogy föl van izgulva. A hatalmas pénisz az ég felé meredezett. – Na, gyere, azt teszel velem, amit akarsz. Elégíts ki! – ordította a férfi. A nő csak nézte, mint aki azon gondolkodik, hogy mit is tegyen, aztán lesújtott. A szike gyors volt és pontos. A meredező hímtag elvált a férfi testétől, és ömlött a vér. A férfi ordított, és ficánkolni kezdett. A nő még mindig nem szólt egy szót sem, csak állt fölötte és nézte rezzenéstelen arccal. Aztán elővett egy fecskendőt és beadott valamit a férfinak, aki rögtön elcsendesedett, elhallgatott. 
A nyomozó másnap hívta a két lányt és kikérdezte őket, hogy hol voltak és mit csináltak előző nap. A lányok elmondták, hogy mindketten dolgoztak, amit le lehet ellenőrizni, mert az étterem be volt kamerázva. Aztán közölte velük a férfi halálát. 
- Ezennel, mindkettőtök ügye le lett zárva. Mivel az elkövető, most már áldozat meghalt, nincs ügy. – mondta nekik. Kata és Anna egymásra néztek és megkönnyebbülten sóhajtottak. 
Mind a ketten tudták, hogy ezzel számukra még nincs megnyugvás, soha nem tudnak már olyan gondtalan életet élni, mint azelőtt. Ez egy életen át el fogja kísérni őket. 
Aztán néhány hét múlva megkapták a videót a kasztrálásról. Undorodva nézték végig, aztán rögtön megsemmisítették. El sem tudták képzelni, hogy az a nő mit élhetett át, aki ilyen bosszút hajtott végre.