libido adatai

Megállva a búza-sivatagban, egy hófehér utakkal átszőtt, csobogva elomló tájon, bronz, s elnyűtt aranyszín buborékok emelkedését látom, s a sugarak mord játékát a tengerzöld szérűn...

Nemsokára teljes fegyverzetben álltunk, és nyilainkkal hatot leterítettünk. Az ellenség dárdákat dobált, melyeket medencecsont-pajzsokkal vertünk vissza. Kinizsi jó pár találatot kapott, de izmait befeszítve, nagy erővel lődözte öreg íja, a Black Death nyilait. Csakhamar Feri is térden állva dobálta a késeket, de az ő testébe is beleállt egy, és én is véreztem már több helyen...

Nem láttam régóta szemeket
Ölelésre hajlandó kezeket
Hátakat láttam és sohase mást
De ma érzem mi az ami összeköt
Két embert bölcső és a sír között
És ma érzem...

Telnek a napok, de én itt maradok veletek
Drága rózsáim, zöldellő dombjaim
Szeretett tengerem, tavaim és egem
Imádott anyaföldem...

De jóslatunk nem vált be. Mielőtt tüzet raktunk, a bikák berontottak a barlangba. Mindenki feljutott, Danit kivéve, Feri fel akarta húzni, de ő is lebukfencezett a mélybe. A bikák szerencsére nem tapostak rájuk, de egy hegyes szikla beleállt a lábába Ferinek. Daninak szinte minden része sebesült volt, de feltápászkodott. Feri fél testével átfordult Dani felé, s nézte, mit csinál. Dani megfogta az íjat, és egy nyilat az izzó parázsba tuszkolta a kőhegyet...

A nap dühe nem csitul, árnyfoltok kavalkádja pettyezi a róna arcát.
Ki látja az időt, amint végigdől a földeken?
Ki látja a gennyes sebeket?
Valami kiszakad belőlem, itt, a...

Barátaim, vallomással tartozom: egy reggelen meggondolatlan dolgot cselekedtem. Közelről vizsgáltam egy fűszálat; végigtapogattam húsát, megismertem színét, erezetét. Emlékszem, jó dolognak találtam mindezt. Úgy éreztem, fölötte állok mindenkinek, aki soha nem tett hasonlót. De nem gyengeségem volt-e az, ami arra indított, hogy széjjelszaggassam a gyökereit, kitépjem a földből, akárha gyermeket az anyjából, s gyermeteg örömöm így leljem meg? Dehogynem...

Nézem a két szemed s arcodon
A szégyellős mosolyt
Mondok egy szót mire fölnevetsz
És kedvesen átkarolsz

Érzem hogy élek
Érzem hogy élsz
Téged szeretlek...

Elképzellek téged a nyári lombok suttogó alakjában
A föld a levegő a tenger csillagtiszta formáiként
Egy hajdani élet okosságát áldva...

Fehér világ forog mozdulatlan
Csendjébe Villám s jégkorszak hasít
Motorok zúgását,
Idegek rémületét
A levegőtlen tér tüskéivel
Az idő összenyomja...