BURGONYA adatai

De már ott is van előtte a vén, háborút megjárt gőzmozdony, mely kifurakszik az önmaga által keltett rémes hangorkánból. Szilamér rémülten hátralép, és megbotlik az egyik gazzal benőtt sínben. Zuhantában pupillája tágabbra tágul, mint valaha. Törött lábbal ér földet, a mozdony zajától nem hallja csontja reccsenését, de érzi, akárcsak az őrjítő fájdalmat, amely végigrohan rajta. Szilamér felüvölt, de amint meglátja a fölémagasodó szerelvényt, elfeledkezik a lábáról. Ahogyan minden másról...

Úgy tűnt Tibor elbizonytalanodik, mint aki attól fél, barátja kineveti azért, amit mondani fog.
- Hát, szóval arra gondoltam… megnézhetnénk a Reinhard-kupit.
Bandi csodálkozva bámult rá, aztán jobb kezének tenyerét kezdte vizsgálgatni, amelyen előző nap fura kis hólyagok ütköztek ki.
- Vagy fél éve nem voltam nővel – magyarázkodott Tibor. – Jó volna beverni a lompost végre...

Zsolti széttárta a lány lábait, és ügyetlenkedve, de szilárd elhatározással bevágta a farkát a punciba. Andi gyönyörtől nyögve emelgetni kezdte a csípőjét, és a fiú vállába kapaszkodott. Ajkai elnyíltak, a szájából bűzös lehelet csapott ki. Odakinn az ég hatalmasat dördült, és az eső szakadni kezdett.
- Tömjél… ez az… - hörögte a lány öregasszonyos hangon.
Zsolti érezte, hogy valami nem stimmel. A farka idáig meleg, simogató üregben csúszkált, de most valami csípni kezdte....

Múlt éjszaka egy különös film ment. Nem tudtam volna megmondani, miről szólt, mivel már félig aludtam. De a képsorok közé el volt rejtve valaki – inkább sejteni lehetett, mint látni. Ez a valaki folyamatosan szuszogott. Még a macskám, amely az ölemben aludt, ő is ideges lett ettől a hangtól. Pontban éjfélkor felpattant az ölemből, és idegesen járkálni kezdett fel-alá...

Lassul már a vér szívemben, szememben
Szürkébe barnul az ég kékje.
Őszi szél, varjúszó s zord temetések
Csalnak csak ki a nyitott térre...

Ezer esernyő táncol
a fortyogó napban.
Könnyektől védik
a halott vidéket.

Énekem zengem
a kupolák belsejében.
Szalonnát sütök
egy ködös hegytetőn......

...Nyugtasd a népet, de csinálj forradalmat
Szalaszd el a kedvező alkalmat
A haláltól úgyis megmentenek téged
Hagyd békén ereid, nem jelkép a véred.

„Régebben a lányok tisztábbak voltak. Csak sötétben fogtunk hozzá, csak az úttól távol, sokszor. Széna, szalma, fáradt érintések a munka után. Sokan úgy maradtak. Mit tehettünk volna? Egyszerű, kemény világ volt. Én mondom, ez már elveszett. Patkány rág most, csont-kísértete dagonyáz vakon vegyszersárban - ”

Fényes Tincs áll ki a fedélzetre, lihegi bele a szél nyájasan vigyorgó arcába:
- Egy vasajtót bárki képes legyártani. Vagy megadóztatni a kormot a kéményeken. Hanyatlik az ipar, nekem csak ne mondd.
- Pöszmögés ez barátom, pöszmögés. Mi volna, ha idebújnál?
Odafenn cseveg a szél a kéményekkel ...

Görnyedten, futólépésben rohantam a madarasi buszhoz. Amikor megláttam, mennyi ember várakozik a megállóban, majdnem dührohamot kaptam. Gimnazisták. Tizenéves csitrik és pubik.
Miért kell ezeknek itt lenniük, éppen most? Mért nincsen több órájuk az iskolában?
Miért nem mentek shoppingolni egyet, vagy kettyinteni valahova? ...