andeyspears beküldött történetei

- Mert mivel a te húsodból és hajadból kellett beleadni, könnyen lehet, hogy valamelyikből többet adtál. Például, ha a húsodból, akkor erősebb és magasabb lesz, mint akartál. Ha hajadból, akkor az érzelmek, és a rokonság változik meg... Mert ugye a húsból ahhoz több kell, hogy rokonok legyetek, de mivel nem megegyező mennyiséget adtál a két alapanyagból, nyílván borult az egyensúly és...

Megérkeztek a szobába, Fiú immár ruhában, és az anyatündér olyan tágra nyitotta a szemét, hogy Lányék egy percre nem értették, miért nem esik ki a helyéről.
- Jaj, anyu, tudod, mesélted, hogy Isten már meg akarta teremteni a fiúkat. Nos, hát... én segítettem neki egy kicsit!
- Jaj, édes kislányom! Ugye nem?
- De igen! ...

- Egyszer például megesett, hogy át akartam változni galambbá, egy kedves angyal megtréfálásából, és hát, mint te is mondtad, nem minden kutyának van szárnya, ahogy a galamboknak sincs uszonyuk... - majd mindketten felnevettek és Lány egy finom, leheletnyi köhintéssel jelezte, hogy várja a választ...

Egyszer, nagyon régen, talán meg sem történt, de mégis volt valami ehhez hasonló mese, élt egy tündérleány, Mimirilla. Ő volt az első tündér a bolygón, még mikor pár nappal a teremtő 6 napos munkája után éppen csak kezdett kifejlődni a bolygónk, élt ez a tündér. Mivel az első ő volt, rengeteg dolgot adott neki a sors: Gondoznia kellett az eget, hogy ne fakuljon meg a kéksége, a virágoknak illatot kellett adnia, a füvet és a fát zölden és oxigéndúsan kellett tartania...és még sok egyéb...

Kik megszülnek minket, kik ápolnak, eltakarnak a rossztól, kik mindig szárnyuk alá vesznek és nem ok nélkül büntetnek és akik szeretnek minket, ha más nem is, akik ha nem is mutatják ki, de mindennél jobban szeretnek, akik a nézésükkel mégis ölni tudnak...