...

Be kell látnom
Mindez csak álom
A szerelem mámor
Elmém a valósághoz láncol.

Örvénybe ütközött lelkem
Habokat kever fel
Jobb lenne nyugalomra helyezve
Hátha rendbe jönne minden nehéz helyzet.

Hol már a kétségbeesésnek nincs helye
Hol minden gondolat elveszett
Hol az öröm túláradva tör elő
Hol semmi szenvedés nem gyötör.

Szenvedés mi e világon fojtogat
Mit megszüntetni nem lehet egyhamar
Mire nincs szüksége senkinek
De mégis jelen van az életben.

Hát mennyit kell még szenvednem
Hogy az öröm könnye lepjen el
Mit kell még megtennem
Hogy könnyebb legyen nélküle?