Sci-fi történetek - 2.oldal

Gini, a szőke, vállig érő hajú nő kinézett a Holdbázis ablakán, úgy ahogy csak a matektanárok tudnak. Valkoci, a fekete, rövid hajú nő is odalépett.
– Szép a Holdi táj. - mondta Gini és érezte, hogy Valkoci átöleli.
– Cicám, most ne, főznöm kell.
– Akkor majd este folytatjuk. – mondta Valkoci. Majd megkérdezte. – Mit főzöl?
– Toros káposztát csülökkel. – válaszolt Gini és megigazította a haját.

Az összetartozó fejezetek, egyben.
(Mihály Laci szerző)

Judit sétált a Susquehanna folyó partján mikor egy levelibéka ugrott elé. – Ha megcsókolsz királyfi leszek. – mondta a béka.
– Engem jobban érdekel a kívánságteljesítő hal. – válaszolt a nő és a folyót nézte. Néhány perc múlva a vízből előugrott egy rézszínű ponty.
– Szeretnél valódi földönkívülivel találkozni, mivel kutatom az élet lehetőségét az exobolygókon. – mondta Judit.

A bázison a szolgálat nem jelent jelentős kihívást, és egy űrhajósnak a magányt is el kell tudni viselni. A Holdra történő utazások, már gyakorlatilag rutinból mennek, és sokkal inkább a szomszédos galaxisokban történő utazások jelentenek kihívásokat.

„REANIMÁCIÓS FOLYAMAT BEFEJEZŐDIK 5… 4… 3… 2… 1… REANIMÁCIÓS FOLYAMAT BEFEJEZŐDÖTT. AZ ALANY ÉLETFUNKCIÓI KIELÉGÍTŐEK.”
- Hát, szép jó reggelt! Hogy vagyunk? Kellemesen aludtunk?
- Én… Mi történt? Hol vagyok?
- A központi kórházban van. Megpróbálta megölni magát. Illetve, meg is ölte magát.

Kedves olvasó! Ez az első történtem. Meglehet, hogy csiszolatlan, vagy kissé bugyuta. Talán a téma sem a legeredetibb, és sok az elvarratlan szál. Remélem azért szórakoztató lesz, vagy ötletet ad a saját történetedhez.

A történet az időhurok témakörével játszik el, csak ez esetben nem egy, vagy egy csoportnyi ember van tudatában, hanem mindenki a Földön. Milyen hatással lenne egy ilyen esemény a társadalmunkra? Milyen hatással lenne az egyénre az örökös változatlanság?

Los Angeles a város ami sohasem alszik. Az égig érő magas házak hirdetik az emberiség alfa jellegét, hiszen az ember tud a legmagasabb épületeket építeni és nem a sokszínű állatvilág. Ashley a földönkívüli nő már rég Los Angelesben lakott, ismerte jól az utcákat, tereket és néha egy karaoke bárban énekelt.

A háború után nem sokat változott a táj, a tűzeső ugyanúgy esett és a maró homokot továbbra is fújta a szél.
Ágnes megfésülte a vörös rövid haját majd cigi után nyúlt.
– Megint vihar van.
A tükör amiben nézte saját magát nem válaszolt, csak a hibernáló berendezés kattogott. A nő próbált mosolyogni, majd felállt és megigazította a terepszínű katonai kabátját, majd megsimogatta a Kalasnyikovot. Mishe a fekete rövid hajú Orosz férfi nézte Ágnest majd ő is rágyújtott egy...

Ősi testvéeink feltűnése. (A mai ufók a mi leszármazottaink...?)

Az ultrafejlett más galaxisbéli lenyek megmondják mik is vagyunk mi emberek...
(Mihály Laci, Pasztó)