Novellák - 6.oldal

Lelépett a vonat lépcsőjéről. Megállt, szeme csodálkozva derítette fel a sosem látott tájat. Lába alatt a lassan hűlő beton, s feje fölött az ég ismerős volt, de valahogy mégis. Nem a megszokottan egyhangú, hanem valami más illatú, más hangulatú. Igaz, csak egy picit, de szíve mégis a torkában dörömbölt. Hetek óta erre vágyott, ezekre a percekre, hogy elinduljon, hogy végre itt legyen...

A negyvenes évei elején járó, barna rövid hajú férfi, egy íróasztal mögött ült. Egy női magas sarkú cipő volt a kezében. Világoszöld zakót és fehér inget viselt. Felvette a mobiltelefont és a füléhez tartotta.
– Csoda, remélem, hogy ma este velem vacsorázol.
– Ez parancs volt? – kérdezte egy fiatal női hang.
Béla a miniszterelnök nevetve válaszolt.
– Igen, ez parancs volt.
Majd kikapcsolta a készüléket és megsimogatta a szexis női cipőt.

Az emberek elfordultak tőle, mikor végig ment az utcán akkor hirtelen mindenkinek sürgős dolga lett és kitért az útjából. Rossz híre volt, főleg a háta mögött, szemtől, szembe csak a seriff merte neki elmondani a véleményét, de ő is csak a csillag miatt.
Korán sötétedett, a varjak egy szárazfán károgtak a Nevadai sivatag elterült a végtelenbe, mintha a világ csak szélből és porból állna, néhány száraz növény dacolt a széllel. Las Vegas és az 51 es körzet felépítése még sok száz évet...

(Készülő regényem egy potenciális darabja, amolyan kedvcsináló.)

Liza egy budapesti kislány, aki a családi erőszak kínjai közt kénytelen felnőni. Ezen sorok apjának írt szavait tartalmazzák, melyeket ő sosem olvashat el, hiszen Liza tudja, milyen következményekkel járna. Tegyétek meg helyette Ti.

Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, élt egy öreg király. Hosszú, ősz, szakálla volt, és szintén ősz, hosszú haja. A királyságának a neve Bableves volt, ugyanis annyira nagyon szerette ezt az ételt, hogy a királyságának is ezt a nevet adta. Az öreg király még arról is híres volt, hogy értett a békák nyelvén és nyári estéken az illatos tó partján egy nád segítségével vezényelni szokott a kétéltűeknek, pontosan úgy mint egy karmester. A békák mindenféle...

#békesség #boldogság
#szerelem

Évek, évtizedek múlnak...Mit múlnak? Repülnek, hasítanak bele a jövőbe....a múltból és a jelenből vágtázva, semmit és senkit nem kímélve...Mindig a mának élünk...de vajon élünk? Vagy... csak élvezzük az élet jelen pillanatában adódó élvezeteket, örömöket, bánatokat, fájdalmakat?

– Szia kislányom, a főnökasszonyom megérezte rajtam, hogy sört ittam a munkahelyen ezért kirúgott. – hallotta Évi a telefonban. A tizennégy éves kislány épen matekórán ült, mikor csörgött a készülék. Az anya talán mert tudta, hogy a lánya órán van, gyorsan elhadarta a híreket.
– Értem anyu. – válaszolt a kislány, majd nézte a matektanár nénit.
– Évi, ha befejezted a telefont akkor légy szíves figyelj, holnap dolgozatírás lesz. – mondta a szőke hosszú hajú pedagógus hölgy.

Egy idős nő és férfi ülnek egy padon a szemetes konténer mellett.
- Igyunk egy kis pezsgőt ünnepeljünk hiszen karácsony van. - mondta a férfi. Majd ivott a pezsgős üvegből.
- Mit ünnepeljünk talán ezt, hogy hajléktalan alkoholisták vagyunk? - válaszolt a nő.

Tökös, Csongrád megyében található falu. Az első írásos említések a településről a 400 évig ideiglenesen Magyarországon tartózkodó Törökök idejéből datálódik. Miután a Törökök Beregsuránynál elhagyták az országot Tökös fejlődésnek indult. Emlékezetes momentum a falu históriájában, hogy mikor az Amerikai elnök a Tökösön nyaralt, annyira megtetszett neki a táj, hogy a falut az USA hoz akarta csatolni.