Novellák - 6.oldal

Olyan jó, amikor otthon vagyunk. Igaz Gábor az öcsém mindig nyűgösködik és vele sokat kell foglalkozni, de Anya valahogy mindig úgy csinálja, hogy olyan mintha játszanánk. Apa sokat dolgozik, de mikor ő is hazajön akkor nagy a hangzavar nálunk.

Anna és Dani szerelmének története.

A leghűségesebb barát

Béla telefonált a titkárnőjének.
– Csoda, vacsorázni megyünk este, a szűk, mini piros színű koktélruhát vedd fel.
– Parancs, értettem.
A barna rövid hajú férfi elmosolyodott majd kinyomta a telefont. Farmernadrágot és piros színű pólót viselt.

Régen volt egy barátom, nagy kíváncsisággal és felfedező szellemmel. Járta a világ szebbnél szebb, érdekesebbnél érdekesebb helyeket keresve. Bármilyen ötlete volt, bármelyik helyet nézett ki magának, ő elment és felfedezte azt a kis szeletét a földnek, de nem ám egyedül, dehogy egyedül, még egy olyan határozott ember se bírná ezt magányos farkasként csinálni mint ő. Volt neki egy hű társa, fujima, a kutyája. Általában barátságos kutya volt egészen addig, amig nem a gazdája védelméről...

Lenyugodni készült a nap, a fénye megvilágította egy falu házait, néhány kutya ugatott. A katona, a negyvenes éveiben járó férfi, terepszínű ruhában, ballagott egyenesen befelé a faluba, látszott rajta, hogy ágrólszakadt, ahogy vidéken mondják. A zsebe üres volt, ráadásul az éhség is gyötörte. Barna rövid haját megigazította és egy követ látott az út szélén. Épen akkorát, hogy belefért a zsebébe.

Zhenya, megfésülte a hosszú, szőke haját, miközben a tükörbe nézett. A fiatal nő tetszetős volt a férfiak körében, hiszen a modell alkat, és a mindig jókedv, vonzó az erősebb nem számára.
– Készítek vinyegrét. – mondta vidáman a fiatal nő és kinézett az ablakon, a barátságos Szibériai táj ismerős volt, hiszen kislány kora óta itt élt.
– Durr! – hallatszott nem túl távolról.
– Biztos a szomszéd lőtt egy farkast.

Anna listát készített, amire fölírta, hogy mik azok a dolgok, amiket nem szabad elfelejtenie az utazás előtt elintézni és bepakolni. Úgy gondolta, hogy majd mindig kihúzza a már elintézett dolgokat a listájáról, de a terve nem sikerült, mert az elintézendő dolgok és becsomagolandó tárgyak csak gyűltek a felsorolásba és szinte semmit nem tudott kihúzni onnan.
Egyedül az orvosi vizitet tudhatta maga mögött. Amikor a leleteket megkapta először föl sem fogta a tartalmukat, aztán próbálta...

Anna úgy érezte, hogy nem bírja tovább.18 éves volt és nem látott maga előtt jövőt, csak szenvedést, amit már nem akart tovább, elviselhetetlennek érezte a helyzetét. Kiöntötte a kezébe az egész üvegcse gyógyszert és elkezdte a szájába tömni. Ivott rá, nyelte, majd elővett egy újabb levél gyógyszert, aztán a végén bekapott két fájdalomcsillapító és görcsoldót is. Meg akart halni, de nem akarta, hogy fájjon. El akart aludni, el akart innen menekülni.

– Anyu, szeretnék kis tigrist simogatni. – mondta Éva a tizenkét éves kislány.
– Mondd apádnak. – válaszolt Boglárka az édesanyja a Magyar köztársaság elnöke, aki piros, fehér, zöld színű kosztümöt viselt, és töltött magának egy pohár konyakot.