Krimi történetek - 5.oldal

"Mr. Braum éppen a nyomozóirodájában ücsörgött és a rendőrségi iratokat nézte az imént lezárt ügyéről, amikor megcsörrent a telefon. Braum felkapta a telefont és beleszólt:"

A történet egy fiatal fiúról szól akit a keserűség az egész életét megváltoztató tettre kényszerítette, mely óta kárhozottként él s önön haragját a körülötte élők boldogsága csak tovább fokozza.

Bár kicsit felhősen, de szokványosan indult ez a mai nap is mindenkinek. De van úgy, hogy a dolgok a rosszabbra fordulnak, mint sejtenénk akár rémálmunkban. Néha a becsület miatt kerülünk bajba.

A város híressége partit ad pompás házában. Számára fontos emberek vannak jelen. Családtagok, barátok, üzletfelek. Viszont az este végére egy valaki elhuny.

A gyakornok tartotta a lány összebilincselt karjait, a segéd előbb óvatosan letűrte a lány vállairól a rózsaszín topot, helybenhagyva a fehér melltartópántokat, majd pedig egy fekete gumis hajpántot tett a lány nyakába, majd felfelé felhúzta a fejére úgy, hogy az a tarkóján magával vigye a hajat is, és egyben a szélesre húzott homlokrésze takarja a szemeit is.

Történet a lányról, aki vagány akart lenni.

Sziasztok.

Nagyon szeretek írni és saját véleményem szerint nem is csinálom rosszul.
De természetesen, minden írónak az olvasók a végső kritkusai. Így a végső döntést rátok bízom.
A regényem egy konspirációs krimi. A többi, majd később kiderül.

– Szóval elébb a térgyemmel próbáltam meg nyomni, de egy tapodtat sem jött kifelé belőle. Aztán hirtelen begurultam, láttam a lyányt, mennyire szenved, hát kitapostam belőle, na! – bökte ki Kiss, csuromvizesre izzadva magát. Elővéve kockás zsebkendőjét felitatta az izzadságot markáns arcáról. A vizsgálótiszt a döbbenettől se köpni, se nyelni nem tudott. Visszakérdezett, mint aki nem jól hall.
– Ha jól értettem, maga világra taposta az unokáját?
– Mondhatjuk így is százados...

Aztán ahogy az apja kitapodta belőle, a kezembe vettem, pillanatra elment az eszem, csak egy halk roppanás volt a gyenge, kis nyakán! Ó, édes istenem! Most is a fülemben dobol! Jaj, mit tettél Elza? Elrekkentettem' a kis unokámat!
– Erre nincs irgalom, ezért még élsz vezekelned, kell!
– Atyám, az édes Jézusnál sincs kegyelem?
– Számodra nincs.– És az irgalmas istennél, ő csak megbocsát tán, egy eltévelyedett hívének?–Jól mondtad: istennél a kegyelem.

–Mit...

- Engedjenek oda! – lihegte két tüdejéből feltörő sípolás között Mária néni. – Látni akarom azt a kurafit! – azzal befúrta magát a rendőrök közé. – Hadd látom azt a semmirekellő, anyaszomorító…
Itt váratlanul elhallgatott. Csak nézte a fekvő alakot, azt, aki imént még halállal riogatta. Csillapíthatatlan haragja értetlen döbbenetté alakult. Szava elakadt és hosszan, zavarodottan fürkészte támadója arcát...