Krimi történetek - 13.oldal

A lángvágós nem fogadta meg a tanácsot, hanem George felé lépett. Ez súlyos hibának bizonyult. Az éjjeliőr meghúzta a ravaszt. Az ellenfele kezére célzott, de amint tüzelni kezdett, a huligán ösztönösen oldalra ugrott. Szerencsétlenségére. A golyó, ami eredetileg a kezét találta volna el, így a lángvágóba csapódott, és a készülék ettől hatalmas döndüléssel felrobbant, leszakítva gazdája arcának a felét, és megégetve a további öt bűntárs mindegyikét...

Farkas tanárurat letartóztatták. Mindent bevallott, csak a gyilkosságokat nem. A nyomozók, pedig csalódottan vették tudomásul, hogy tényleg nem tudják a férfire bizonyítani a haláleseteket. Mocskos egy ügy, csak ennyit tudtak...

A világ minden tájáról idesereglett emberek kis csoportokra válva ültek asztalaiknál, és egyszerre legalább tíz különböző nyelven folytatták eszmecseréjüket. Szinte a bejárat mellett az egyik asztalnál néhány lelkes indiai fiatalember ecsetelt valamit nagy hévvel, az egyik sarokban mintha orosz szót hallottam volna, de az is lehet, hogy ukrán vagy valami más szláv nyelv szófoszlányai ütötték meg a fülem. A legérdekesebb mégis az a belsősarokban lévő asztal volt, ahonnan jellegzetes német...

Ezt nem lesz nehéz ellenőrizni, mert a célpont, tőle kb. 500 méterre, egy parkban tart beszédet. Még mielőtt feljött volna a tetőre, azelőtt elment a parkba, és felkötött néhány szalagot egy fa csúcsára. Ebből körülbelül megtudja saccolni a szél irányát, és erősségét. Ez kisebb távolságnál talán elhanyagolható lett volna, de most biztosra akart menni...

- Magukba lehet bízni. - mondta olyan kiejtéssel, hogy megijedtem tőle. Elvette a papírokat, és átfutott rajtuk. - Tehát befejezték az ügyet?
- Igen. - mondta Greg, immár ő is gyanakodott valamire.
- Akkor kapnak egy másikat. Eddig 3 halott, valószínűleg ugyanaz a gyilkos... üljenek le. - Leültünk. - Ezen dolgoztak a fiúk. A három áldozat közül kettő gazdag nagymenő.

Másnap reggel elment azokhoz, akik ott voltak az étteremben, amikor meghalt a férfi. Több szemtanú elmondása szerint a férfi nem egyedül érkezett. Emlékezetük szerint egy 190 centi barna rövidhajó bőrdzsekis alakkal érkezett. Garibaldi, felhívta a férfi volt feleségét és elmondta neki annak az embernek a leírását, akit az áldozattal láttak az étteremben...

Garibaldi megnézte, hogy a férfi barátja hol menekülhetett el. Az egyetlen hely, ahol ezt megtehette, az a mosdó. A nyomozónak feltűnt egy kis leszakadt bőrdarab, és egy kis vér is az egyik ablaknál. Valószínűleg a menekülésnél sérülhetett meg az állítólagos barát. A szövet darabot megvizsgálták, és a DNS-e megegyezik a húsba sütött hajszáléval...

Az aggódó személy Pam Awkward volt. Tőlem néhány méterre állt és a kezében egy, a pisztolyra kísértetiesen hasonlító tárgyat tartott. Egyenesen rám szegezve. Szörnyű gyanú kezdett körvonalazódni bennem. Imádkoztam, hogy ne legyen igazam.
- Az arckifejezésedből arra következtetek, hogy remekül játszottam a szerepem.
- A szerepét? - kérdeztem. Közben észrevettem tőlem néhány méterre egy fadarabot, amiből horribilis méretű szögek álltak ki...

- Mostanában sűrűn járt a Vörös Pálma Bárba, van ott egy pincérlány, Doris, vele nagyon jó kapcsolata volt. Azután volt még ott pár érdekes ember, feltalálók, üzletemberek, gyártulajdonosok, csodálkoztam is, vajon mi vonzotta ezekben az emberekben, hiszen sohasem rajongott a tudományokért...

Ebben a pillanatban egy ablaktisztító munkás jelent meg az alak előtt. Rögtön cselekedtem, az ablakot kinyitottam és betuszkoltam Isaacot, a hüledező munkásnak kezébe nyomtam tíz dolcsit, és ezután már nem tűnt olyan meglepettnek.
- Mester le tudna minket vinni? Tudja, a barátom el akar válni, és most az asszony mindenhova követi...