Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Friss hozzászólások
Gábor Szilágyi: Szia, van még lehetőség kérni...
2025-08-27 10:17
HentaiG: Te nagy hordó fosadék. Ha anny...
2025-08-24 18:06
BURGONYA: EMBER GYENGE VAGY, CSAK EGY BO...
2025-08-23 14:35
2025-08-14 15:06
HentaiG: Akkor a továbbiakban messze ke...
2025-08-11 19:31
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...

Fantasy történetek - 7.oldal

2678
Itt a történetem következő része. Jó olvasást :)
2840
Itt a történetem folytatása, jó szórakozást :)
2537
Jelentkezem a 3 résszel. Kérlek, ha van észrevételetek vagy megjegyzésetek a történettel kapcsolatban, akkor ne habozzatok és írjátok meg. Köszi :)
1737
Mit szólnál ha azt mondanám van egy világ, melyet nem láthatsz, nem érinthetsz, nem halhatsz, s nem is élhetsz benne?
Akkor számomra nem is létezik.
És ha azt mondanám nem is emlékezhetsz rá?
Akkor...elkeserednék
Miért?
Mert rájönnék, hogy elvesztettem valamit, ami egykoron az enyém volt.
És? Számít?
Igen. Megváltoztatna mindent.
Mégis hogyan?
Elkövetnék mindent, hogy visszaszerezzem.
Mi van akkor ha lehetetlen?
Túl eltökélt...
1842
Ezt a történetet körülbelül egy éve írtam, és valós egy kis fantáziával.
2444
,,-Kedvesem, hazajöttem! - Várom, hogy üdvözölj, vagy válaszolj. Semmi. Aggódom. Tárva-nyitva hagyott ajtók mellett várlak, hátha visszajössz. Végül pár óra után elvonulok a szobába, és sírva fakadok. Tudom, hogy egy barom voltam. Talán meg is bántottalak. De szükségem van Rád. Fekszem a jéghideg ágyon, olvasom a naplót, ami kettőnk közös életéről szólt. Akkor írtam, amikor magadra hagytalak halandóként az emberek világában."
2246
Ez az irás nagyon régen már megjelent itt. Most átirtam, javitottam, bővitettem.

A sztori vámpirokról szól, ha nem tetszik, akkor ne olvasd el.

Helyenként erotikus, néhol horrorba hajló. Én fantasynak jelölöm meg.
3537
Egy hatalmas, sűrű erdő szélén éltünk, falunkat egy közepesen széles folyó és egy egyszerű kis fából készült híd választotta el az oly sokszor hátborzongató rengetegtől!
Apám rengetegszer mesélt nekem rémekről, szellemekről amelyek az erdő mélyén élnek, gyakran ezekkel riogatott, én pedig gyermekként elhittem a meséit. Történeteinek állandó és visszatérő szereplői voltak a rókák. Édesapám valamiért kimondottan gyűlölte ezeket az állatokat, megmagyarázni sose magyarázta meg ennek...