Fantasy történetek - 19.oldal

Nagyokat ásítva állok be a sorba. Odakint a tavaszi napsugarak ragyogják be a lusta, délelőtti levegőt. Igen, szép, de még fáj a szememnek az erőteljes fény. A kezemben tartott csekkeket emelem az újabb ásításom útjába. Mit keresek én itt? Hiszen ilyenkor még aludni szoktam, ha tehetem...

Em mindig különc lány volt. Nem igazán akadtak barátai. Soha nem ment el másokkal sehova, csak ha muszáj volt. Minden furcsa volt, és mindig csak egyre furcsább.... az igazi veszély később kezdődött, mikor egy városba kellett töltenie a mindennapjait.

Egy chates beszélgetésből alakult ki, rövid történet. Ne akarj többet látni benne, mint ami :)

Adam Taylor egy nem mindennapi ember. Az élete tele van furcsábbnál furcsább dolgokkal, mint például egy őrültekkel teli munkahely, vagy egy barátok rokonaiból összerakott család.
Mikor már megszokná az újonnan kialakult helyzetet, mindig történik valami, ami újabb csapásként éri a magánéletét.

Kik tehetnek erről? Nos, a címből kiderül.

Biztos vagyok benne, hogy Én vagyok a sokadik, aki újabb sztorit próbál kreálni ezekből a mítoszokkal körülvett, acsargó rémekből. De, ha már megírtam, inkább beküldöm.
Lesz, ami lesz.

Kíváncsi lennék, ki, hogy reagált volna arra, ha kiderül, hogy Dumbledore voltaképp a saját neméhez vonzódott. Remélem nem sértek ezzel érdekeket. Egy levelet talál Perselus Piton, melyet Grindelwald-nak címzett Dumbledore. Ebben a levélben egy szerelmi vallomás olvasható.

Harry Potter elhunyt bájitaltantanáráról szólna ez a kis iromány. Perselus Piton hősi tettei és bátor cselekedetei örökre belevésődtek az utókor és a Harry Potter regények olvasói emlékezetébe. És nem beszélve arról az olthatatlan szerelemről, amit érzett az iránt a nő iránt, aki sosem lehetett az övé.

Szeptember volt.Ilyenkor még nincs olyan hideg,még viszonylag kellemes az idő.A levelek szépen beterítik a járdaszegélyt.Egyre nagyobb a forgalom a városokban,falukban,hiszen vége a vakációnak,a fiatalok iskolába járnak a szüleik dolgoznak az idősebbek pedig otthon tartják a frontot.Minden normális családban így működnek a dolgok.Mi sem vagyunk kivételek,s mi is bekészülünk a télre úgy,ahogy azt a természet is teszi.
De nem vagyunk mi robotok hogy egész álló nap csak azt csináljuk.Főleg...

Egyszer csak kipattan a fejemből egy szikra és "papírra" vetettem:) Jó szórakozást:)

2. fejezet vége... ezek a fejezetek még bőven kiegészítésre vártak volna.