A reménytelen szerelemnél nincs rosszabb. Elszívja minden energiád, és nincs semmi, amibe kapaszkodhatnál. Mint partra vetett hal, vergődsz az élet tengerének homokos tengerpartján. Levegőért kapkodsz, segítségért kiáltasz, de nem hallja senki, mert nem jön ki hang a szádon... csak tátogsz. Minden porcikád sajog attól, hogy kibírhatatlanul hiányzik, ő, ki még csak észre sem veszi, hogy a világon vagy, és annyira szereted, hogy képes lennél gondolkozás nélkül az életedet adni azért, hogy ő élhessen, és boldog lehessen.
J.R.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-31
|
Sci-fi
A bázison a szolgálat nem jelentett jelentős kihívást , és egy űrhajósnak a magányt is el...
2026-05-27
|
Merengő
Irodalmi felmérő szórakoztató regényíróknak.<br />
<br />
<br />
<br />
1. Szükséges – e szórakoztató...
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló idézetek
Hozzászólások