Versek
a a
2016.09.25 | zsostoppage | Egyéb | Megtekintések száma: 268
Négy fal között ülve
Én vagyok a negatív,

Ezért senki sehova nem hív.

Elmondod nekem milyen bulis életed van.

Közben az évtizedes barátod mélyponton van.

Mert a negatív embert el kell kerülni.

Csak addig vagy a barátja, míg nem kell segíteni.

Tudod jól, hogy otthon van egyedül,

De Te mégse hívod, elvagy a haverokkal,

Remekül. Tudod gyógyulni csak barátokkal sikerül.

Ha elmondja mi bántja,

Te bölcsen elmondod át kell magát állítania.

Lehülyézed és azt mondod, semmi baja,

De Te vagy, akinek a depresszióról egy sort se volt kedve elolvasnia.

Hogy ilyenkor mivel segíthetsz, ha már barát vagy,

Téged ez egyszerűen hidegen hagy.

Kívánom, hogy egyszer legyél Te is ilyen egyedül

És csak mert azt mondják,

Érezd magad remekül.
Hasonló írások
Hozzászólások
(5) zsostoppage
2016-09-30 17:15:33
Igazad van. De ezt olyan érzelmi állapotban írtam, aminek következtében lett ilyen. És rögtön ide írtam.
[hivatkozás: (4) Marokfegyver 2016-09-30 13:45:45 ]
(4) Marokfegyver
2016-09-30 13:45:45
Nem vált előnyére, hogy válogatás nélkül írtad a szavakat, némelyik helyett sokkal kifejezőbbet is találhattál volna. Az "...életed van/ ... mélyponton van" sorvégek gyengék, a szerkesztés egyszerűen hiányzik.
[válasz erre: 5 ]
(3) zsostoppage
2016-09-28 20:16:59
Nem igazán szerkesztettem, a helyesírási hibák kivételével. :)
Csak spontán leírtam és picit rendbe szendtem a sorokat.
Köszönöm a figyelmed, örülök, hogy elolvastad. :)
[hivatkozás: (1) d01 2016-09-26 09:39:55 ]
(1) d01
2016-09-26 09:39:55
Kissé furcsa a szerkesztés módja, legalábbis számomra, ami nehezebben értelmezhetővé és olvashatóvá teszi a verset, de amiről szól, az kivehető, és egyet is kell értenem veled.
[válasz erre: 3 ]
Nem vagy bejelentkezve! A hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Hasonló írások
2011.12.08
2007.11.11
2007.07.29
2007.04.21
2006.10.30
2006.04.21
2005.11.09
2005.07.24
Ajánlott oldalak