Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
A nők bosszúja, 1. felvonás. történetnek a folytatása.
(Fantázia történet)
A történet a fantázia szüleménye, BDSM és Horror keveréke, de alapvetően a horrorba tartozik....
Lecsúsztam a fal mentén, és széttárt lábakkal csupasz fenekemmel a padlóra ültem. A fejem...
Sziasztok! Ez egy skicc, az első írásom. Szeretnék rá őszinte kritikát kapni! A történetet...
Friss hozzászólások
Dr. Stephen P. St.John: Sok gondolatom volt, de végül...
2024-03-28 20:01
Marthy: Mmm! Lányként os imádós történ...
2024-03-28 16:03
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:47
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:46
Materdoloroza: Pedig én is vártam a folytatás...
2024-03-27 22:41
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Egy mozgáskorlátozott lány szemszögéből

Ha végig megyek az utcán
az emberek rám pillantanak,
és bennem csak egy szörnyet látnak,
vagy szánakozva végigmérnek,
vagy elborzadva félre néznek,
majd tovább haladnak.


Ilyenkor legszívesebben
elásnám magam, elgondolkodom,
hogy miért ilyenek az emberek,
főleg külső alapján ítélnek.
Rendben, de mi van ha,
valakinek saját hibáján kívül
nem túl előnyös a külseje?
Mert mondjuk így született
és nem tud mit tenni ellene?


Kérdés nélkül ítélnek.
Nem érdekli őket.
Csak kitaszítanak és kész.
Pedig, ha egy kis időt rám szánnának
és elbeszélgetnének velem,
rájönnének, hogy ugyanolyan
ember vagyok, mint bárki más
ezen a földön, és én is
rendelkezem értékekkel.
Ugyanúgy vannak érzéseim,
tudok sírni, nevetni,
gyűlölni és szeretni.


Fáj a lelkem, akárhányszor
az emberek szemében
a felém sugárzó lenézést látom,
de mégis erős vagyok,
küzdök, bizonyítani próbálok,
hogy nem különbözök.
Csak annyiban, hogy
másképp látom a világot,
és belém több emberség szorult,
mint egy átlag emberbe,
ennek egyik oka az állapotom,
a mozgáskorlátozottságom.


De meggyőződésem, ha más lenne
a helyzetem, és úgy járnék
mint akárki más akkor sem
rekesztenék ki senkit,
csak azért mert más a
járása mint nekem.


Ez persze nem fog
kiderülni sosem.
Mivel ez egy állapot,
és nincs rá gyógymód.
Így születtem,
így kell életem
végig élnem,
halálomig.


Néha nehéz,
a fél karom odaadnám,
ha a vádlás helyét
átvenné a kedvesség.
Félre értés ne essék,
nem célom a sajnálatkeltés.
Hasznom nem lesz belőle
úgysem sosem.
Félni sem kell tőlem,
nem vagyok rossz ember
nem bántok én senkit.


Amit szeretnék csupán annyi,
hogy képesek legyenek az emberek
az állapotom ellenére,
főként azzal együtt,
normálisnak látni,
és így, ahogy vagyok elfogadni.
Ezért is harcolok, mert ha megtörnék,
ha feladnám, az már nem én lennék.
A meghátrálás nem jellemző rám.

Hasonló versek
1831
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
2418
Könycsepp hirdeti bánatom,
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
Hozzászólások
További hozzászólások »
Marokfegyver ·
Mondtam már, hogy általában a gondolataid tetszenek, nagyon emberiek, de versként kevésbé állnak meg. Semmi baj ezzel, sokkal jobb, mintha fordítva lenne! Összességében tetszett!

zoliapunk ·
nos, kedves kritikusok és szerző lehet rám szórni a követ, hogy érzéketlen barom vagyok, de akkor is tartozom azzal az igazságnak, hogy ez egy pocsék vers....ill. nem is minősülhetne versnek, mert semmi verstan nincs benne, még a szabadvers szabályai sem fellelhetőek. a szókincs szegényes, a tartalom is sekélyes-sablonos, a költői képek teljesen hiányoznak...ha a mozgáskorlátozottság átkát behelyettesítjük a cigánnyal, vakkal,púpossal, akkor is teljesen ezek az evidenciák rezdülnének meg a szerző lelkében. ezek ugyanis alapvetőségek, hogy mindenki aki negatív értelemben lóg ki a sorból, a csendes átlaghoz szeretne tartozni...mindenki, aki előnytelen külsejű arra vágyik, hogy legalább szellemét, emberi jellemét ismerjék el,... de nagyon jól tudja, hogy az emberek nagy többsége úgyis a külsőből ítél, és ettől jobban szenvednek. bár ezt is olyan zavaros módon fogalmazza meg, hogy a "fél karját odaadná, ha normális lehetne",...azaz fel sem merül benne, hogy akkor nem a kerekesszékes, hanem a félkarú rém lenne a többiek szemében,...teccenekértenyi?
ezzel nem megbántani akartalak kedves Magányosangyal, hanem éppenséggel az általad oly vágyott egyenlőséget biztosítottam számodra. ez így korrekt,...ha normális emberként írtad volna ezt a csekély értékű verset, akkor ezt kaptad volna a többiektől is,...de őket sajnos épp az a szánakozás fogta vissza, amit te annyira utálsz,...teccikértenyi?
egyetlenegy, amivel tökéleteesen egyetértek, hogy neked van igazad! a te sérült testedben egy harcos, küzdenikész, magas igazságérzetű, bátor, megalkuvásra képtelen nemes jellem lakozik!...és attól,hogy ez a "vers" nem átütő erejű,nem kell pánikba esned! ezzel a lélekkel te meg fogod találni a módját, hogy kivívd embertársaid megbecsülését. GRATULÁLOK ! -nem a vershez- hanem HOZZÁD!,...teccikértenyi? :wink: :heart:

MagányosAngyal ·
Azt gondolom, hogy beletartozom az általad "normális"-nak titulált kategóriába, ugyan tény, hogy mozgáskorlátozott vagyok, de sokkal normálisabb vagyok sok más lelki sérült embernél. Én legalább lelkileg ép vagyok hála a jó égnek. Tudod, kedves Kritikus, az "ép" embereknek azért furcsa a mozgáskorlátozottság, mert nem hajlandók nyitni felénk, megismerni minket. Mert rádöbbennének, hogy ugyanolyanok vagyunk csak épp gyógyíthatatlan az állapotunk. Nem magunk miatt vagyunk kirekesztve, hanem az "épek" nem nyitottsága miatt.
Igen, nem tökéletes a VERSEM, ahogy én sem, és senki sem az.
Azért írtam meg, hogy a sorok mögött meglássák a tartalmat az emberek, és talán, mondom TALÁN kicsit magukba néznek!
Teccikérteni??? ;)

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: