Búcsú ( - haiku stílusban - )

Szia! Örülök, hogy benéztél. Nem akarok új témát nyitni az összes versemnek, ezért az ehhez a témához tartozót, még berakom ide. Haikunak indult, de "szabadvers" :) lett belőle....


F. Z. temetése - 2005. 04. 18.


Csendben lépkedünk
- halk zeneszólam- a lét
bennünk megrendül.

A bús fák összesúgnak,
mi lehajtott fővel kísérünk el
a hosszú útra.

A fény is velünk tart - titokban;
Zoli, megszűntél létezni,
s szíved újra már nem dobban.

Süvítő szél járja át testem-lelkem,
tudom, egy ilyen helyen
önmagamat nem lelem.

Közben mindenki siratja tested porát;
s az esőcseppek mossák el
a könnyek záporát.



/20005. április 18./

hát igen: itt kellene keresni a kultúrát...
(kicsit a jövőben írtad, nem? húszezer-öt április 18án :))

Jujj, és még észre sem vettem.... :)
Természetesen 2005 akart lenni! :))

Hoztam még egyet. Ez csak imitt-amott rímel. (de tudod, Wintergirl szabad haikui) :))

Magányos Gerle


Te csak ülsz ott fent
némán; s látod: a párod
nem jön el Hozzád.

A fecskék - kik már
megjöttek messzi Délről -
most kergetőznek.

Csitt, csitt, megszólalsz:
turbékolsz; s csak hangod,
ami belém mar.

Senki fia sem
száll le melléd; Te tovább
repülsz - egyedül.

S találsz egy szebb, jobb
világot - hol nem ér el
Téged senki sem.

/2005. április 15./

(ha tudnám hogyan kell ide betenni képet, még azt is mellékelnék a vers mellé - természetesen sajátot) :)

Azt tudom, mitől haiku egy haiku (szótagszám, témaválasztás, rímtelenség...stb.)
Ezek saját versek, haiku STÍLUSBAN. (vagyis jobb esetben a szótagszám stimmel) :)

Azt elismerem, hogy nem tökéletes haikuk (mert nem azok, valóban) de azért valami köze csak van hozzá, vagy nem?

a következő néhány sort idézem. hangsúlyozom, egyáltalán nem sértő szándékkal teszem, ha annak érzed, nyugodtan moderáld ki (remélem kifér) egyébként szeretem a haikukat, főleg Issa, és basho műveit


A haiku

A haiku olyan, 3 sorból álló, 17 szótagú vers, amelyben a sorok 5-7-5 szótagból állnak. De ettől még nem lesz a szöveg haiku. A haikunak meg felelnie néhány elvárásnak:
Érződjön rajta a "vu-si", "semmi különös" taoista szellemisége.
Éreztesse a "szabi"-t, azt a fajta egyedüllétet, amely segiti az "én"-t feloldódni a szemlélt világba.
Fejezze ki a "vabi" érzését, a rádöbbenést az egyszerű dolgok létének egyszerűségére.
Érződjön rajta az "avare", a bánatos visszatekintés a múltba, de nem a bánkódás, sopánkodás és egyéb szentimentális nyavajgás.
Az egész verset lengje át a "jugen", a leírhatatlan, kimondhatatlan misztikus hangulat.
Ne szóljon a mához, ne szóljon a tegnaphoz és ne szóljon a holnaphoz sem.
Ne magyarázzon el semmit.
Ne értelmezze a világot.
Ne fejezzen ki érzelmeket közvetlen módon.
Csak mutason rá valamire, "éppen-akkor", "éppen-úgy", "éppen-ott".
Ha ezt nem tudja megvalósítani, de véletlenül 3 sorba sikerült 17 szótagot 5-7-5-ös bontásba begyömöszölni, azt nem nevezhetjük haikunak.
Ha a haiku a máról, tegnapról érzelmekről, tréfáról, szerelemrős stb. szól leginkább egy másik versformának felel meg, amit "szenrjú"-nak hivnak, és szintén 5-7-5-ös bontású, rímtelen vers. A legtöbb haikunak gondolt vers inkább "szenrjú", vagy még az sem!

Jajj, dehogy moderálom ki!! :))
És nem sértődtem meg, sőt, még meg is köszönöm, amiért ezt ide bemásoltad! (egyébként honnan van?)

Megmondom őszintén, csak az első 2 sort ismertem a szövegből. Az utána következő rész számomra új volt. A szenrjú-ról már hallottam, és így utólag (olvasva az alábbi szöveget) közelebb állnak az írásaim a szenrjúhoz, mint a haikuhoz.
Nem is olyan könnyű haikut írni!!! :)))

Basho művei engem is megragadtak. Nem hiába Ő a haikuk Nagymestere!! :)

Köszönöm még egyszer, hogy benéztél, és ,,felhomályosítottál,,. :)
Üdv.