Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
A nők bosszúja, 1. felvonás. történetnek a folytatása.
(Fantázia történet)
A történet a fantázia szüleménye, BDSM és Horror keveréke, de alapvetően a horrorba tartozik....
Lecsúsztam a fal mentén, és széttárt lábakkal csupasz fenekemmel a padlóra ültem. A fejem...
Sziasztok! Ez egy skicc, az első írásom. Szeretnék rá őszinte kritikát kapni! A történetet...
Friss hozzászólások
Dr. Stephen P. St.John: Sok gondolatom volt, de végül...
2024-03-28 20:01
Marthy: Mmm! Lányként os imádós történ...
2024-03-28 16:03
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:47
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:46
Materdoloroza: Pedig én is vártam a folytatás...
2024-03-27 22:41
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Belülről remegek

Reménytelen az élet,
Fájó, az elmúlás,
És érzem nyakamon,
Az élet fogsorát.

Karma hasít,
Tépi az erem,
S be kell valljam,
Így még sosem féltem.

Remegek most is,
Akár egy levél,
Akkor mikor belekap,
A hideg őszi szél.

Félek a tükörtől,
Mert megöl a pillantás,
Megöl a kép,
Mely vissza néz rám.

Sápadt arc,
Mely visszanéz rám,
Beesett szem,
Mely rám tekint már.

Nem merek nézni,
Csak becsukott szemmel,
Nem merek félni,
Mert megöl a kétely.

Megöl a vágy,
Hogy ne rettegjek már,
Megöl a tudat,
Hogy őriznem kell a múltat.

Félek a holnaptól,
Mely egyszer meg kostól,
És félek attól,
Hogy újra tombol.
Álmaim hidegek,
Kékek és ridegek,
Borzongok, ha rám gondol,
Borzongok, ha megfontol.

Kezem nyirkos,
Nincsen már vér benne,
Szorítom, ahogy tudom,
S fehérre lett meszelve.

Szemem fénylik,
És félelem ül benne,
Arcomon ránc,
Most lett lekenve.

Nem tudom mi lesz,
De én félek egyre,
Félelmem átvegyül,
Enyhe remegésbe.

Ismeretlen a jövő,
Egy fekete lyuk,
Nem látok előre,
Nem látok a jövőbe.

Holnap a jelen,
Az, ami ma múlt,
Holnapra elvesztem,
A fél életem.

Holnap, ha ébredek,
Már egy egészen más világ,
Minden egész más,
Csak a félelem várt.

Megvárt engem,
Nem megy el sosem,
Ő az, ki ragaszkodik,
És a fájó létem.
A belsőm remeg,
A külsőm hideg,
Fagyott a levegő,
Száll a rideg.

Esik az eső,
A köd fehér,
Az egész világ,
Már semmit se ér.

Fázik az életem,
Fázik a kezem,
Nem történt semmi,
Semmi jó velem.

Nincsen deszka,
Melybe kaphatnék,
Nincsen víz,
Melyben úszhatnék.

Elragadt az ár,
És én süllyedek egyre,
Mind lejjebb,
És egyre mélyebbre.

Nem látok reményt,
Nem látok fényt,
S félek, hogy elragad,
A sörét mély.

Kellene egy kéz,
Mely megragad már,
Félek, hogy nincs út,
Melyre rálelnék már.

Félek, hogy elveszek,
Félek, hogy nem lelek,
Félek, hogy ott leszek,
Ahol félhetek.

Rettegek a helytől,
Retteg az időtől,
Félek a jövőtől,
Félek az élettől.

2004. december 17.
Hasonló versek
2288
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
2418
Könycsepp hirdeti bánatom,
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?

HelpTheForsaken ·
hu... mire ezt begépelted.

Nekem teccik, csak nemtom, hogy hogy lehet ien hosszú verset írni!
Mindenesetre, gratulálok!
szép.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: