Az EGYETLEN ANYÁNAK

2005 tavasz vége,
Egy hír, mely mindenkinek ellensége.
Ki gondolta volna, hogy éppen te,
Mikor számomra nagy ünnepségre készülődtem.

Soha senki nem kívánta azt Neked,
Hogy daganat alakuljon ki benned.
A fájdalom, mely minket átjárt,
Elnyomta minden öröm forrását.

A sírás fogott el mindenkit,
És együtt hulltak könnyeink.
A tanulást is mellőztem,
Hogy minden időm Veled tölthessem.

Háziasszonyként én álltam a helyedre,
Mert a háznak szüksége volt a női kezekre.
Mostam, mosogattam és vasaltam,
Ezeket a feladatokat, én, vállaltam.

Műtét után mikor megpillantottalak,
Olyan tehetetlennek és fáradtnak láttalak.
Azt hittem, hogy bánatom leplezni tudom,
De tévedtem, és könnyek hulltak le arcomon.

Erős és kellemetlen fájdalmaidat mi enyhítettük,
Ezért a kórházba sokat mentünk.
Ebben az időben csak egy öröm fog engem érni,
Hogy a ballagásomkor ott fogsz tudni lenni.

Mindenki sokat szenvedett,
De azt nem tudjátok, hogy engem mennyire megérintett.
Elmondom nektek,
Jól figyeljetek.

2004. december közepe,
Apai nagymamám szívinfarktussal kórházban telel.
Pesten megműtötték,
Szerencsére, azóta boldogan éldegél.

2005. január és február,
Anyai nagyapám daganattal kórházban gyógyulásra vár.
Gyöngyösön megműtötték,
Majd Kaposváron sugárral kezelték.


2005. tavasza,
A kórházban fekszik apa.
A szívével volt valami,
Hál istennek azóta nem volt semmi.

Ennyi minden történt velem,
Nem csoda, hogy akkor kikészültem.
Jó volt Szegeden nyaralni,
Itt legalább anya is tudott úszni.

Kérdés volt, hogy hova megyünk üdülni,
Ahol a körülményekhez képest jól lehet pihenni.
Se napra, se termálvízbe anya nem mehetett,
Ezért döntöttünk Szeged mellett.

Ott, volt olyan medence,
Ami megfelelt mindezekre.
Majd elkezdődött a kemoterápiák sorozata,
Helyszíne természetesen Budapest egyik klinikája.

Egy nap, minden harmadik héten,
Infúzió anya kezében.
Újabb fájdalmak, sírások és házitündérkedés,
Ehhez ráadásul hozzájött a sok veszekedés.

Anya fáradékonysága és fájdalma,
Ez a vitatkozásunk forrása.
A kezelés egy évig tartott,
Fellélegeztünk, mikor az utolsó csepp is lecsurgott.

Itt van már 2006 nyár eleje,
Most kezdődik anya pihenése.
Egy infúziómentes év lesz,
Ellenőrzés csak félévenként lesz.

2006. nyara,
Számomra a világ egyik legjobbika.
A nagyszoba tapétázása várt most ránk,
Anyát inkább a CT-k és a pihenés foglalkoztatták.

Apával ketten tapétáztunk,
Közben anyára vigyáztunk.
A nyaralás Zalakaroson volt,
Ahol megismertem egy csodálatos fiút.

Életem első nagy szerelme,
Aki máig él a szívemben.
Helyére még senki sem lépett,
A felejtési kísérletek, pedig kudarccal végződtek.

Különösen azért nehéz a fejemből kiverni,
Mert újra elkezdett utánam érdeklődni.
Bár nem is biztos, hogy el akarom felejteni,
Inkább csak meg szeretném ismerni.

2007. júniusa,
A sokadik kontroll időpontja.
Egy újabb iszonyú hír a sírásra,
Egy daganatsejt rátelepedett a májra.

Orvosok radiofrekvenciásan megsemmisítették,
Majd a végén óvatosan anyát kivitték.
Fájdalom fájdalom hátán,
Ki ne hagyjam a vénaport -ot ám.

Anya vénái tönkrementek,
Ezért egyet neki beültettek.
Nyaralni Gyulára mentünk,
Békésen eltelt a hetünk.

Augusztus 6-a,
Az infúziózás első napja.
Most minden előről kezdődik,
De ez hamarabb befejeződik.

Minden második héten két nap föntlét,
Mivel tudod, hogy fontos a lét.
November 18-a,
A versem írásának dátuma.

A családod számít Rád,
Hogy végül meggyógyuljál.
Ennyi időbe telt nekem,
Míg betegségedről nyíltan beszélni mertem.

(2007)