Versek
a a
2008.04.09 | Bettty | Szerelmes | Megtekintések száma: 703
Az ég alatt
Állok az ég alatt
Két karom ölbetett
Ernyedt és tehetetlen
Szürke folt
Mely a földdel és vízzel
Falvakkal, városokkal
Mint egy viharos festmény;
Összefolyt.

Nem gondolkodom
Az elmém kiürül, a jótékony
Semmi a bensőmbe kúszik
Esik az eső, s a boldogtalanság
Érzékelhető, látható cseppje
Az ég áldásával összeölelkezve
A távoli, titkos végtelenbe úszik.

Még maradok.
Még nem mondhatok búcsút
Bármilyen sötét és alattomos
Az előttem futó
Kárörvendő, rút út.
Még figyelemmel kísér
A mindenható szeme
Hisz megsimogatott az ég
Glória-keze.
Hasonló írások
Hozzászólások
(1) Mellesleg
2008-04-09 00:00:00
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
Nem vagy bejelentkezve! A hozzászóláshoz kérjük jelentkezz be!
Hasonló írások
2012.07.13
2007.04.09
2007.03.30
2006.12.26
2005.12.30
2005.11.14
2005.01.18
2004.07.15
Ajánlott oldalak