A Rákóczi kertről

Kimegyek a kertbe, ott van a Fenyő,
nézem, és rájövök, hogy az nem ő...
De jön Kinga, kosarazunk picit,
Majd leülök a padra és elszívok egy cigit.

És most! Ottj ön ő!
És tényleg. Jön a Fenyő!
Örülünk neki nagyon, odajön, köszönt,
"Hú, de jó két ilyen jó csaj között!"

Megjött Marcsi és Andris
de jó, végre itt vannak ők is!
Érkezik Dudu és Roland, itt vannak már,
Hú, de jól indul ez a délután!

Kinga már nagyon bezsongott,
Nem csoda, meglátta Rolandot.
Pici szíve nagyot dobban,
hogy is írhatnám ezt jobban?

Nekem már csak Attilám hiányzik,
de hiába várom, ö sose játszik
kosárlabdát... De este talizunk Toronyba
és olyat iszunk, hogy csak na!