Zárdába zárva

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy kedves nemes fiatal lány, Enikő. Egész életében szigorú erkölcsös nevelést kapott. De ezt már nagyon unta, ki akart végre törni, meg akart olyanokat tenni, amit senki. Hajtotta a vére és a vágyai, amit nem hagytak neki kiélni.


Egy nap a mostohaanyja rajtakapta, hogy meztelenül nézi magát a tükörben, hogy megismerje a testét, valamint saját kezűleg csillapítsa égető vágyait. A család elhatározta, zárdába küldik, hogy tiszta maradjon az esküvője napjáig.


A zárda kívülről rideg és ijesztő volt. Enikő cellája kicsi, koszos és kényelmetlen volt. A rendfőnökasszony egy szigorú nő volt, akin látszott, hogy régen igazán gyönyörű nő volt, de az idő már elkezdte koptatni a fényét. Szobatársa egy Ágnes nevű lány volt, akit feltehetőleg hasonló indokokból küldhettek ide, mint őt.


Miután elhelyezkedtek a rendfőnök odafordult hozzájuk és így szólt:


- Leányaim, azért vagytok itt, hogy a tisztaságotokat megőrizzük a férjeiteknek, mert, de a férfiak a tiszta és ápolt lányokat szeretik. Menjetek, fürödjetek le, küldök egy nővért, aki kezelésbe vesz titeket. Kissé szégyenlősen levették a ruháikat, még nem láttak mást meztelenül csak saját magukat ettől kissé zavarban voltak. Enikő örömmel nyugtázta, hogy szobatársa gyönyörű, bőre selymes, feneke kerek és formás, de neki mégis nagyobb és teltebb keble van, mint neki. S mivel neki  szép hosszú szőke hajjal büszkélkedhetett, ezért szemérmét is pihés szőke szőrszálak borították, míg a másik lány lángoló vörös szeméremmel büszkélkedhetett, de neki mintha egy kis minta lett volna benne (mintha egy nyíl lenne vagy talán egy villám).


Kisvártatva jött is a nővér, hogy ráncba szedje őket. Intett Enikőnek, hogy most jöjjön vele és ne vigyen semmit. Bekísérte egy sötét szobába, ott ráültette egy székre és mielőtt bármit szólhatott volna, odaszíjazta, ezzel mozgásképtelenné téve. A lábait terpeszben egy-egy póznához kötözte, így teljesen kiszolgáltatva őt bárki akaratának. Ezt követően elkezdte durva mozdulatokkal megmosni a lány testét. A hideg víztől a lány libabőrös lett, a mellbimbója is teljesen megkeményedett. A durva mozdulatok hatására a mellei komotos táncba kezdtek még ő kikötözve tűrte a mosdást. Miután végezteket, ennyit mondott a mosdást végző nővér: „Ilyen borzosan nem fogsz tetszeni az úrnak! Most megnyírunk. A sima finom szemérem a szép és kivánatos, ” Meghúzta a lábain a szíjat, és bekente a szemérmét valamiféle habbal. Óvatos mozdulatokkal elkezdte eltávolítani a szőrt a lány két lába közül, hogy ínycsiklandó látványt nyújtson a még érintetlen puncija. Mikor az utolsó szálat is eltávolította, leöntötte egy vödör (jéghideg) vízzel, dobott neki váltás ruhát és visszakísérte a szállásra. Ezután elvitte a szobatársát is megmosni.


Amíg várt a cellában elkezdte nézni új fazonú szeméremét és egyet kellet értsen így valóban izgatóbb a látványa, ekkor belépett a rendfőnökasszony, de most valahogy most másként festett, de nem tudta eldönteni miért.


- Leányom – kezdte –, megígértem atyádnak, hogy míg nálunk vagy férfi nem érinthet, és ezt tartom is.


Enikő lehajtotta a fejét, de az asszony gyengéden megérintette és felemelte fejét, majd így szólt:


-Nem kell így elszomorodni – mosolygott – én is voltam a te korodban, engem is az apám küldött ide, amiért téged! Tudom, mivel vidíthatlak fel. Azzal letépte a lány rongyait, megragadta a derekát és odahúzta magához.


- Ezt élvezni fogod azt garantálom! – suttogta. Azzal elkezdte végigcsókolgatni a lány mellkasát, alaposan eljátszadozva nyelvével a lány mellbimbóival. Ledobta a ruháit, így ott álltak ketten meztelen. A rendfőnöknek talán még Enikőnél is nagyobb és teltebb mellei voltak, amik kora ellenére még mindig csodálatosan feszesek és formásak voltak. A feneke egyszerűen tökéletes volt. Rálökte a lányt a fekhelyére, szétfeszítette a lábait és elkezdte csókolgatni a frissen borotvált szemérmet, majd rátért a csiklójára. Enikő érezte, hogy elönti a melegség a testét, légzése rendezetlenné vált. Kezével elkezdte simogatni a melleit, ezzel fokozva az élményt, amit a csiklója izgatása nyújt. A kéjtől a vaginája teljesen átnedvesedett. A gyönyörtöl a nyögései gyorsultak és egyre hangosabbak lettek ekkor a nyevcsapások is gyorsabbak lettek ami csak fokozta a vágyait és érezte közel a beteljesedés, amit oly régen várt.


- Mindjárt! Mindjárt! – zihálta.


Ekkor a rendfőnök abbahagyta a játékot és felállt. Az ajtón ekkor belépett a szobatárs és nem tudta mire vélni a látványt, ami fogadta: a meztelenül vonagló újdonsült sorstársa és a szintén ruhátlan rendfőnök valami nedvvel a száján. Végül a rendfőnök törte meg a csöndet.


- Ne aggódj drágám, neked is megtanítom, hogy kell szolgálnod, míg itt vagy, addig is kérd meg a szobatársad, mutassa meg mit tanítottam. Azzal kiment a szobából. Enikő felállt, odament Ágihoz, aki még mindig kissé riadt és megszeppent volt, és nem tudta mit tegyen. Finoman, gyengéden ráfektette az ágyra. Apró csókokkal borította a testét, majd elkezdte felidézni a rendfőnök mi minden gyönyört okozott neki, és ő is szeretné  ezt megmutatni a szobatársának. Ági is vonaglott, amég ő a csiklójával játszott. Elözször csak az ujjait használta majd a nyelvét ahogy korábban látta és érezte. Ágin, Arcén látszott hogy jól csinálja Arcát kéj torzította közben a melleit simogatta, csak úgy mint ő nem is olyan régen.


Nem sokára ő is nyögni kezdte, hogy mindját beteljesül a gyönyöre, ekkor Enikő elkezdte fokozni a tempot és finoman behelyezte az ujját a lányba, majd ki-be húzogatni kezdte. Ettől Ági vére teljesen felforrt és teste az eddiginél is vadabb vonaglásba kezdett, majd egyszer csak megfeszültek az izmai, egy nagyot sóhajtott és már el is terült ernyedten. Hát ettől fosztották meg korábban - gondolta magában Enikő.


Az éj hátralévő része a  gyönyörök új szintjeinek megismerésével telt és Enikő is eljutott arra a csúcsra amire úgy vágyott. Miután mindketten teljesen kimerültek csak feküdtek egymás mellet, egymás meztelen testét simogatva megbeszélték, hogy nem is olyan rossz itt. Van mivel elütni az időt majd elnyomta őket az álom.