Vérhólyag női ujjon

Márta, a fiatal szakácsnő egy szerda reggelen arra ébredt, hogy vérhólyag van az ujján. Viszonylag pontosan emlékezett, hogy előző este még nem volt meg a hólyag. Tudta, mivel elalvás előtt maszturbált, és emlékezett volna, főleg, hogy a hólyag jobb kezének középső ujján volt.
Márta, ez a 24 éves, csinos lány felkelt, és felhúzta a bugyiját. Körülnézett a lakásban. A televízión, narancssárga fakeretben a húga mosolygott. A lámpáról madártollak csüngtek, a szekrény tetején pedig a Titanic modellje díszelgett. A hajót tizennégy éves korában kapta karácsonyra, amikor bele volt zúgva Leonardo di Caprioba. Akkor mutatták be ugyanis azt a grandiőz filmet. Emlékezett, akkoriban mennyit álmodozott arról a pasiról. Arról, hogy nem azt a zsidó nőt viszi be az automobilba, hanem őt, és az ő kis keze tapad a kéj önkívületében a párás üvegre. Ahogyan Leo farka behatol az ő szűk, nedves lukába, és a nyakába szuszog, miközben nagyokat lök rajta…

Márti felizgulva állt a szobája közepén, egy szál bugyiban. A szeme szikrákat hányt, testtartásában volt valami antik méltóság. Ismét a húga képére pillantott, akit amúgy Fanninak hívtak, és húsz éves volt. Nagy Pasifaló, mindig mesélt neki a kalandjairól. Ezzel dugtam, ezt szoptam le, ez nyalt ki, minden elnyújtott, kéjes szótagolással előadva. „Én mondom, Isten se csinál kabinetkérdést belőle” – mondogatta, egy régi klasszikust idézve. Amikor nyaranta strandolni mentek, át is öltözött Márti előtt megannyiszor, és nővére látta, milyen csinos kis nunája van. Állítólag még egy négerrel is lefeküdt. Ez már azért túlzás talán, ez már azért…
Fanni képe kacsintott egyet, pajzánul, narancssárga keretében. Márti szeme megrebbent, de úgy döntött, ezt nem is látta. Bekapcsolta inkább a televíziót.

…Márti és Fanni nagyapja nagykabátban, letolt nadrággal áll a szélben, 1957-ben. Közeleg a vonat, egy 375ös vontatja, pöfékel és zakatol. A nagyapa kezébe veszi irdatlan, vastag farkát, és meglengeti a szerelvény felé. A nedves makkon megcsillan a lemenő nap fénye. A vonat egyik hálókocsijában egy fiú ejakulál, nővére pedig erotikusat álmodik a nagybátyjáról. A nagyapa még nem tudja, hogy egyik lányunokája egyszer majd egy büdös kurva lesz. De ha tudná, aligha találná meglepőnek, ő maga ugyanis egy perverz kéjenc. Munkásnadrágostul, csavarhúzóstul.

…Emlékeznek a régi sztorira, egy lánykáról, akit kinyalt a saját…
…Nem, nem. A jövő év gazdasági nehézségeket tartogat. Az ellenzék ellenzi a szemellenzést. Ó, uraim…
Pára. Pára jön. Felforr a vérünk a hőségtől, de pára. A melegben kívánósabbak vagyunk. Hölgyeim, vigyenek magukkal tartalék bugyit. Átázhat, vagy vérmes fenevadok marcangolhatják lefele az altestükről. Kanóc, gyutacs, orgazmus.

Márti végigdől az ágyon, közben kikapcsolja a készüléket. Idegesíti a villódzás. Ó, mért nincs most itt egy férfi. Hiszen karcsú a combja, a feneke még kemény, és egészségesen hűvös. A férfiak megvesznek a pina látványától, ha hátulról nézhetik. Alighanem inkább a segglyukra koncentrálnak. A férfiakat vonzzák a mocskos dolgok. Az ürülék és a bazmeg. Nem tehetnek róla.
Minket az vonz, ha felnyársal egy dákó. Néha számításból mondjuk, hogy dugj még, dugjál szét, de gyakran őszintén rebegi ajkunk e szavakat. A nő buborék, üres edény a világban. Újra és újra kívánja lénye a töltekezés idejét.

Maszturbál. A húgát nézi közben. A testvérek néha kinyalják egymást. Ők ilyet soha nem tettek. Miért nem?

Lába behajlítva, csípőjét kinyomja, ujja a pöckén, köröz, motoz, gyönyör gyújtópontja. Élvezz, te kurva. Élvezz. Élvezz.

Mert

…verejtékes testek lejtenek táncot az apennini éjszakában. Őseik táncolnak a tűz körül, Atüsz szörnyű ünnepén. Meztelen vadak, sudár testükkel, verejtéktől csillogó ülepek, mellek. Furulyaszó. Sátrakat állítanak fel, megtölti őket az émelyítő kéjszag. Basznak. Basznak a sátorban, basznak a mezőn, a folyók partján, az erdő mélyén. Lángok csapnak fel bömbölő éjszakában, a fák közül fehér, vigyori szörnyalakok mosolya villan. Fasz feszül pinának, pinák nyelnek be falloszokat, üvöltenek, sikoltanak, a nők közül néhányan teherbe esnek, hogy majd kihordják az idegen magzatokat. A furulyások önkívületben táncolnak, tánc, tánc, dobpergés, tánc! Néhány fallusz véres csonkja az elátkozott földre hull.
A Te Őseid ezek, Márti! A Te Őseid ezek, Fanni!

A puncilé gyenge szagú, színtelen foltba szárad a combok belső oldalára. Az alvó arcán baljós Madonna mosoly. Ébredj fel, asszonyállat! Emlékezz, honnan is van az a vérhólyag az ujjadon? Honnan? Na honnan?
Túl erősen verted tán azt acélfaszt, a szörnyű kő, és fémalak lankadhatatlan acélfaszát, akinek penge mosolya a szíved mélyéig hatolt, akiről úgy érezted, ő lesz majd a Nagy ő? A fasz, ami sosem lankad? A határozottság? Az erő? A kibaszott egzisztencia?
Aludj, csak jó kurva. Aludj egy jót. Vérhólyaggal virrad a szerelem.