Vera...

VERA….első rész


 


18 éves voltam. Egyetemi felvételiről utaztam haza kis falumba. Késő este az éjszakai műszakra utazókkal együtt vonatoztunk, de a vonat csak a szomszéd faluig ment. Onnan vagy gyalog mintegy 4 km, vagy megvárva a délutános műszakból hazamenőket, egy órás várakozás után busszal.


Már a vonaton mellém szegődött egy falubeli asszony. Úgy 40 év körüli (később kiderült, hogy annyi) mindene szép gömbölyű, de nem kövér. Már korábban is feltűnt, egy kissé „kilógott” a falubeli asszonyok közül. Öltözködésével, hajviseletével, viselkedésével. A falu bisztrójában dolgozott. A férje katona volt valahol egy nagyobb városban, onnan „hozta” a falunkba.


A vonaton szóba elegyedtünk, általános dolgokról, időjárás, falusi események…


A vonatról leszállva a dolgozók az üzem melletti vasúti síneken keresztül igyekeztek a munkahelyükre. A vasútállomás mellett volt egy gyakorlatilag nem használt aluljáró, mi arra vettük az irányt. Már a lejáratnál mgfogta a kezem, mondván hogy Ő nagyon fél. Meglepődtem, mentünk tovább. Néhány lépés után átkarolt azzal, hogy nem mer tovább menni. Nem mondom hogy nem esett jól, a farkam már kezdett rendesen keményedni. Észrevette, mert elkezdte simogatni a nadrágon keresztül. Ezen felbátorodtam, én a csodálatosan szép melleit vettem kezelésbe. Elég nagyok voltak, de csak egy kicsit ereszkedtek meg, úgyhogy öröm volt maszírozni. Eléggé laza ruha volt rajta, így aztán pillanatok alatt szabaddá tette őket, legnagyobb örömömre. Aztán lehúzta a sliccem cippzárját, és előbányászta addigra már kőkemény farkamat. Én a melleit gyúrtam, Ő a faszomat vette kezelésbe, de sajnos nem tartott soká, mert rövid időn belül elsült, a ruháját és a nadrágomat össze-vissza geciztem.


-Na így már nem tudunk busszal hazamenni, gyalog kell elindulni. – monda Vera. Így is lett, a falunk felé vettük az irányt, de nem az úton, hanem a patak menti gyalogösvényen. Június vége volt, jó idő, telihold.


Mentünk úgy egy kilóméternyit, mikor mondja, hogy jó lenne egy kicsit letisztítani a ruhánkat. Jól van, mondtam, gondoltam, hogy megint alkalom lesz ez egy kis mókára. Egy pillanat alatt kibújt a ruhájából, ott állt egy szál bugyiban. Én is levettem a nadrágom, meg a pólóm, miközben a faszomba természetesen visszatért az élet és állt, mit a vitorlarúd. Egyből elkezdett vele foglalkozni, de most letérdelt és vadul szopni kezdte. Ledőltünk a fűbe, közbe lehúzta a bugyiját.


-Nyald ki a pinámat!-bíztatott. Őszintén szólva nem nagyon tudtam, hogy kell csinálni, de lassanként felvettük a 69-es pózt. Jól dolgozott a szerszámomon, én is foglalkoztam a kéjbarlangjával. Nyaltam, majd a bíztatására az ujjaimat is használni kezdtem. Nem volt szűk a pinája (bár gyereke nem volt) így aztán hamarosan már három ujjammal „basztam”. Könnyen ment, mert teljesen lucskos volt. Annyira élveztem a helyzetet, hogy elég hamar újra megindult a geciáradat. Ki akartam venni a szájából, de nem engedte, mindet belelőttem Ő meg lenyelte.


-Most már foglalkozhatunk a ruhatisztítással is.-mondta. A patakban leöblítette a foltokat, majd a ruháját leterítve leheveredtünk megvárva míg egy kicsit megszárad. A leheveredésből megintcsak simogatás, masszírozás lett. Ő a faszomat én a melleit kényeztettem, csókolgattam, gyúrtam, ami láthatóan jól esett neki. Ő ismét kezelésbe vette a farkam, amibe meglepően gyorsan életet lehelt.


-Most már fejezzük be az estét.- mondta és szétette a lábait, én meg közéjük térdelve benyomtam a pinájába a közben feléledt faszomat. Nagyon jó volt belehatolni, bár mint említettem, nem volt éppenséggel szűk. Most már jobban bírtam, jóval hosszabb ideig hancúroztunk. Néha kivette a faszom és a szájába vette, tövig elnyelte. Én a pináját kényeztettem az ujjaimmal meg a nyelvemmel. Végül hanyatt fektetett és elkezdett lovagolni rajtam. Kedvenc pozítúrája lehetett, mert hamarosan apró sikongatások között elélvezett. De nem hagyta abba, még vagy kétszer sikerült neki, mire a faszom is kiadta magából a maradék kéjnedvet.


Még egy kicsit játszadoztunk egymással, aztán a félig-meddig megszáradt ruhánkat felvéve elindultunk haza.


Megegyeztünk, hogy ezt még folytatni kell máskor is. Így is történt, de erről majd később…