Végre 1.

Apró, piros pont izzott fel a neonfényes éjszakában, az erkély egy sötéten maradt sarkában. Mélyen szívott bele a cigarettába. Nem élvezetböl gyújtott most rá, nyugalmat keresett. Nyugalmat, hogy kicsit rendezhesse a benne cikázó gondolatokat, és hogy megvadult teste felett újból visszanyerhesse az uralmat. Lassan, sziszegve fújta ki a füstöt, és érezte, ahogy lüktetö vére lassanként csillapodik, lélegzete helyreáll, és fejében is elhal a zsongás. Itt van. Itt van! Hihetetlen! Lehet, hogy csak álmodik? Kizárt! Tisztán emlékszik még rá, hogy az elöbb loholt fel a végtelen hosszúságúnak tünö lépcsön, hogy az ajtó kopogtatás nélkül nyílt ki, épp csak résnyire, mindössze annyi helyet hagyva, hogy becsusszanjon rajta. Arra is emlékszik, hogy csak álltak egymással szemben, még csak nem is köszöntek. Nóra alig nézett rá. Épp csak annyit mondott hová tegye a kabátját, hogy a konyhából nyílik az erkély, ahol dohányozhat, és hogy ö is csak most jött, szeretne lezuhanyozni. Mennyire nem így képzelte el ezt a várva várt nagy találkozást! Azt hitte, majd vadul egymásnak esnek, hogy azonnal heves csókokban törnek ki, és kitudja, talán már az elöszoba szönyegére rogyva fognak szeretkezni. Ehhez képest szinte rideg volt a fogadtatás. Megint beleszívott a cigarettába, térdére könyökölve támasztotta meg állát a tenyerében, és csak bambult bele a sötétbe. Mit keres itt valójában?! Tényleg kockáztatni akar? És ha lebuknak, ha megtudják? Akkor mindennek vége, talán... Nem! Nem akart most erre gondolni. Itt volt. Eljött ö is, és Nóra is. Ezen nem lehet és nem is szabad már változtatni. Jár nekik ennyi. Két év gyötrödés, reménytelen vágyakozás, milliónyi megálmodott együttlét után, igazán megérdemlik ezt az egy éjszakát. Hirtelen forróság bizsergette meg az ujjait, és ekkor eszmélt fel, hogy teljesen leégett a cigarettája. A hamu valószínüleg a lába elé hullott, bár ezt a sötétben nem láthatta. Ahogy azt sem merre találja a hamutartót, vagy van- e egyáltalán. Felállt, közelebb lépett az erkély korlátjához, majd ujjaival kipöccintette a csikket. Mélyen beszívta az éjszakai levegöt, aztán sarkon fordult és belépett a lakásba, mert nem akarta tovább vesztegetni a drága perceket. Nem kutatott villanykapcsoló után, szemének jólesett a sötét, és amúgy sem illett volna az erös fény a titkos találkozó hangulatához. Hallotta amint a fürdöszobában zubog a víz, és megindult a kis fénycsík irányába, ami a fürdöszoba ajtajának rése alatt szürödött ki. Az ajtó elött még egy pillanatra megállt, vett egy nagy lélegzetet, aztán lassan lenyomta a kilincset.

Börömet szinte masszírozta az erös vízsugár, és így az idegességtöl feszült izmaim szorítása kezdett felengedni. Nem akartam elhinni, hogy mindez velem történik. Ahogy ott álltam a kádban, folyatva magamra vizet újból átgondoltam az elmúlt órák eseményeit. Eljöttem otthonról, azt mondtam a páromnak, hogy este bulizunk egyet a csajokkal, mert akció lesz diszkóban,Lady´s Night, és ingyenes a belépés. Majd anyuéknál alszom, ö meg másnap eljön értem, megebédelünk anyuéknál, aztán szépen hazamegyünk. Nem volt semmi kifogása, nem ez volt az elsö alkalom, hogy elmentünk szórakozni a lányokkal, és nem aludtam otthon. Anyuéknál lepakoltam, elkészültem a "bulira", aztán nekivágtam az éjszakának. A két barátnömmel a diszkó elött találkoztunk. Kinga odaadta a lakáskulcsait, ö ma este Zsófinál alszik, hogy én tudjak hol randizni, aztán majd holnap ha felébredtem visszaviszem neki kulcsokat. De most még van idönk amíg Tomi nem telefonál, addig szórakozzunk, nekem sem árt ha kicsit feloldódok. Nem ment. Egyfolytában azon járt az eszem, hogy mi van ha nem tud eljönni, ha meggondolja magát, vagy ha lebukunk, vagy ha nem lesz, jó, vagy ha... Milliónyi gondolat cikázott a fejemben, féltem, reszkettem, hogy valami nem úgy történik ahogy terveztük. Tomi ma este a haverjaival bulizik, kimenöt kapott az asszonykától. Ha már belemelegedtek a hejehujába, akkor ö taxit hív, rám csörög, hogy elindul, én is elindulok a diszkóból, és Kinga lakásán találkozunk. Legkésöbb 4- re mindketten hazamegyünk, hogy ne legyen gyanús senkinek ez a görbe este. A gondolatra, hogy ma éjjel végre az övé lehetek kiszáradt a szám. Innom kellett. Legurítottam párat az akciós koktélból, mert kellet egy kis segítség, hogy legyen bátorságom táncolni. Addig is jobban telik az idö, amíg várok, és végül is imádok táncolni. Lassan sürösödött a tömeg a táncparketten, hevült a levegö, lüktette a zene. Teljesen belefeledkeztem a táncba, elkábított a villódzó fény, magával ragadott a ritmus. Remegésre eszméltem. A telefonom a zsebemben. A szívem heves kalapálásba kezdett, mert tudtam, hogy ö hív, elindult, és röpke fél óra múlva már vele leszek. Két év után végre kettesben. A lányoktól sebtében elköszöntem, felmarkoltam a kabátom, és futni kezdtem. Lihegve, csatakosan nyitottam be Kinga lakásába, ahol felgyújtottam az elöszobában a villanyt. A hátamat nekivetettem a bejárati ajtónak, és egészen addig így álltam, még a szívem visszanyerte eredeti ritmusát. Ekkor kibújtam a cipömböl, felakasztottam a kabátomat a fogasra, és az elöszobaszekrényböl kihalásztam egy törölközöt. Gyorsan le kell tusolnom mielött Tomi ideér, teljesen leizzadtam. A törölközöt rádobtam a kád szélére, és mikor vetközni kezdtem volna, megszólalt  a csengö. Rövid, de hangos búgása szinte ordított a csendes éjszakában, és mérget vettem volna rá, hogy ezt most biztos az hallotta az egész lépcsöház. Felemeltem a kaputelefont, majd megnyomtam a piros kulccsal mintázott gombot, és a lépcsöház ajtaja berregve kinyílt. Fülemet az ajtóhoz szorítottam, és hallgattam amint Tomi kettesével szedi a lépcsöfokokat, és még az elött sikerült résnyire nyitnom az ajtót, mielött kopoghatott volna. Ruhám izzadtan tapadt a testemre, zavaromban rá se néztem. Gyorsan elmutogattam neki hová akassza a kabátját, hol a konyha, ott az erkélyen bagózhat, aztán eloltottam az elöszobában a lámpát, és bemenekültem a fürdöszobába. Istenem, hogy milyen bunkón viselkedtem! Pedig hogy szerettem volna végre hozzábújni, szorosan átölelni, és belesuttogni a fülébe, hogy milyen boldog vagyok, hogy végre itt van, hogy végre hozzásimulhatok, hogy úgy szeretném már megízlelni az ajkát... Lassan levetköztem, a ruháimat gondosan összehajtogatva tettem a mosógép tetejére, aztán belebámultam a tükörbe. Biztos ezt akartam? Nem fogom megbánni? Jó leszek neki? Tetszeni fog a testem? Vele vajon lesz orgazmusom?  Mély lélegzetet vettem, és beálltam a kádba, mert tudtam, itt már nincs helye találgatásoknak, hamarosan úgyis minden kiderül. Bár háttal álltam az ajtónak, és a víz is zubogott, mégis hallottam amint nagyon lassan és halkan kinyílik a fürdöszoba ajtaja.
Kicsit párás volt már bent a levegö a meleg víztöl, de amint kinyitotta az ajtót, a víz ködös felhöcskéi hamar szertefoszlottak. Belépett a helysége, és megtorpant. Elcsodálkozott az elé táruló látványtól. Nóra ott állt a kádban, neki háttal, és teséröl vibrálva hullottak le a vízcseppek. Istenem, hiszen meztelen- futott át Tomi agyán, de szinte azonnal falni kezdte szemével lány testét. Kontyából kiszabaduló tincsei nedvesen tapadtak tarkójához hol körülölelve a nyakát, hol pedig gerince vonalába simulva terültek el a hátán. Végigpásztázta a derekát, csípöjét, fenekét, amit munkabán megcsodálva valahogy mindig szükebbnek érezte a nadrágját, szégyenlösen egymáshoz szorított combjait. Tekintete megállapodott a feneke felett, derekán kirajzolódó két kis gödröcskén, és felsóhajtott. Nóra fejét kissé hátrafordítva válla fölött a férfira pillantott.
- Nézhetlek?- kérdezte Tomi elfúló hangon.
- Persze- Buggyant ki belölem halkan a válasz, és lesütöttem a szemem. Egész bensöm reszketett. Olyan mérhetetlen zavarban voltam, egyáltalán nem tudtam mit kéne most tennem. Az egyetlen dolog amiben biztos voltam, hogy nem akarok úgy viselkedni mint egy szégyenlös kislány. Nöként akartam viselkedni, határozott, céltudatos és legföképpen szenvedélyes nöként, aki nem folytja magába az érzéseit, vágyait. Lassan, nagyon lassan megtöltöttem a tüdömet a vízpárás levegövel, elképzeltem amint minden szorongásomat, félelmemet és szégyenérzetemet dübörgö szököárkén gyüjti össze testemböl, aztán az elhasznált levegövel együtt minden problémámat egyenletesen kifújtam magamból. Immár készen álltam, hogy megforduljak, és Tomi szemébe nézzek. Álltam vele szemben komoly, lángoló arccal, csillogó szemekkel. Kezemet védelmezön összefontam a mellkasom elött, és olyan erövel markoltam a zuhanyrózsát, hogy az ujjbegyeim belefehéredtek a szorításba. ö pedig csak állt velem szemben, hátát a falnak vetve, fejét kissé hátrabillentve nézett rám vágyakozva. Én pedig ittam a látványát. Néztem a frissen vágott, rövid, sürü, barna haját, az édesen kerek fülcimpát, a pisze orrát, a szép ívü szemöldökét, a fénylö geszetenye szemeit, a húsos ajkát, állának finom vonalát. Istenem, hányszor szerettem volna már ilyen hosszan belemerülni a vonásaiba, és hányszor kellett róla hirtelen elkapnom a tekintetemet, nehogy bárki észrevegye, hogy gyönyörködöm benne. Most az öltözékét vettem szemügyre. Rozsdaszinü kockás ing, világos farmer. Milyen elképesztöen néz ki civilben! Hiszen most látom öt így elöször, munkaruha nélkül. Tetszik. Nagyon tetszik. Még jobban, mint eddig bármikor. Visszakalandoztam az arcára, és összekapcsolódott a tekintetünk. Csak néztem, néztem, egyre mélyebbre süppedtem a sötétbarnán kavargó kábultban, vakított a fénye, tüzelt belöle a vágy. Ekkor felengedett karjaimban izmaim szorítása, leomlottak az elöttem védelmezöen összefonódott kezeim, és feltártam elötte a melleimet. Felesleges lett volna tovább takargatnom magam elötte, legszívesebben máris ezüsttálcán kínáltam volna fel magam neki. Ehelyett újra a szemébe akartam mélyeszteni a pillantásomat, de már csak a lassan rajtam pásztázó tekintetét követhettem.
Iszonyatos nagy eröfeszítésébe került, hogy ne tépje le magáról azonnal a ruháit, és vesse rá magát Nórára ott rögtön a kádban. Beleharapott a nyelvébe, és vágytól lüktetö testét segélykéröen préselte a hüs falnak, mielött még a szédülés miatt megtántorodhatott volna. Minden vére elszalad az agyából, vadul vágtattak, cikáztak a vörös cseppek ereiben, felforrósítva börét, elönteni ágyékát. Szívverése szaporábbá vált, lélegzete elmélyült, de fogaival nyelvébe marva tartotta magát a kábulat határán, mert még nem akart beleveszni a szenvedély feneketlen mélységébe. Ki akarta élvezni a látványt. Nóra arca erösen kipirult, homloka fehéren lüktetett. Haja selymesen csillogott a lámpa fényében, kócos tincsekkel keretezve arcát. Tekintetével végigcirógatta a határozottan ívelt szemöldököt, a karakteres orrot, az érzéki, húsos ajkakat, hogy aztán végre szemeibe veszhessen. És lám, a lány végre állta a pillantását. Hosszan, mélyen, kihívóan fúrta türkizszínü szemét az övébe. Látta amint megcsillant benne az évek óta elfojtott, elötörni készülö szenvedély. Nem, most nem mosolyodott el zavarodottan, úgy ahogyan munka közben szokott. Látta ahogy állkapcsa megfeszül, szája erösen küzd az útnak induló mosollyal, és egyre sötétebbre színezi forró vére. Kezet végre lassan leengedte, és akkor végre megpillanthatta melleit. Hogy mennyit ábrándozott, fantáziált már a ruhán kigömbölyödö kis halmocskákról. Hányszor képzelte el, hogy domborodik ki a hófehér bör a mellkasán, és hogy vajon milyen színüek lehetnek a mellbimbói.  Ahogy szemeivel simogatta a két már már rózsaszínünek ható világosbarna kerek udvart, látta hogy lassan összeszükülnek, szinte felkínálkozva csúcsosodnak bele a helység légterébe. Már majdnem elindult felé, hogy nyelvének hegyével körberajzolja az ágaskodó bimbókat, de eröt vett magán, mert be akarta fejezni az aprólékos ismerkedést a lány testével. Végigsiklott hát kerek pocakon, formás köldökön, egy pillanatra mosolyogva elidözött a lány dereka és csípöje találkozásánál domborodó két kis "kapaszkodón", amit Nóra annyira gyülölt magán. Szinte maga elött látta ahogy belevájja ujjait a puha párnákba, úgy húzva bele kedvese testét lüktetö tagjába, de gyorsan elhesegette a képet, mert éles fájdalom kezdett lüktetni az ágyékában. Amint végre elérkezett Nóra simára borotvált szeméremdombjára és felfedezte rajta a barna kis foltocskát hangosan felszisszent. Milyen vadító ez az anyajegy! Alig várom hogy csókokat hinthessek rá! Ekkor Nóra elzárta csapot, helyére akasztotta a zuhanyrózsát és a kád szélén lógó törölközöért nyúlt. Ez volt a végszó. Lassan ö is elkezdte kioldani ingének gombjait.
Ahogy Tomi végigmért, szemével szinte simogatott. A lágyan olvadozó pillantásától azonnal életre keltek a mellbimbóim, és ágyékomat simító tekintetétöl bizseregeni kezdett a puncim. Elérkezettnek láttam az idöt, hogy befejezzem a végeláthatatlanul hosszúnak tünö tusolást, mert most már minden porcikámmal vágytam a teste után. Ahogy a törölközöért nyúltam, ő elkezdte gombolni az ingét. Hatalmas gombóc formálódott a torkomban ami szinte azonnal lecsúszott egészen a gyomromig, hogy onnan aztán milliónyi apró áramütés formájában szaladjon szét a testemben. Mindenem lángolt. Megbabonázva néztem ahogy ápolt ujjai ügyesen fejtik ki a gombokat a lyukakból, inge lassan szétnyílik egyre többet mutatva testéböl. Láttam a finom pihéket elöbukkanni a megmerevedett mellbimbók körül, a mellkasa közepén kezdödö csíkot, ami a köldökénél lassan kiszélesedve fut le az ágyéka felé, hogy nadrágjának dereka hirtelen eltakarja a szemem elöl, és életre keltse az amúgy is vad táncot járó fantáziám. Tekintetemmel követtem a hirtelen véget ért finom pihékböl összeállt vonalat, és amint megállapodtam a jelentöségteljes domborulaton farmerja cipzárjánál éreztem, hogy benedvesedek. Nagyot nyelve a szemébe néztem, és ö kihívó tekintettel összeszorított duzzadó ajkakkal állta a pillantásom. Csak szemében láttam megcsillanni a huncut mosolyt egy pillanatra, hogy- Igen, jól láttad, ez a domborulat csak a te testedre vár-, de az arca rezzenéstelen maradt. Páni félelem lett rajtam úrrá, kiszáradt a szám, mellkasom vad hullámzásba kezdett. Kétségbe estem, mint aki nem tudja mit kell tennie. Megbabonázva dörzsöltem végig testem a csomóba gyürt törölközövel, és szétnyíló ajkakkal, egyre hangosodó lélegzetvétellel kerestem meg tekintetemmel fürgén járó kezeit. Ujjai egy szempillantás alatt pattintották szét övének csatját, bújtatták át a fém gombot a farmer durva anyagán vágott apró résen, és halk zizzenéssel szétnyílt a cipzár is. Suhogva hullott le a nadrág a földre, ö lassan kilépve belöle ott állt elöttem a combjaira feszülö, idöközben fájóan szükké vált alsónadrágban. Szívem már a torkomban kalapált, vérem örítö vad dübörgése sértöen zakatolt a fülemben, és mikor az utolsó ruhadarbtól is megvált artikulálatlan, elfúló nyögés szakadt fel a torkomból. Csak néztem, bámultam kivont kardként meredezö tagjára. Tekintetem lassan elhomályosult, csak a feszesen csillogó makkot, és a duzzadó szerszámot láttam magam elött. Belebámultam Tomi szemébe, reflexszerüen végigkarcoltam fogaimmal alsó ajkamat, és ö hozzám lépett. Kivette a kezemböl a gyürött törölközöt, hanyagul a kád szélére ejtette, majd finom megfogta a csuklómat és kisegített a kádból. Csak néztem, néztem a csillogó gesztenyeszín szemeket, arcomon éreztem forró lehelletét, mellbimbóim súrolták a mellkasát. Most már nem mehetsz sehova- hallottam nagyon messziröl egy idegenként csengö hangot, ami biztosan az ö száját hagyta el, hiszen láttam amint szavakat formál a kiszáradt húsos ajkaival. Szólni nem tudtam, csak néztem rá megbabonázva, miközben minden érzékszervem kihegyezve várta folytatást. Az álomszerü ködböl lassan magamhoz tértem, és amint látta rajtam, hogy kitisztul a tekintetem, immár saját hangján köszönt rám.
-Szia.
-Szia- válaszoltam mosolyogva, mert eszembe jutott az üdvözlés gyanánt elhadart monológom az elöszobában. Végre kulturált emberekhez méltóan köszöntöttük egymást.  Egyik kezét felemelve mutatóujját az állam alá támasztva közelebb húzta arcomat az övéhez, és megcsókolt. Elsö csókunk érzése elemi erövel söpört végig a testemen. Szükre nyitott ajkaink puhán egymásba fonódtak, inkább csak cirógatták, kóstolgatták a másikat. Ismeretlen izgalommal becéztük egymás tüzelö, izzópiros börét, mikor hirtelen nedves nyelvével körberajzolta alsó ajkamat, hogy aztán fogaim közt utat törve behatolhasson a számba. Mindkét kezével átölte a derekamat, szorítása satuként tartott fogva, de mégsem fájt. Kéjes érzés rázta meg a testemet attól, hogy éreztem, hogy végre birtokolja egész lényem, nem csak gondolataimat, hanem fizikai valómat is uralja már. Gyerekesen csimpaszkodtam a nyakába, pánikszerüen karoltam át a nyakát, vállát, hogy aztán ujjaim  vad táncba kezdjenek a tarkóján, végigszaladjanak gerince vonalán, és belemarjanak a lapockájába. Tenyere égette a fenekemet, mellkasának böre a melleimhez tapadt, csípöjének ütközése az enyémmel nem várt hullámokat ébresztett a testemben. Éreztem ahogy ver a szíve, ahogy reszket a teste, ahogy hangosodik a szuszogása. Fülemet csiklandozta vaddá váló csókunk csattogó hangja. Testemen remegés futott át, hamar libabörössé váltak a combjaim, és lassan minden porcikám, amit csak bebarangolt a kezével. És egyre mohóbb lett. Símogatta a hátamat, a nyakamat, egyik keze egyre fájóbban markolta  fenekem domborulatát még másikkal a mellemet kutatta.  Ujjaival lágyan megtámasztotta a kicsi halmot, csak hüvelykujjával írt le mindig erösebb, egyre égetöbb köröket mellbimbómon. És közben csókolt, lélegzetvételnyi idöt sem hagyva kutatta nyelve a számat, birtokolt belölem egyre többet, és nyelveink heves összecsapásiból tudtam, hogy ettöl mindketten jóval többet akarunk. Jobb tenyeremet a szíve fölé helyeztem hogy érezzem a vad dübörgést, még másik kezemmel a sürü hajszálakat becéztem. Fenekemen játszadozó ujjai egyre mélyebbre csúsztak a két domb között elmélyülö nyílásban, és mikor combon tövénél ujjbegye már nedvesen felkínálkozó szeméremajkamhoz ért vadul megrázkódott a teste. Úgy éreztem lassan körbefordul velem a szoba, és egyensúlyomat vesztve a földre zuhanok, mikor arra eszméltem, hogy nem a kábulattól szédülök, hanem Tomi fordított háttal lassan az ajtónak, és apró lépésekkel hátrálunk a fal felé. Végigtapostunk a földre hullott ruháin, amit aztán lábával hanyagul arrébb lökött, hogy felforrósodott testemmel elérjem a hideg falat. Húsomba nyílalt ez a kellemetlen érzés, azonnal kitisztult a fejem a jeges érintéstöl, és kipattantak összezárt szemeim. Ekkor egészen közelröl láttam az arcát, orra az orrom mellett fújtatta a forró levegöt, selymes lehunyt pillái reszketve táncoltak a szenvedélytöl. Jobb kezével erösen tartotta a tarkómat, még bal tenyerének széttárt ujjai mentöövként terültek el a derekamon. Ismét a vágy forgatagába zuhantam, újból ködössé vált elöttem a világ, és miután újból lehunytam a szemem tisztán hallottam amint dübörgö szíveink izzó ritmusa egymásba olvad. Ujjaim hegyét végighúztam az oldalán, és már ágyékának rövid szörzetét csiklandoztam mikor elkapta a kezemet. A csók most elöször megszakadt, homlokát a homlokomnak támasztva lihegtünk mindketten, és ö próbált visszatérni a valóságba abból a messzi világból, ahová megkezdtük közös utunkat.
-Ne, még ne... most csak én... most csak... most teljesen az enyém vagy- nézett rám már kitusztult szemmel, és tudtam, hogy hamarosan olyan édes kínokat élek át, amilyeneknek létezéséröl már réges régen megfeledkeztem.
Két kezemet a tenyerébe gyürte, majd gyengéden tolni kezdte felfelé, hogy aztán a fejem felett  a falnak szorítva jobb kezével mindkettöt összezárja. Bal tenyerével megtámaszkodott mellettem a fürdszoba falán, és gyengéden belecsókolt a nyakamba, aztán a szemembe nézett. Megcsókolta a vállam, majd ismét a szemebe nézett. És így lehelt csókokat a kulcscsontomra, mellkasomra, mellemre, a bordáim ívére. A melleim közt húzódó kis völgyre tapasztotta száját, és innen elindulva forró nyelvével egészen a jobb fülcimpámig siklott. Megremegtem. A nedves csík nyomán hidegnek éreztem a levegöt a tüzforró börömön. Félelmetesen csillogó szemekkel nézett újra a szemembe, és durván megcsókolt. Mire viszonozhattam volna a kegyetelen csókot már a mellbimbómat harapta, szívta és gyötörte minden létezö módon. Egy hang sem hagyta el a torkomat, csak a lélegzetem lett mind hangosabb. Mikor köd fátyolos szemekkel újból a szemembe nézett,már tudtam mi a terve. Kínozni akar, kínozni, túlfeszíteni testem húrját, úgy ahogy már annyiszor megígérte. Bár a torkom kiszáradt a hirtelen jött felismeréstöl, puncim olyan csúszóssá vált, hogy attól féltem nedvem végigfolyik a combomon. Csuklóimat szorító keze egyre szorosabb lett, tekintetével még mindig fogva tartotta az enyémet, mikor a falnak támasztott kezét a combomra tette. Tenyere hüvös volt és nyirkos, és én önkéntelenül is felnyögtem. Tomi megnedvesítette ajkait, és egy félmosoly kíséretében rekedt hangon kérdezte- Tetszik? Ha nem fogta volna le mindkét kezem, valószínüleg a hátába mélyesztettem volna a körmeim a kínzó vágytól és úgy húztam volna magamhoz, de így csak reszketö testemet toltam felé, és lihegtem az arcába, hogy - Akarom... Még akarom! Ujjbegyeivel szinte alig érintette a börömet, gyengéden cirógatta csak combom belsö hajlatát, aztán áramütésként ért az érzés, mikor két ujját szeméremajkaim közé csúsztatta. Mindketten felnyögtünk. - Érzed? Érzed, hogy... milyen nedves vagyok... töled?- szakadtak fel mellkasomból a szavak, de ö már mohón utat is tört magának a duzzad ajkak között, és mutatóujját hüvelyembe csúsztatva tenyerével dörzsölni kezdte a csiklómat. Vonaglottam, nyögtem, szüköltem az örülettöl, amit okozott és attól a ténytöl hogy kezemet lefogva nem vonhattam öt magamhoz, hogy nem markolhatom a feszülö farkát, hogy húzzam magamhoz öt végre, hogy lökje belém, hogy dugjon már, hisz erre vágyom a legjobban. De ö csak zihált, nyögött és, ujjazott hol vadul, hol gyengéden, körbetapogatva bensömet, ingerelve a csiklómat, hogy azt hittem megbolondulok. Egyszer csak kezét elhúzta az ölemtöl, a hajamba markolva követelözöen megcsókolt, és annyit mondott- Fordulj meg! De ekkor már a még mindig csuklóimat szorító kezével késztetett is mozdulásra. Ahogy végre háttal álltam neki bal kezével azonnal a csípömbe markolt, és hevesen magához rántott. Lüktetö szerszáma a fenekemnek ütközött, és elmaszatolta börömön az izgalomtól kibuggyanó cseppjeit. Eltorzult nyögés tört ki belöle, éreztem, hogy lassanként elemészti a vágy ami legyüri az önfegyelmét. Minden idegszálam reszketve várta a folytatást, azt akartam, hogy veszítse el ö is teljesen a fejét, mert nem bírom már sokáig az idegtépö játékot.Végre elengedte a csuklómat, és amíg testemen végigsimítva kezét azzal is a csípömbe markolt én mindkét tenyeremmel a falnak támaszkodtam. Popsimat hozzádörgöltem az ágyékához, szinte felkínáltam magam. Ekkor egyik lábfejével gyengéden mégis határozottan megbökte elöbb az egyik majd a másik bokámat, ezzel terpeszállásba kényszerítve, és szinte azonnal térdre rogyott mögöttem, hogy fejét a lábam közé fúrja. Kezeivel kissé széthúzta fenekemet és azonnal birtokba vette a puncimat. Kiéhezve az érintéseire nyögtem, ziháltam, és élveztem a kutakodó, simogató nyelvét, ami vagy mélyen a hüvelyembe bújva barangolt, vagy vágytól reszketö csiklómat táncolta körbe. Aztán egyszer csak elhúzódott tölem. Vállam fölött hátrapillantva láttam, amint eldobott nadrágjának farzsbéböl elhúzza a tárcáját, és kihalássza onnan a zizegö kis csomagot. Megfordultam és a vállába markolva húztam fel hozzám, és könyörögtem neki- Gyere, kérlek... Ne itt! Menjünk be a szobába... érezni akarlak végre. És ezúttal nem ellenkezett. Kézen fogva irányítottam öt az elöszoba sötétjén keresztül Kinga szobája felé. Elöször bizonytalanul lépdeltem a hirtelen félhomályban, de mire barátnöm frissen vetett ágya  mellé értünk szemünk már hozzászokott annyira a fényhez, hogy pontosan lássuk egymás fénylö körvonalait és szikrázó szemeit. Lassan hozzásimulhattam végre. Forró testéhez tapadva nyugodt izgalom kerített hatalmába. Puhán belecsókoltam nyakába, ajkaimmal gyengéden szorítottam fülcimpáját, és elmélyült lélegzettel ittam magába  börének illatát. Simogattuk, becéztük egymást, reménytelenül kutattunk egy hüsítö érintés után, mindhiába. Érzékien végignyalogattam a mellkasát, aztán enyhén szétvetett lábakkal az ágyra ültem, hogy fejemet hátra hajtva lihegve préseljem ki magamból a szavak- Gyere, kérlek végre... hatolj belém! Hangosan felnyögött, teste megremegett. Már épp a szájához emelte volna fémes színü kis zacskót, hogy tetejét letépve kinyissa, mikor belenyögve a fátyolos tekintetébe annyit kértem- Még ne... majd... Elször érezni akarom... a húsodat... bennem. Szinte azonnal rám vetette magát.  Teljes súlyával fölém tornyosulva szorította kezeimet a testem mellé, és lecsapott a számra. De amint szétnyitottam az ajkaimat hogy viszonozzam csókját, elhúzta tölem a fejét, és elhomályosult tekintettel mosolygott rám. Megint közel hajolva az arcomhoz nyelvével végigsimított alsó ajkamon, de mire én is érinthttem volna öt vágyakozó nyelvemmel újból eltávolodott a számtól. - Kérlek ne... ne kínozz... tegyél a magadévá... kérlek! És ekkor végre elpattant benne az utolsó húr ami még tartotta benne az eröt, hogy ellenálljon testem hívogató jeleinek. Felnyögve elhúzódott kissé tölem, egyik kezébe fogva farkát elsimította kéjnedve cseppjeit szerszámján, majd a fénylö makkot az ajkak közé illesztette. Lágyan elörenyomult, de épp csak bepréselte magát lüktetö hüvelymbe azonnal ki is húzta. -Ne... Kérleletem öt, amint elhatolt a tudatomig, hogy mit tervez ismét - Ne tedd ezt... velem. -Csak egy kicsit... nyögte szikrázó szemekkel. -Ne... Kértem újfent, mikor már harmadszorra vette el tölem vágyaim tárgyát. - Akarlak!- nyüszítettem esdeklöen. -Mennyire?- eröltette még mindig kínzást. -Nagyon... semmit nem akarok... jobban. Ujjait az ujjaimba kulcsolta, combjaimat karjaival szorosan a testéhez szorítva váltam ismét akaratának kiszolgáltatottá, engedélye nélkül szinte moccanni sem bírtam. De nem bántam, mert végre megkönyörült rajtunk, és torkából felszakadó kiáltással vadul belém hatolt.