Unokahugi

Minden egy telefonhívással kezdődött. Hazafelé tartottam a munkából egy fárasztó műszak után, mikor a zene - amelyet hallgattam a telefonomon - elhallgatott, mert valaki keresett. Nagy megdöbbenésemre unokatesóm, Noémi volt az:


- Szia! - vettem fel a telefont. - Mi újság?


- Szia! - hangzott a felelet a másik oldalon. - Mennyire érsz most rá?


- Éppen hazafelé megyek, dolgoztam.


- Be tudnál ugrani hozzánk? Egy kérésem lenne hozzád, és nem telefon-téma.


- Persze, nemsokára odaér a busz, akkor leszállok.


- Rendben, akkor várunk. Szia! - köszönt el tőlem.


- Rendben. Szia! - köszöntem el én is, és kabátom zsebébe rejtettem telefonomat.


Mi lehet olyan fontos, hogy telefonon nem mondhatja el? - gondolkodtam el egy pillanatra, miközben a leszálláshoz készülődtem. Percek múlva már a kapuban voltam, és vártam hogy valaki beengedjen. Kutyájuk, Lucy szaladt oda hozzám, és izgatottan nyalogatta felé nyújtott kezem.


- Hogy vagy, kislány? - kérdeztem tőle nevetve. Persze választ nem kaptam, de közben megjelent a kapuban az unokatesóm, és kitárta azt előttem.


Már a házban ültünk kávét kortyolgatva és az általános kérdéseken túljutva, mikor feltettem a kérdésem Noéminek:


- Miben segíthetek nektek?


- Zsófit meghívta a barátnője a szülinapi bulijára, és arra szeretnélek kérni, hogy kísérd el, nehogy történjen vele valami. A buli szombaton lesz. Tudod vállalni?


- Ugye vállalod? - szólalt meg hirtelen a hátam mögött Kitti - nem kis ijedtségemre -, Zsófi nővére. Ugyanis engem kért volna meg Anya, de nekem már van programom arra az estére.


- Persze, vállalom. - feleltem mindkét kérdésre.


Kitti és Zsófi az unokatesóm két lánya, vagyis nekem unokahúgaim. Rendszeresen tartottuk a kapcsolatot, eljártunk közös programokra is. Emiatt is vállaltam, hogy elkísérem Zsófit.


- De jó! - lelkendezett Zsófi, és megölelt. Ezután megbeszéltük a részleteket, és elindultam haza, mert másnap dolgozni kellett mennem, és pihenni szerettem volna egy kicsit. Szombaton a megbeszélt időpontban csengettem be unokatesómékhoz, és Zsófi fogadott a kapuban.


- De csini vagy! - dicsértem meg unokahúgomat, mire ő elpirult, de láttam az arcán, hogy jól esik neki a dicséret. Nem sokkal később már úton voltunk a buliba, mikor Zsófi megszólított: - Kérhetek tőled valamit?  - Mit szeretnél kérni? - Csak azt, hogy ma este legyél a barátom. Úgy mutatnálak be mindenkinek, mint a szerelmemet. Na, ezen igencsak elcsodálkoztam, ugyanis álmomban sem gondoltam volna, hogy 17 éves unokahúgom ilyet kérhet tőlem, márpedig megtette. - Miért? - Azért, mert lesznek ott fiúk is, és nem akarom, hogy bárki is kikezdjen velem. - Rendben, vállalom - feleltem, és megfogtam a kezét.


Miután odaértünk és csengettünk, Zsófi mögé léptem és átkaroltam a derekát, államat a vállára helyezve.


- Sziasztok! - nyitott ajtót Zsuzsa, Zsófi osztálytársa és egyben barátnője. - Gyertek be! Miután bemutatkoztunk mindenkinek, élénk beszélgetés vette kezdetét, majd koccintgatások egész sora, zene és tánc következett. Természetesen Zsuzsa felköszöntése sem maradt el: átadtuk ajándékainkat, megettük a tortát és koccintottunk az ünnepelt egészségére. Oldott hangulatban folytatódott a buli, mikor az egyik srác kitalálta, hogy játsszunk valamit. Az ötletek közül a Felelsz vagy mersz?-re szavaztak a legtöbben. Zsófi és én bőszen válaszolgattunk a kérdésekre, még a legagyafúrtabbakra is, ugyanis egyikünk sem volt olyan merész, hogy egy húsz-harminc fős társaságban bármit is megtegyen. Ám egyszer csak.....


- Merek - válaszoltam a nekem szánt kérdésre, saját magamat is meglepve ezzel.


Zsuzsa azonban rögtön mondta is a feladatot:


- Csókold meg azt a lányt, aki itt a legjobban tetszik neked! Szavait előbb megdöbbenés, majd ijedt egymásra tekintgetés kísérte. Én azonban nem estem kétségbe: végignéztem a társaságon, elmosolyodtam, és így szóltam:


- Ez nem kérdés, hogy ki tetszik nekem a legjobban köztetek. Szembefordultam Zsófival, aki bátorítóan mosolygott majd rám kacsintott. Ekkor már biztos voltam a dolgomban, odaléptem és megcsókoltam. Hihetetlen érzés volt. Zsófi sem volt rest: visszacsókolt, de olyan hévvel, ami bárkinek becsületére vált volna. Kibontakoztunk összeölelkezésünkből, és a többiek tapsával kísérve huppantunk le a helyünkre, illetve Zsófi a térdemen foglalt helyet. További érdekes kérdések hangzottak el, és még annál is érdekesebb feladatokkal találkoztunk. Időközben Noémi érdeklődött telefonon, hogy érezzük magunkat. Nem panaszkodtunk. Megkérdeztem tőle, elengedi-e másnap Zsófit velem Debrecenbe. Igen volt a válasza. Megköszöntük a vendéglátást, elköszöntünk a többiektől és elindultunk hazafelé. Én még beugrottam pár dologért hozzánk, aztán Zsófiékhoz mentünk. Mindenki korán elaludt, mert másnap korán volt ébresztő.


Éjszaka felriadtam és kis híján felkiáltottam, ugyanis valaki volt mellettem, és engem nézett: Zsófi, aki mosolyogva tette szájára a kezét, jelezve ezzel, hogy halkan mondjam, ha szeretnék valamit.


- Hát te? - kérdeztem suttogva.


- Nem tudok aludni - válaszolta szintén suttogva.


- Gyere ide mellém.


- Oké. Azzal felemelte a takarót, és bebújt mellém. - Nem megy ki az a csók a fejemből....


- Hát nekem sem.... Arcom pár centire volt az övétől, ő még mindig mosolygott, de láttam egy kis izgalmat a szemében. Határozott mozdulattal közeledtem felé, végül ajkaim megtalálták az övéit. Kicsit szenvedélyesebbre sikerült, mint az este, valószínűleg azért, mert kettesben voltunk. Egymést átölelve beszélgettünk, időnként megcsókolva a másikat. Nem sokkal később Zsófi átment a saját szobájába, nehogy lebukjunk. Korai ébresztőnk ellenére sem tűntünk álmosnak, lázas készülődés vette kezdetét. Úticélunkat, Debrecent vonattal közelítettük meg, mert kényelmesebb ez az utazási forma a buszos utazásnál. Az út során sokat beszélgettünk, és elcsattant további jó néhány csók, nem kicsit megfeledkezve arról, hogy valójában rokonok vagyunk.


Végül elértük a városban azt a helyet, ahová készültünk: az Aquaticumot. Kéz a kézben sétáltunk be, és vettük meg a belépőket. Egy fülkében öltöztünk át, ugyanis Zsófi ragaszkodott ehhez. Cseppet sem volt szégyenlős, ahogy én sem. Mikor lekerültek a ruháink, odaléptem hozzá és megcsókoltam. Kezeim közben felfedező útra indultak: végigsimogattam arcát, nyakát, vállait, a hátát, a melleit, a fenekét és nem hagytam ki punciját sem, melynek érintésekor kissé összerezzent, de átadta magát a kényeztetésemnek. Ő sem volt tétlen: az én útvonalamat követve járta be a testemet két kezével. Férfiasságom már állt, mint a cövek, azzal pedig, hogy simogatni - majd meglepetésemre verni - kezdte, csak fokozta az izgalmakat. Közben ő maga is izgalomba jött: puncija nedves lett. Gyengéd mozdulatokkal simogattam csiklóját, majd ujjam is megtalálta barlangjába az útját. Ekkor már egészen halk nyögéseket hallatott, és én is ziháltam kényeztetése alatt. Ezután számmal kezdtem becézgetni testét, melyet hálás sóhajokkal jutalmazott. Ebben az esetben is punciját hagytam utoljára, fokozva vágyakozását. Nyalogatva, csókolgatva becézgettem nőiességét, csiklóját sem kihagyva. Közben ujjaim sem hagyták abba tevékenységüket, tovább fokozva az élményeket. Rövidesen elélvezett egy halk sikkantás kíséretében, amelyet beléfojtottam, számat a szájára tapasztva.


- Most én jövök! - mondta nekem - most visszakapod, amit adtál! Mint eddig, most is azon az úton haladt végig, mint először. Férfiasságomhoz érve végigpuszilgatta, majd körbenyalogatta a makkot. Lassan haladva engedte egyre beljebb és beljebb, míg ki nem töltöttem a száját teljesen. Én mindeközben melleit és haját kezdtem el simogatni, nyakát sem kihagyva. Áldásos tevékenységének köszönhetően én is felértem a csúcsra. Magom forró lávaként robbant szájába, melyet az utolsó cseppig eltüntetett. Megköszöntük a kényeztetést egymásnak, belebújtunk fürdőruhánkba, és belevetettük magunkat a szórakozásba: csúszdáztunk, jacuzziban ültünk, pancsoltunk, hullámoztunk, és persze rengeteget nevettünk. Szaunáztunk is, amit Zsófim különösen élvezett, mert ez volt az első ilyen alkalom számára. Ezt egy kis kényeztetéssel fűszereztük meg. Izzasztó kalandunk után célba vettük a tepidáriumot, ahol meglepetésünkre ismét kettesben voltunk, pedig a fürdőben nagy volt a tömeg. Itt is a simogatás, a csókok és az élvezeté volt a főszerep. Mikor már eléggé felizgattuk egymást, kis vadócom nekem hátat fordítva addig fészkelődött, míg férfiasságom megtalálta útját illatos kelyhébe. Nagyon lassan haladtam előre, majd vissza, mert tudtam, hoy neki ez az első alkalom. Ellenállásba ütközve megálltam egy pillanatra, majd amikor ismét megindultam előre, megharaptam a fülcimpáját, feledtetve ezzel szüzessége elvesztésének fájdalmát. Ekkor halkan felszisszent, én pedig megpróbáltam minél óvatosabban mozogni. Kezemmel melleit kezdtem simogatni. Ekkor megnyugodott kissé, aztán már teljes összhangban mozogtunk együtt. Halk nyögéseket hallatott, melyekre hasonlókkal válaszoltam. Eközben számmal megtaláltam a nyakát, végigcsókoltam minden pontját, melyet ugyancsak hálás nyögésekkel jutalmazott, simogatásomat nemkülönben.


Percekkel később nyílt az ajtó, és egy párocska lépett be rajta.  Szerencsénk volt, mert a fürdőlepedővel takartuk be magunkat, így nem láthatták, mit is csináltunk, csak azt, hogy fekszünk egymás mellett összeölelkezve. Leültek a másik oldalon, és nagy meglepetésemre csókolózni kezdtek. Pár perc után lekerült róluk a fürdőlepedő és simogatni kezdték egymást. Mi persze úgy tettünk, mintha aludnánk. - Nem szívbajosak... - suttogtam Zsófim fülébe, mire ő észrevétlen bólintott. Mivel a szauna fürdőruha-mentes övezet, így premier-plánban láthattunk mindent. Milye szerencse, hogy azért az oszlop takart minket, viszont még így is eleget láthattunk. Percekkel később nyögésekre lettünk figyelmesek: a párocska orálisan kényeztette egymást. Aztán azt láthattuk, ahogyan belelendülnek abba, amit mi abbahagytunk nem sokkal előbb, azzal a különbséggel, hogy ők nem takarták el magukat. Ekkor már én sem bírtam: mivel még mindig mindig egybe voltunk olvadva, és kellően felizgultunk a látványtól, mi is folytattuk ott, ahol abbahagytuk. Persze ebből a másik pár mit sem vett észre. Szinkronban mozogtunk mind a négyen. Nekünk már nem sok kellett a csúcsig: pár perc múlva Zsófim ment el, majd én is követtem, illatos kelyhét megtöltve magommal. Ekkor szomszédainktól már hangos nyögéseket hallottunk, pár pillanat múlva egyszerre élveztek el, és pihegtek kielégülve.


- Egészségetekre! - szólaltam meg hirtelen, mire a párocska férfi tagja ijedtében leesett a padról, női tagja pedig elkerekedett szemekkel sikkantott egyet.


- Köszönjük - motyogták zavartan. - Bocsi, hogy felébresztettünk titeket.


- Nem ébresztettetek fel, mert ébren voltunk végig, és mi is hasonlóan jól éreztük magunkat. Erre mindenki elnevette magát. - Akkor nektek is egészségetekre! - Köszönjük! Élénk beszélgetés bontakozott ki közöttünk. aztán különváltak útjaink. Letusoltunk, majd fürdőruhánkat ismét magunkra öltve célba vettük a termál-részt. Itt relaxáltunk egy darabig és a pihenőben történtekről beszélgettünk. Elmondta nekem, hogy nagyon élvezte a dolgot, és nem bánta meg, hogy megtörtént. Ezzel én is így voltam, illetve még azt is hozzátettem, hogy megtisztelő volt nagy lánnyá avatni. Ezt egy mosollyal jutalmazta. Ezek után még az élményfürdőben múlattuk az időt. Az öltözőben aztán ismét egymásba gabalyodtunk, kellemes perceket okozva egymásnak. Letusoltunk, átöltöztünk, majd elindultunk a vasútállomásra.


Mivel épp aznap változott meg a menetrend, megtudtuk, hogy egy nemzetközi gyorsvonattal tudunk eljutni Miskolcra, amely pontosan érkezett és indult tovább. Mivel csak kettesben voltunk a fülkénkben, Zsófi bereteszelte az ajtót és behúzta a függönyöket. Nem volt kérdés számomra, hogy mit szeretne, eleget is tettem ennek. Simogattuk, csókoltuk egymást, ahol értük. Elégedett nyögésekkel jutalmazta nyelvcsapásaimat lábai között, én ugyancsak élveztem, ahogyan férfiasságomat kényeztette kezével és szájával. Hátára fektettem az ülésen, makkommal megdörzsöltem csiklóját, amit egy nyögéssel jutalmazott, aztán beléhatoltam. Az összhang köztünk itt is tökéletesen megvolt. A misszionárius póz után lovagolt egyet, majd háttal nekem feküdt, és úgy is magamévá tettem, melleit simogatva. Egyszer csak háta ívben megfeszült, és egy halk sikollyal elélvezett. Nekem sem kellett sok: gyorsítottam tempómon, majd pár mozdulat után ismét megtöltöttem virágát magommal. Zihálva pihegtünk egymás karjaiban, majd felöltöztünk, és készülhettünk a leszálláshoz, mert Miskolc határába értünk. A buszon még öleltük és csókoltuk egymást, és megbeszéltük, hogy lesz még folytatás. Hazakísértem, a kapuban még váltottunk egy búcsúcsókot, majd én is hazatértem.


Felejthetetlen volt ez a két nap: titkos viszonyom az unokahúgommal kialakult, ő már az enyém. További kalandokat éltünk meg együtt, de ezek már másik történetek.....


Folytatása következik...