Tudom nem szabad, a szivem megszakad...de akarlak

Fülledt agusztusi éjszaka boritotta az egész tájat...halk, semmit mondó szellö simogatta végig a fákat.Roland ott állt elöttem alig pár lépésnyire zsebredugott kézzel és a csillagos eget bámulta miközben halkan megkérdezte:
- Miért csinálod ezt velem?Miért kell ez?
Fájdalmasan tekintettem rá és probáltam könyörgő hangot megütni miközbe torkomat fojtogatta a sirás:
- Értsd meg kérlek...nem lehet, nem szabad.Te is tudod, hogy nem szabad!Mindkettönknek ez lesz a leghelyesebb, én elmegyek, te megnösülsz nemsokára és elfelejtesz majd!
- Nem! Nem érted , hogy megörülök töled? Nem érted hogy annyira szeretlek ,hogy nem tudom elviselni a gondolatot hogy nem lehetsz az enyém?-az utolsó szavakat szinte üvöltve mondta miközben hirtelen mozdulattal felém lépett. Ijedten nekiütköztem háttal a fa törzsének, és ö végigsimitotta az arcom gyengéden akár egy angyal.
- Kérlek, nem mehetsz el, nem hagyhatsz itt, könyörgöm neked!
Ugy nézett rám mint akinek az élete függ egyetlen szavamon, ha most nemet mondok neki ,megölöm vele. Halkan, reszketö hanggal suttogtam:
-Szeretlek Roland...
Nem tudtam folytatni, fájdalmasan megcsokolt , nem engedett szóhoz jutni beleturt a hajamba egyik kezével, másikkal meg olyan szorosan ölelte át a derekam mint még soha, azt hittem eltöri a gerincem. Visszacsokoltam és éreztem hogy nem birom, itt már nincs megállj, nincs visszaút. Lágyan végigsimitottam megfeszült karjain és éreztem hogy a szoritás enged de hevesen csókol ahogy mindigis tette.Keze lassan lesiklott a derekamrol a combomra majd vissza egész a hátam közepéig utána fel végig a nyakamhoz és erövel húzott magához. Minden porcikám beleborzongott és hevesen kezdtem csokolni, szeretni és csimpaszkodtam a nyakába.Erre ő döntött már neki a fa törzsének és ugy simogatta a derekam, a vállam, mindenem de már enyhült , lágyabb érintésekkel, majd hirtelen ujjai megakadtak a blúzom cipzárjánál.Szerelmesen, szenvedélyesen mégis gyengéden nézett a szemembe:
- Igérem vigyázni fogok rád!
- Tudom!-válaszoltam és kezére téve a kezem arra ösztönöztem , hogy lehuzza a cipzárt.
Óvatosan, lassa huzta le a cipzárt, utt engedve kezeinek meztelen börömre.Hideg, reszketö kezeire libabörös lettem és trikója alá nyulva magamhoz szoritottam egy pillanatig, hogy találkozzon a testünk. Halkan nyögött fel majd egyetlen mozdulattal kibujt a trikóbol ,a füre dobta.Hirtelen azt éreztem hogy a lábam már nem éri a földet, az ölébe vett puhán és a trikora fektetett akár egy kiscicát olyan finoman.
Lágyan mégis hevesen csokolt meg és éreztem hogy megáll az idö, nincs már más csak Roland és én .Óvatosan csokolta végig az arcom és lágy puszikkal kényeztette a nyakam majd a fülembe sugta:
- Kivánlak!
- Én is!-feleltem alig hallhatoan és a hajába markoltam és magamhoz szoritottam.
Roland a csipöm simogatta,a combom, majd kssé megemelkedve ujra csokolgatni kezdte a nyakam,lassan haladt lefele , szinte a leheletével simogatva.Megörültem töle, imádtam, akartam, és nem számitott más.Könnyes arcomat az övéhez simitottam:
- A tiéd akarok lenni!
Egyik kezével hirtelen végigsimitott az oldalamon fel a mellemig.A bordáim szinte reszkettek, és átadtam magam az éritések varázsának.Csokolgatta a mellkasom és lassan haladva ovatos puszikat nyomott a mellemre, majd köröket irt le reszketö nyelvével a mellbimbom körül.A testem tüzbe jött és megvonaglottam kéjesen felnyögve és a haját meg erös karját simogattam.Lassan haladt lefele, minden egyes csokjára megremegtem föleg a köldököm tájékán.Ügyes kézmozdulattal kikapcsolta a szoknyám gombját és egyetlen rántással már lent is volt.Tovább folytatta a csokokat puhán a csipömön , majd a combjaim fele haladt ovatosan leirva egyegy kört nyelvével.Lefejtette rolam alig észrevehetöen a falatnyi csipkét , és a térdhajlatomtol felfele kezdte végigcsokolgatni combom belsö felét.Lihegtem és lehunytam a szemem:
-Kérlek Roland...nagyon akarlak!-nyögtem elhaloan.
Rám mosolygott majd combjaim közé térdelve hajolt szemérembombom fölé és finom puszit lehelt rá. Finoman széthuzta az ajkaimat és becsokolt a puncimba.Lassan nyalta végig majd nyelve a csiklomra tapadt és ugy kezdte felalá mozgatni.Majdnem megörültem, vonaglottam, sohajtoztam és csak annyit tudtam mondani:
- Még!
A lassu tempo ekkor gyors nyelvcsapásokra változott miközben a kezem fogta , hideg ujjaival utat tört magának és belém tolta finoman két ujját majd szivni kezdte a csiklomat. Már azt se tudtam hol élek csak egyre szaporábban vettem a levegöt és mikor érezte hogy már közelgek a csucs felé hirtelen letolta farmerjét és ovatosan mégis vadul tövig hatolt belém mire sikoltva elélveztem.
Ütemesen mozogtunk együtt , átkulcsoltam a derekát a két lábammal, és hol csokoltam hol a vállába furtam az arcom és érzékien karmoltam végig a hátát. Felnyögött kéjesen és minél jobban karmoltam annál jobban gyorsitotta a tempot mind mélyebre hatolva belém és mindinkább élvezetet nyujtva.
A csendes agusztusi éjszaka megtelt nyögéseinkel, szinte velünk együtt izzot a levegö.Tudtam hogy lassan már a végsö megsemmisülés fele közelgünk ezért szorosan öleltem át a nyakát, ö a derekam és egyre szaporábban véve a levegöt, félig lihegve félig remegö hangon mondta:
-Szeretlek Karola!
Pont ebben a pillanatban ahogy kinyitottam a szemem egy hullocsillag suhant el fölöttünk, arcomon végigördült egy könnycsepp és megfeszült testünk egyszerre adta át magát az orgazmus mindent elsöprö érzésének.
Lihegve borult rám,még mindig bennem lüktetett kökemény férfiassága, öleltük egymást szotlanul és ugy éreztem semmi nem állhat Roland és közém.Pár perc mulva finoman az oldalára dölt mellém és megcsokolt lágyan, miközbe fél kézzel ölelte a derekam.
- Soha nem tudnálak elvesziteni!-mormolta.
- De te....
- Csssss, ne mondj semmit!-halgattatott el hirtelen és szorosan magához ölelt.Mindketten azt kivántuk bárcsak sose érne véget ez az éjszaka.