Tökéletes Éjszaka

A ferihegyi repülőtér B, terminál tavaszi forgatagának közepén, egy harminc év körüli férfi állt magányos szigetként. Szemével az érkező járatok kiírását fürkészte, kék szemeit kissé összehúzva. Bal kezében, egy szál sárga rózsát lógatott hanyagul. A látszólagos nyugalma ellenére a figyelmes szemlélő észrevehette, hogy a markáns arcú, fekete bőrkabátos férfi, erősen izgul.
A rágót, ami valahogy nem illett hozzá, feltűnő mozdulatokkal rágcsálta és szabadon levő kezével néha lesimította rövid barna haját.
A belső homlokzaton függő táblán hirtelen átpördültek a járatokkal kapcsolatos információk és legfelül megjelent a British Airways londoni gépének érkezési ideje. A férfi megkönnyebbülten elmosolyodott és a bal csuklóján lévő órára pillantva leellenőrizte, hogy még körülbelül harminc percet kell várnia a gép érkezéséig. Jobb kezével csettintett egyet és az egyik elegánsabb üvegfalú kávézóban az ajtótól nem messze leült és tejszínhabos cappucinót rendelt.

A rózsát óvatosan maga mellé fektette az üres székre.
A terminál nyüzsgését nézte, valami törvényszerűséget megpróbált benne felfedezni. Megpróbálta kitalálni, vajon melyik ember mit kereshet itt?
Voltak könnyűnek tűnő ”esetek”, limuzin sofőrök táblácskával a kezükben külföldi vendéget várva. Egy csinos, piros ruhás szőke nő, nyakát nyújtogatva két rosszcsont gyerekkel, valószínűleg a családfőt érkezését leste. Egy kisebb, harsány hangon beszélgető, egyen melegítőket viselő csoport, sport delegációnak tűnt.
Hamar megunta a bámulós játékot és a figyelmét a közelgő találkozásra összpontosította. Egy nőt várt.

Egy nőt, akit még sosem látott, akinek nem érezte az illatát, és nem érintette soha. Mégis, amikor Rá gondolt hevesebben kezdett dobogni a szíve és a nyakán kidagadtak az erek. Elmosolyodott és arra gondolt, hogyha valaki egy évvel ezelőtt azt mondja neki, hogy ő egy vadidegen nőt fog várni elszoruló lélegzettel a reptéren, hát bizony kinevette volna az illetőt.
Mióta a felesége már közel három éve egy autóbalesetben meghalt nem sokat törődött a nőkkel. Első kapcsolata is csak a tragédia után másfél évvel kezdődött és nem tartott tovább két hónapnál, pedig Gabi a barna színésznő, aki a kolleganője volt a Pesti Színházban igazán őszintén szerette Őt. Bátori Zsolt, mert így hívták a kellemes cappucinót szürcsölgető férfit, most viszont fülig szerelmesnek érezte magát, bár nem tudott szabadulni a helyzet komikumától.
- Horgász a hálóban, vadász a veremben színész a saját drámáját játszva.- mormogta maga élé miközben egyre sűrűbben nézett krokodilbőr szíjas órájára.

Az egész egy téli estén kezdődött, amikor a leveleit nézegetve egy furcsa mailt talált a postájában, ami egy ismeretlen, Ági nevű nőtől érkezett, aki Zsoltot professzornak szólította. Valamilyen gyógyszer után érdeklődött.
A színész elnevette magát a nyilvánvaló tévedésen és pár vidám sort írt válaszul, hogy a levél biztosan célt tévesztett. Sorait egy Shakespeare idézettel zárta. Nem is törődött volna vele, de másnap ugyanettől a feladótól nem jött volna pár köszönő sor.
A feladó kifelejtett egy pontot mail címéből így a főnökének egy neves magyar professzornak a mail boxa helyett a színészhez került a levél.
Zsolt újra válaszolt a nőnek, akiről kiderült, hogy sebész orvos, és harminc éves. Londonban dolgozik egy kórházban hat hónapos kiküldetésben. Ezután szinte minden nap írtak egymásnak.

Zsoltot lenyűgözte a nő finom intelligenciája és kedvessége. A levelek hangneme egyre személyesebb lett és két hét után már folyamatosan beszélgettek az Interneten keresztül.
Elküldte pát gondosan kiválogatott fotóját, és amikor Ági visszaküldte a sajátját majdnem kiugrott a bőréből, mert egy rendkívül csinos, sportos nőt látott, kinek hosszú, barnás szőke hajtincsei ékes keretként ölelték ovális, finom vonású arcát. Gyönyörű kék szemei telve voltak csillogással és élettel. Remek metszésű ajkai, pedig szinte hívogató gyümölcsökként ültek fitos kis orra alatt.
Egy hónap után hallotta meg először Ági hangját. Fellépés után, fáradtan éppen már lefekvéshez készülődött egy pohár finom tokajit kortyolgatva, amikor megcsörrent a lakás telefonja. Amikor kelletlenül beleszólt, egy kellemes női hangot hallott:
- Szép estét! Hercegh Ágnes vagyok, Bátori Zsolt színművészt keresem…
Majdnem elejtette a kagylót és a meglepetéstől szinte szóhoz sem jutva csak annyit kérdezett:- Honnan tudtad, hogy ez a telefonszámom?

A nő gyöngyöző kacagással közben csak ennyit mondott: -Hát megkérdeztem a tudakozót!
Ekkor megmozdult benne valami, elkezdett áradni a lelkében egy érzés, amit már nagyon régen nem érzett. Másnap, ami előtte sosem fordult elő, belesült a szerepébe. Szórakozottságból lefulladt autójával a piros lámpánál a körúton. Elhagyta a telefonját és minden kiment a fejéből.
Egyszóval szerelmes lett.
Rengeteget telefonáltak Ágival és nemsokára mindketten kimondták a bűvös szót, amitől gyorsabban kezdett száguldani a vér az ereiben.
Zsolt repesett az örömtől, és amikor egy nap eltelt anélkül, hogy virtuális szerelmével beszéljen elveszettnek, és magányosnak érezte magát.

Áginak is hasonló érzései voltak, ezt a színész is biztosra vette, mert még a műtétek közti rövid szünetben is felhívta a férfit és csábos hangon duruzsolt neki. Lassan telt el a három hónap, ami még vissza volt a doktornő gyakorlatából Londonban. Tervezgették a találkozást és egyre vadabb erotika volt a netes és a telefonbeszélgetésekben is. A színész őrülten kívánta már a nőt és tudta, hogyha egyszer a karjában tarthatja, soha többet nem fogja elengedni. Gondolataiban már mindent eltervezett, hogy minden a legtökéletesebb legyen az első éjszakájukhoz, amire jobban vágyott, mint bármi másra az életben.

Így jött el az áprilisi nap, amikor Zsolt a reptéren várta virtuális szerelme érkezését.
Még tíz perc volt a járat érkezésig az információs hangszórók kétnyelvű tájékoztatása szerint. A férfi miután elfogyasztotta cappucinót, felsétált az első emeletre és a kifutópályára néző panorámás üvegablakhoz nyomva az orra hegyét a landoló gépeket nézte. A kék ég kontúrjából kiválva az először csak kis játékgépnek tűnő Boeing rohamosan közeledett és a férfi megérezte, hogy Ági AZON a gépen van.
Ügyet sem vetve a lustán araszoló mozgó lépcsőre Leszaladt a piros szőnyeggel borított márvány lépcsőn és pár perc múlva már meg is látta a Londoni járatról csomagjaikkal evickélő utasokat. A szíve egyre hevesebben dobogott. Tenyere már csurom nedves volt az izzadságtól.

Nagyokat nyelt és a nyakát nyújtogatta, hogy minél előbb észrevegye Ágit.
Minden pillanatban másféle érzések, bolond, reménytelen, majd furcsa eufórikus hangulatok törtek rá.
– Nem jön el. Nem úgy néz ki mind a képeken, csak játszott velem- gondolta, nedves tenyerével a rózsát markolászva. Még végig sem gondolt minden szörnyűséges verziót, amikor egy kéz fogta be a szemét és kellemes parfüm illatot érzett.
- Kukucs, ki vagyok?- kérdezte egy édes, huncut hang a háta mögül halkan.
A színész beleremegett, ahogy megérezte a forró leheletet a tarkóján. A két kis kézhez kapott és megfordulva gyengéden lefejtve kikukucskált mögülük.
Ahogy megfordult Ági állt előtte. A nő ugyanaz volt, akit a képeken látott.
Ahogy végigsiklott rajta tekintete szinte elkábult a szépségétől. A sárga rózsát átnyújtva a mozdulat lendületével megölelte. Szinte álomkórosként fogták át egymást és a hosszú hónapok várakozásának minden szenvedélyét egy csókba sűrítve.
Az emberek megálltak és kétértelműen mosolyogtak rajtuk, ahogy a terminál közepén állva szerelmes polipokként ölelték egymást.

Amikor pár perc múlva szétváltak mindketten kipirulva és nehezen keresve a szavakat álltak egymás szemébe nézve.
- Jaj, hadd nézzelek meg már, mondta Ági pajkosan és alaposan végigmérte a férfit. A neonfényben csillogó kék szemén látszott, hogy Ő is fülig szerelmes. Egyik kezében a sárga rózsával, másikkal Zsolt kezét szorítva csacsogott.
Összekapaszkodva léptek ki a kora tavasz estébe a terminál elé. Ági halkan felsikoltott, amikor lovagja egy hatalmas, feketén csillogó limuzinra és a mellette türelmesen várakozó egyenruhás sofőrre mutatott.
- Látom megjött az autó értünk-nevetett és megcsókolta a lányt miközben a sofőr, kinyitotta a luxuskocsi ajtaját előttük

A nyolchengeres motor hang nélkül repítette a belváros felé a szerelmeseket.
Ágit teljesen elvarázsolta Zsolt kedvessége és figyelmessége, aki a padlón lévő pezsgősvödörből jégbehűtött kis üveg ”Mumm” pezsgőt varázsolt elő, és bontott ki.
Koccintottak és pezsgőtől nedves ajkakkal megcsókolták egymást.
A férfi keze, ami gyengéden simogatta a lány arcát lassan a vállára csúszott és benyúlt a vörös kiskosztüm alá, Ági gömbölyű vállát simogatta.
Nem volt idejük egymást tovább hergelni, mert a limuzin a Kempinski Szálloda előtt megállt. A sofőr kinyitotta az elképedt lány előtt az ajtót és egy pillanat alatt köszönetet sem várva elrobogott.
A vörös libériás kapus szinte a földig hajolt előttük, ahogy Zsolt kedvese vállát átkarolva az elegáns szálloda halljába lépett.

A recepciós amint meglátta a csínos párt, felemelte a telefont és pár másodperc múlva Jávory Úr, a szálloda managere állt előttük és személyes vezette fel őket a luxus szálloda nászutas lakosztályába. Kinyitotta előttük a nehéz diófa ajtót és miután a boy, letette Ági egyetlen bőröndjét, mosolyogva kívántak kellemes pihenést.
A fényűzően berendezett harmadik emeleti ”Vörös” lakosztály közepén egy hatalmas kovácsoltvas ágy állt baldachinos vörös függönnyel. Az ágy mellett, az egész falat nemes fakeretbe foglalt tükör borította.
A fekete bőr ülőgarnitúra előtt kristályüveg asztalon hatalmas virágcsokor és egy ínycsiklandozó gyümölcstál feküdt. A gigantikus méretű polaroid üveges ablakokból csodás kilátás nyílt a nyüzsgő városra és a hólétől megduzzadt Dunára.
Ági ledobta a könnyű kabátkáját és szó nélkül átölelte a szerelmét.
- Szeretlek, édesem! – mondta és megsimogatta a férfi arcát.
Szemében örömkönnyek csillogtak és megcsókolta, kedvesét. Zsolt minden idegszála borzongott, ahogy átadta magát a csóknak.

Nedves ajkaik puhán, játékosan csipkedték egymást majd forrón tapadtak egymásra.
Szinte forrt köztük a levegő, ahogy mindketten ugyanazt, ugyanúgy érezték.
Miután szétváltak az ülőgarnitúrára ültek és a színész az asztalon fekvő távkapcsolóval, életre keltette a széles képernyős plazma tv-t.
A Mezzo zenecsatorna kellemes halk jazzt sugárzott. Ági odabújt a férfi mellére és miközben Zsolt a hajával játszott, ő kezével az arcát simogatta.
Becsukott szemmel, mintha vak lenne, tapogatta ki az arcvonásait a televízióból áradó zene ütemére.
A szemét az orrát, amikor a szájához ért a férfi gyengéden a szájába vette a simogató ujjakat és puszilgatta Őket.
Halkan beszélgettek. Szerelmes, gyengéd szavakat súgtak, búgtak és ujjaik finoman játékukkal éppen csak érintve a bőrt, borzolták fel érzékeiket.
- Lenne kedved megfürdeni?- kérdezte Zsolt két csók közt. - Biztosan jól esne az utazás után!
- Csak ha Te is velem fürdesz-lehelte Ági a férfi fülébe és megpuszilta a fülcimpáját.

Párduckönnyű léptekkel a fürdőbe sietett és vizet engedett a hatalmas íves sarokkádba. Ledobta ruháit és már a puha szállodai köntösben állt a szerelemtől csillogó férfi elé.
Megfogta a kezét és huncut tekintettel, a fürdőszoba felé húzta. Zsolt szinte lendületből emelte ki az ajtó melletti mini-bárból egyet a legmárkásabb pezsgők közül. Miközben a nemes italt bontogatta, Ági ki tudja honnan- egy pár illatos gyertyát gyújtott és mire a pezsgő halk pukkanással kinyílt már a sejtelmes félhomályban álltak a márványpadlós fürdőszobában.

Ági egy mozdulattal lecsúsztatta formás vállairól a köpenyt. Hosszú másodpercekig csak mosolyogva állt. Hagyta, hogy alakja elvarázsolja a férfit majd simogató kezeivel, levetkőztette kedvesét. Együtt ültek be a langyos vízzel hívogató sarokkádba, amiből már majdnem túlcsordult a tejfehér, orchidea illatú habözön.
-A szerelmünkre- mondta Zsolt kissé színpadiasan és pezsgős poharát Ágiéhoz, koccintotta. Nevettek, de úgy, hogy a könnyük is csorgott. Aztán szenvedélyesen újra és újra csókban forrtak össze az ajkaik. Simogatták egymást és a meleg, langyos vízzel, nemcsak a nap fáradságát, hanem maradék gátlásaikat is lemosták.

Mindketten, teljesen az érintések és a finom pezsgő hatása alá kerülve szerelmeskedtek. Mintha már régóta együtt lennének - mozdulataik harmonikusak és gyengédek voltak. Aprókat nyögdécseltek és kezük már a másik testének intim részeinél járt felkutatva a merész hegyeket és a buja völgyeket.
Zsolt szemből az ölébe vette a kedvesét. A meleg vízben szinte nem is érezte a súlyát. Formás körte alakú, kebleit puszilgatta, simogatta miközben a lány az ő hajával játszott. Felváltva vette szájába a közepes nagyságú bimbókat és érezte, ahogy azok megkeményednek a szájában. Hosszú ideig játszadoztak így egymással, valami ki nem mondott szabálytól hajtva, kihagyva az aktust csak a vágyaikat a végletekig fokozva.

Kiszálltak a lassan kihűlő vízből és miután egymást szárazra törölték Zsolt az ölébe kapta a lányt és a selyem ágyneműs, francia ágyba vitte. Ági hanyatt feküdt, Kedvese oldalt fordulva mellé feküdt és a lány bőrét cirógatta érzéki mozdulatokkal. Ági nagyot sóhajtott és testén remegés futott át, ahogy ellazulva átadta magát a kényeztetés élvezetének.
Zsolt ekkor a hasára fordította a lányt. Szakavatott kézzel masszírozta végig, az érintése varázsától megborzongó testet, egy cseppnyi helyet sem kihagyva. Tenyerének simogatásait és szorításait az erogén zónákra koncentrálva ezernyi puha csókokkal körítve fokozta a nő vágyát.

A masszázs után a férfi az ágy melletti perzsaszőnyegen álló poharából, egy pár korty pezsgőt öntött a lány pihegő keblei közé. Az aranyló patak azonnal végigfutott a domború testen, édes nyomot hagyva maga után. A színész nyelvével lágyan nyalogatni kezdte a mámorító italt szerelme testéről. A lány alá csúsztatott keze és kutató ajka egyszerre érezte, a formás test remegését, amint huncut útját járó nyelve a pezsgőpatak nyomát követve haladt a már feltérképezett erogén zónák felé.
Lassú köröket írt le Ági hasán, nedves ajkaival, pedig újabb és újabb csókokat lehelt rá.
Érezte, mennyire kívánja a lány, hogy széttárt combjai közé is expedíciót vezessen. Elmosolyodott és lejjebb csúszva kedvese vénuszdombja elé hasalt.
Ujjaik egymásba kulcsolódtak. Ahogy a férfi nyelvével megérintette a lány csiklóját, teste feszes ívvé merevedve vergődött az összegyűrt lepedőjű ágyon.
Szájából hangos sóhajtások törtek ki és amint a pezsgő ízű nyelv izgatni kezdte nedves ágyékát már sikoltását sem tudta vissza tartani. Csípőjével lassú köröket leírva adta át magát a bódító élvezetnek.

A férfi ujjai óvatosan, érzékien hatoltak be a lány testébe. Először egy majd, kettő, s végül három izgató felfedező kereste - hamar eredményre jutva,
G-pontját.
Ági hírtelen megfordulva a férfire feküdt felülről és így a férfi arca sportos combjai közé került. Miközben kint már kigyúltak a város fényei ők az idővel mit sem törődve merültek el a francia pezsgő után a francia szex élvezetében.
De ez több volt, mint szex. Mindketten úgy érezték, szétrobbannak az ereik a forrón száguldó vértől, amit a szerelem keltette adrenalin űzött bennük.
Ági megfordult és Zsolt combjaira ült.
- Így szeretnéd?- kérdezte félig lezárt szempillái alól.
- Igen! Csináld, lovagolj meg azonnal, mert megőrülök érted!- hörögte vággyal teli hangon férfi.

Ági egy kis mozdulattal előrébb csúszott és hagyta, hogy a kedvese kemény férfiassága segítség nélkül hatoljon belé.
Félrehajtott fejjel finoman himbálózni kezdett a combjain és érezte, ahogy a férfi lüktető vágya teljesen betölti a testét.
Ujjaik egymásba kulcsolva, félig lehunyt szemmel figyelték egymást.
Így gyönyörködtek szeretkezésük lusta, ám energikus mozdulataiban. Szavak nélkül érezték a ritmusváltásokat, és azt mire éhezik a másik. Minden porcikájuk remegett a megváló gyönyör közeledésétől.
Érzelmeik tengerként borították el lelküket. Megállt számukra az idő és megszűnt a tér. Már csak ők ketten léteztek, ahogy a ruganyos ágyon egymásban teljesen feloldódva áldoztak a szerelem gyűrött oltárán.

A TV-ből áradó kemény rock ritmusára mozgásuk egyre gyorsult és város beszűrődő fényei izgató grafitiként rajzolták a falra összefonódott testük árnyjátékát. Így értek el a csúcsra szinte széttépve egymást. Zsolt kedvese derekát markolta egyre jobban magára húzva a lányt.
Ágit, pedig a férfi mellkasába markolva zihálva, hangos sikoltással borította el az orgazmus mindent elsöprő élménye. Ritmikusan összehúzódó hüvelye szinte égetően ölelte körül a férfi péniszét, mely abban a pillanatban, a lányba spriccelte forró magját.
Lassan csihadtak el. Mindkettőjük testét még meg-megrázták a lassan tovatűnő gyönyör hullámai. Ági a férfi mellkasára kuporodott és puhán megcsókolta. Mint valami szelíd kismacska, dorombolt és nem akart legördülni a férfiről, aki a lány izzadságcseppektől fénylő formás hátára húzta a vékony takarót.

Egymás, még egyre meg megborzongó testét cirógatva ernyedő ölelésben aludtak el.
Talán egy óra telt el, amikor egyszerre kinyitották a szemüket. Éhesek lettek. Zsolt felhívta az éttermet és vacsorát rendelt, ami már negyed óra múlva szervírozott a szobapincér.
Hideg libamájat ettek forró pirítóssal. Ropogósra sült pekingi kacsát és könnyű ráksalátát. Desszertként egy hatalmas tál, fehér porcukorral meghintett piros, illatos eper hívogatta őket. A tálcát az ágyra tették. Szerelmes madarakként felváltva etették egymást a mézédes gyümölcsökkel.
Az ínyenc vacsora után Ági kibújt az ágyból és a hatalmas üvegablakhoz lépett. Elvarázsolta a neonreklámok kusza áradata, az éjszakai nagyváros, hangszigetelt üvegen átpergő pantomimja.

Zsolt az ágyban félig felkönyökölve egy darabig csendben csodálta a beszűrődő fények játékát, a mezítelen testen, és a gömbölyű popsit. Ha akart sem tudott volna ellenállni csábító hívásának. Felkelt és Ági mögé lépett. Hátulról átölelte, megcsókolta a nyakát és tenyerébe fogta a lány feszes kebleit és testét erősen, hozzá szorította. Ő felnyögött és vékony derekát meghajlítva hívogatta a férfit, hogy újra kezdjék közös útjukat a beteljesedés felé.
Zsolt ráhajolt kedvese hátára majd a kezével a lábai közé nyúlt. Vágytól remegő ujjaival tapintotta ki a lány nedves punciját és popsijának feszes nyílását.

Óvatos, körkörös mozdulatokkal izgatni kezdte mindkettőt, majd a kristálypohár alján maradt pezsgővel megnedvesített ujjait lassan egyszerre belecsúsztatta. Ági felnyögött és teste, amit elöntött a buja vágy megszorította a kutakodó ujjakat. A férfi nem tudott és nem is akart tovább várni. Egy határozott mozdulattal a nedves illatos barlangba csúsztatta újra tettre kész férfiasságát. Nem tudott betelni a lány illatával, harmonikus mozdulatainak tökéletes szépségével, bőre puhaságával. Egyre gyorsabban mozgott miközben Ági egész testét megfeszítve egyre hangosabban nyögdécselve kapaszkodott az ablak fehér márványkönyöklőjébe.
Zsolt egy gyengéd de határozott mozdulattal megfordította kedvesét és erős, kisportolt karjaiba kapva, az ágyba vitte.
Gyengéden a puha takaróra dobta, szinte rávetette magát.
Türelmetlenül egymásnak feszülő testükön izzadságcseppek csillogtak, sikoltásukat, ami lelkük legmélyéről fakadt fel elnyelték a hangszigetelt falak, vágyuk néma tanúi.
Többször is spontán, egymás hangtalan testbeszédétől vezérelve pózt váltottak és aktust meg nem szakítva hosszan csókolóztak.

Ösztöneik kegyetlen diktálásának engedve új és új módon értek egymáshoz. Karjukkal és lábaikkal átfogták, birkózóként szorították, s ernyesztették a másikat. Egymás testének minden apró zugát elérte kutakodó nyelvük és simogató nedves ujjaik. Megrészegedve a vágytól teljesen átadták magukat a szerelem élvezetének. Mikor már nem fokozhatták vágyukat egy hangos kiáltással ismét egyszerre elégültek ki. Az átélt szenvedélytől elfáradva, szorosan ölelve egymást azonnal mély, édes álomba merültek.

Hirtelen csengőhang hasított az éjszakába.

A kopott ágy melletti farostlemez asztalon az öreg vekker minden erejét összeszedve kiáltott harsány riadót a Józsefvárosi ködös hajnalba.
Gulyás Zsolt, harmincnyolc éves esztergályos, két gyermek atyja, még az álom kábulatával véreres barna szemeiben próbált kitápászkodni a nyögdécselő rugójú ágyból.
Ehhez a művelethez kissé arrébb tolta a foltos lepedőn horkoló felesége hegyszerű, izzadságszagú testét. Kibotorkált a diszkrét hipó szagot árasztó fehér csempés mellékhelyiségbe és elrendezte szükségleteit, majd egy kissé életlen lehúzós borotvával megborotválkozott.

Felöltözött. Fehér atlétatrikó fölé inget, és gyűrött, kék munkásoverallt húzott. Szalvétába csomagolt, parizeres szendvicse mellé egy „Sportfogadás” újságot is becsúsztatott a zöld reklámszatyorba majd leballagott a közeli megállóba.
A nyolcas villamos koszos ablakán át kibámulva megvakarta őszülő halántékát és egy keserű fintorral az arcán azon kezdett tűnődni, ha a késő éjjel nem enne annyi töltött káposztát, akkor biztosan nem álmodna össze ennyi ostobaságot.