Tiltott örömök - nil sub sole novum

Juliánus felemelte Anna ruháját és innen már nem volt megállás. Mindketten tudták mi következik.  Gyengéd érintések és forró ölelések váltották egymást.
Mire a parthoz értek már a maradék ruhát is letépték magukról és Anna a fiú elé ült a habok közé. Combjai körül a fiú combjai, háta hozzásimult a mellkasához. A fiú átölelte és simogatni kezdte. Ujjai vállain, karján simultak először végig, majd lassan oldalán érezte az ujjakat. Időnként mellein, majd ismét testének különféle részén: hasán, combján, vállán, csípőjén, nyakán. Nem tudja mikor hol fognak feltűnni a fiú ujjai. Most az oldalán, majd a mellbimbóján érzi a simogatást. Hirtelen a vállán, karján. Újfent combján érzi s még fel sem ocsúdik már újból a hasán járkálnak az ujjak. Időnként combja között érzi a simogatást, egyszer-egyszer kicsit beljebb is, de ezek a pillanatok olyan rövidek, hogy talán csak álmodja őket.  A lányon lágy remeges lesz úrrá mely nem tart soká. Félt. Tudta, hogy egyszer be fog következni és tudta, hogy kivánja, de izgatottsága közben nem tudhatta mit vél a fiú róla…
Juliánus öröme határtalan. Anna a karjai között. Annával szember felül a kövekre. Lehajol és megfogja melleit. A puha selymes bőr érintése még inkább felizgatja és eddigi merevedése fokozódik. Alig bírja fékezni magát. Előrehajol hátrasimítja a lány haját, megharapja gyengéden nyakán miközben keze a lány hajába kapaszkodik. Anna ujjaival megragadja  a férfi merevségét és ajkaival óvatosan körbefonja. A duzzadt férfiasságot nyelvével simogatja…
Nem ismerik egymás testét. A testek először találkoztak ilyetén s az újdonság varázsa mindkettőjüknek szokatlan. Keresik az örömszerzés módjait.
Julianus hátradőlt és megszemléli Máriát. A lány teste feltárul előtte, amiről már oly régóta titokban álmodott. Álmában számtalanszor látta leomló haját, vállának ívét, csupasz mellét. Végül szeme ölébe tekint. A lágy vonalak sejtelmesen eltűnnek a lány ölénél a rövid, sötét bokorban. Tetszik neki amit lát….
Anna hason fekve Julianus ujjaira figyel. Azok vállán, hátán vándorolnak és az illatos olaj szétterül gerince mentén. Dereka, feneke, combja bőrén érzi a férfi hol gyengéd, hol erőteljes ujjait és remegve próbálja kitalálni merre tovább. Közben testével követi az ujjakat. Hol kicsit oldalra, feljebb-lejjebb. Időnként csípőjét elemeli a talajról. Combja között egyre duzzadtabbnak érzi magát. Még nincs itt az ideje.


Juliánus szenvedéllyel, de lágyan simogatja, teríti szét ujjaival az olajat. Érzi a lány illatát keveredni az olajéval. Csak fokozza vágyát és alig bírja fékezni magát. Már nagyon vágyik rá, de tudja, hogy nem szabad sietni. Figyel a lányra, nézi, ujjaival olvassa a reakcióit és aszerint futnak ujjai, ahogy kedvese reagál. Még nincs itt az ideje.
Lassan végigvándorol hátán, combján, térdén egészen lába ujjáig. Majd hirtelen háta közepén folytatja és ezzel meglepi Máriát. De nem hagyja abba. Tudja, hogy az öröm, a vágy beteljesülése csak lassan jöhet el. Ráér…
Anna a hátára fekszik és magára húzza partnerét.  Juliánus simogatása lassul és figyel. Testével lassan bekúszik a lány combjai közé és közben gyönyörködik a látványban. Álma valóra vált. Átöleli  és vállát lágyan harapdálja, megragadja fejét és hátrahajtja. Melleit simogatja, mellbimbóit nyalogatja, kóstolgatja. Keze ráomlik a lány mellére és szétteríti ujjait. Áttetszik mellbimbója az ujjai között. Közben csipőjével lassan emelkedik-sülyed, mozog. Nem kell sietnie mert már így is többet kapott mint valaha is remélt.
Lassan Anna a férfi combjai közé csúsztatja kezét, megragadja a férfi vastag, merev tagját. Maga felé, combja közé vezeti…
… Mire felébredt Ő már nem volt ott. Sajnálta, szinte fájt a lány hiánya. Nemrég még ott volt az oldalán és átölelte, még emlékszik milyen boldog béke öntötte el akkor. Lódobogást hall. Ha kiderül kapcsolatuk, akkor Máriát akár boszorkánynak is nyilváníthatják és Juliánus élete is felborul. Ezért most már csak illatának maradékát érezvén visszaemlékezett a csodás délutánra. Régóta tudta, hogy amikor megtörténik akkor boldog lesz és elönti egy olyan mámorító érzés, ami oly ritka az ember életében. Újra átélte az együttlét perceit, elidőzött a gyönyörön és lassan szedelődzködött…