Te és én

Ősz van. Fúj a szél. Naplemente. Vöröslik az ég. Te jössz mögöttem. Átkarolsz. Csókot váltasz velem. Hozzád simulok. Nyakam csókolod. Fülembe súgsz. Megborzongtatsz. Kezed végigsimít a hátamon. A combomon. A mellemen. Fürkészed a szemem. Vajon most mire gondolhatsz? Mi járhat a fejedben? Rám gondolsz? Kettőnkre? Vagy a közelgő élvezetre? Nem tudom. Nem is érdekel. Csak téged akarlak. Csókolni. Imádni. A testeddel játszani. Úgy érzem, szeretsz. Kívánsz engem. Ez jól esik. Bizserget egy érzés. Nem tudom miért. Talán a közelséged miatt? Lehet. De most ez nem is fontos. Kellesz nekem. Nagyon.

Végre. Nyelveddel rajtam játszol. Ott hol a legérzékenyebb vagyok. Te irányítasz. Élvezem ezt a helyzetet. Hallom a sóhajaim. Nyögéseim. Boldognak érzem magam. Találtam egy igazi férfit. Ki kedves. Szép. Játékos.

Nem hagyom, hogy befejezd. Hamar véget érne. Most te jössz. Neked is jár a kényeztetés. Eltollak. Végig puszilom nyakad. Az arcod. A szád. Majd lassan haladok lefelé. A te pontodra. Kezembe veszem. Végigsimítom. Puszilgatom. Látom, hogy élvezed. Még kínozlak egy picit. Lassan a számba veszem. Csak kóstolgatom. Bekapom az egészet. Szopogatom.

Szólsz, hogy nem bírod. Elengedem. Felfektetsz az ágyra. Belém helyezed. Lassú mozgásba kezdesz. Felveszem a ritmusod. A mellemmel játszol. A hajadba túrok. Érzem, ahogy közeledik a vég. Elönt a vágy. Testem rángani kezd. A gyönyörben úszok. Te sem maradsz el. Velem úszol. Egyszerre térünk magunkhoz. Karjaidban pihegek. Menned kell. Még adsz egy csókot. Aztán már nem is látlak. Lassan elalszok. Tudom, hogy szeretsz.