Tao szex

Az év 245. napját írjuk. Ugyanolyan unalmasan indul minden, mint máskor. Feleségem hason fekszik, karját a feje alá hajlítva, szemgolyója ide-oda surran a csukott szemhéj alatt. Elnézem őt, és újra csak azon morfondírozok, mit szeretek én még mindig benne. Nem különösebben szép nő, illetve szép, de nem kihívó. Talán épp ez a tiszta báj volt az, ami kezdetektől megfogott. Bombázó barátnőm volt elég. Büszkén mutogattam őket a nagyvilágnak, de a lelkem mélyén valami másra vágytam. Ő szelíd volt, törékeny, finom lelkű, odaadó, olyan nő, akire azt mondják a férfiak: feleségnek jó, szeretőnek gyenge. Valóban igazi feleségtípus volt, az élet minden területén maximálisan mellettem állt, gondoskodott rólam, törődött velem, mellette igazi nyugalomra, lelki békére leltem. Ezért szerettem. Egy valami hiányzott-hiányzik csupán. Megmozdul a takaró alatt, talán ébredezik. Nem, intenzív szuszogása mély alvást sejtet. Az órára nézek. Mindjárt fél 7, lassan kelnem kellene. Már nem tudom visszaszámlálni a napokat, mióta ébred vágyakozó férfiasságom percekkel hamarabb, mint testem többi porcikája.

És mióta marad újra és újra kielégítetlen. Reménykedve pillantgatok az ütemesen szuszogó paplan felé, de hiába…, csalódottságom határtalan. Ma is sikerül negyed órát késnem. Nem baj, senki nem szól érte, mindenki a saját taposómalmában teker, csak néha pillantanak elő számítógépeik mögül. Lehuppanok a fotelbe, vagy roskadok talán?! Nem jó ez így! Gondolataim sanyargatott ágyékomra összpontosulnak. Mit és hol rontottam el? Számtalan anekdota szól köreimben arról, hogy szélsőséges esetekben a vadmacska barátnő a házasság, és főleg a szülés után apatikussá válik mindennemű szexualitás iránt. Nem gondoltam, hogy egyszer az én esetem is szélsőségessé válik. Bár ő sose volt vadmacska az ágyban, de kellemes volt vele a szex. Úgy éreztem, ő is élvezi, de már bizonytalan vagyok. Szinte észrevétlenül hunyt ki benne a vágy, kezdetben csak finoman hárított valamilyen kifogást keresve. Sokat dolgoztunk, hogy megalapozzuk a közös életünket, így estére az erőnk a fáradtsággal szemben alulmaradt. Én át tudtam volna csoportosítani a maradék energiát, de ő kimerülten rogyott az ágyba minden éjjel.

Aztán azon vettem észre magam, hogy az elutasítástól tartva már nem is kezdeményezek. Megcsalni nem akarom, mert szeretem, a fürdőszobában robbantok szikrát néha, de leggyakrabban önmagán segít testem erotikus álmaim után. Jó lenne valahogy visszatalálni hozzá! Kis reklám ablakocska ugrik elém a monitoron. Még ez is! Meztelen nők nyalják egymást. Összeesküdött a világ ellenem! Kikapcsolom, de újabb ablak nyílik. Hirdetések, partnerkeresők, filmreklámok. Kell ez nekem?! Céltalanul kattintgatok, nézem a lányokat, a pucér fenekeket, nyáltól fénylő mellbimbókat, duzzadt, csillogó szeméremajkakat és roppantmód sajnálom magam! Kitakart arcú lányok ajánlgatják testüket. Vannak köztük petyhüdt családanyák, hamvas gyereklányok és kisportolt testű amazonok egyaránt. Mazsolázni kezdek a hirdetések között. Tamara a zuhany alatt pózol, gyöngyözve csurog le a víz a mellén. Amanda egy termetes vibrátorral kelleti magát. Juditon neccharisnya, körömcipő, guggol, pucér punciját szélesre húzza. Hejjj! Viktória igényes vendégeket vár a nap 24 órájában, imádja az anált, bármire kapható.

Juj, Mária jó 40-es, de szeximádónak vallja magát. Idomait elnézve csak bizarr szexre vágyók jöhetnek számításba. Nikinek jó teste van, szép hosszú a haja, kár, hogy az arcát nem látom. Izgalmas lánynak tűnik. Magam sem tudom már, mit teszek, elkeveredtem az útvesztőben, bolyongok a hirdetések között, megszűnik körülöttem a tér és az idő, tudatom helyett ösztönöm irányítja a kezem, mikor újabb és újabb hirdetéseket nyitok meg. Az újdonságok rovatban hamvas szépségre bukkanok. Háttal áll, válláról halvány muszlin anyag hullik alá, meztelen testét épp csak sejtetni engedi. Csípőjén vékony lánc, lazán leeresztve, lábai hosszúak, gyönyörűek, haja feltűzve, fejét oldalra fordítja. Sajnos az arcát neki sem látom, de a kép mégis rabul ejt. Egészen különleges a fotó, olyan valószerűtlen, olyan misztikus! Nem is igazán a lány izgat fel, sokkal inkább a hangulat, ami a képről árad. Narancsos-vöröses fény lengi körül, mintha színes füstben állna. Szinte érzem a füst mámorító illatát, hallom a derekára kötött lánc csörrenését, ahogy a csípőjét körkörösen mozgatva felém közelít, kilép a monitorból, beleül az ölembe, és vad vonaglásba kezd.

Teljesen átszellemülök! „Érzéki szexre vágysz? Írj nekem, és elröpítlek a csodák birodalmába!” Alatta e-mail cím. Nem bírom megállni, megnyitom a levelezőt. Kreálok gyorsan egy e-mail címet, aztán a tettek mezejére lépek: „Szeretnélek megismerni, elvarázsoltál!” Egész nap izgatottan nyitogatom a postaládámat. Mindhiába. Elfoglaltságot színlelve még egy órát benn maradok, hátha…de semmilyen válasz nem érkezik. Nem vagyok magamnál egész este. Megbabonázottan ténfergek a lakásban, egyre csak arra a lányra gondolok. Feleségem nem érti szétszórtságom, kutakodó pillantásokat vet rám, de nem igazán szól semmit. Remélem, nem sejti. Sötét még a reggel, mikor felpattan a szemem, nem hagy nyugodni a kíváncsiság. Elsőként érek be a cégbe, és mohón vetem magam a számítógépem elé. Semmi! De hát mire is számítottam?! Próbálom lehűteni magam, visszarángatom tudatom a valóságba, igyekszem a munkámra koncentrálni. Jó délutánban jár az idő, már csak én vagyok benn a cégnél (túlóra gyanánt), mikor századjára is megnézem a postaládámat. „Új levele érkezett: 1”

A gyomrom felugrik a torkomba, mély zsiborgást érzek valahol a mellkasomban, szinte remegek, amikor megnyomom az OLVAS gombot. „Érzékiség. Neked mit jelent ez a szó?” Ennyi volt csupán, de legalább megbizonyosodtam róla, hogy van valaki az e-mail cím mögé bújtatva. Sután kezdtem hozzá: „Számomra az érzékiség azt jelenti, hogy felkorbácsolja valaki a vágyam, aztán gondoskodik róla, hogy ki is elégüljek. Nagyon el vagyok hanyagolva szexuálisan, így pillanatnyilag bármi hatással lehet rám.” Elküldöm a levelet. Tapadok a monitorra, izgatottan várom a választ. Meg is érkezik hamarosan: „Szoktál maszturbálni?” Meglep a kérdés. Nem értem, hogy jön ez ide. „Ritkán. Jobb szeretném, ha más simogatna” Távolról valami lelkiismeretfurdalás-féle kezdi körbeölelni a lelkem. Ez már flört? Megcsalás? Sose csináltam ilyet.
„Én most csak így virtuálisan tudlak simogatni téged. De ha szeretnéd, vezetem a kezed!” Ez volt az a pillanat, amikor kikapcsoltam a külvilágot. „Szeretném”
„Szereted a tested?”

Megint micsoda kérdés ez?! „Hát, azt hiszem. Nincs igazán okom elégedetlenségre”. Hosszú-hosszú percek telnek el, mire a válasz megérkezik.
„Lazítsd ki az öved. Dőlj hátra, és lélegezz mélyeket. Engedd le a levegőt a hasadba, Érintsd meg a köldököd. Érezd, hogyan bizserget a forróság a hasadban, engedd, hogy szétterjedjen... Szeresd a tested! Érezd és tudd, hogy jó az, amit csinálsz. Simogasd lágyan a hasad…” Engedelmesen elnyújtózok a forgófotelban, elringatgatom magam, felhúzom a pólóm, és simogatni kezdem a hasam. Annyira vágyom a következő üzenetre!
„Most nyomd le az energiát az ágyékodba! Érzed, ahogy felmelegszik a falloszod? Ne érj még hozzá. Ha kezded érezni a bizsergést, szorítsd meg erősen az alsó izmaidat a végbélnyílásnál. Húzd fel az energiát a gerinceden. Érzed a bizsergést? Futtasd végig a testeden, föl a tarkódig, aztán vissza az ágyékodba.” Hihetetlen érzések keringnek bennem, melegséget érzek, vágyat, zsiborgást. A fülem zúgni kezd. Erősen koncentrálok, minden egyes mozzanatot alaposan elnyújtok.

Mikor jön már a következő üzenet??!
„Nyálazd be az ujjad. Érintsd meg a falloszod, húzd hátra a bőrt. A nedves ujjaiddal simogasd körbe a makkod. Lassan csináld, gyengéden érintsd, csak körözz rajta leheletfinoman. Ha kibuggyan a váladék, kend szét a fején. Koncentrálj arra, hogy ne élvezz el! Vedd lassan, mélyen a levegőt.” Huh, nagyon nehéz tartanom a tempót, legszívesebben begyorsítanék. „És te mit csinálsz közben a bugyidban?”
„Én is izgatom magam. Először a mellbimbómat kenegettem be nyállal, nagyon érzékeny területe ez a testemnek. Ha a bimbóimat simogatom, azonnal benedvesedek. Aztán szétnyitottam a szeméremajkaimat. Körbe-körbe mozgatom az ujjaimat a csiklóm körül. Egy kis nyállal rásegítek, hogy jól csússzanak az ujjaim. Benyúlok a hüvelyembe, rászorítok az izmaimmal. Szoríts be te is, hogy késleltesd a robbanást!” Ütemesen húzogatom a bőrt a péniszemen.

Tökéletesen magam elé tudom képzelni ezt az angyalt (vagy démont?!), aki a számítógépe előtt ül szétvetett lábakkal, masszírozza édes punciját, miközben arra gondol, mit csinálok én magammal. Olyan, mintha együtt lennének, az ő kezét érzem péniszem körül, megszorítja, elernyeszti, felhúzza, visszatolja, fel, vissza… jaj, lassítanom kell!
„Nyúlj le a herezacskóhoz. A körmöddel karcolgasd a bőrét. Körözz a hüvelyk és mutató ujjaddal, húzd a bőrét gyengéden lefelé, morzsolgasd. Élvezed?” Ez csodálatos, ilyet soha nem csináltam! Néhány gyors húzással intéztem el mindig a dolgot, de ez most fantasztikus! Nagyon izgató a heréket masszírozni, jaj, nagyon finom!
„Őrülten élvezem!!!!”
„Akkor állj meg gyorsan! Kérlek, ne élvezz el! Meg tudod tenni?”
„De miért??”
„Hogy legközelebb innen folytathassuk. Hidd el, fantasztikus lesz!”

Nem tudtam, mit csináljak! Már égette a testem a vágy, minden porcikámban benne lüktetett, a golyóim pattanásig feszültek. És most hagyjam abba?! Éles telefoncsörgés hasított a levegőbe, azonnal kibillentett az álomvilágból. A feleségem volt az, már aggódott értem. Furcsán éreztem magam. Most csaltam, vagy nem?! Hihetetlenül vágytam arra a lányra, ha a testem nem is, de a lelkem bizony hűtlen lett! Ólmos lassúsággal telnek az órák nap mint nap. A feleségem részéről továbbra is teljes az érdektelenség, de már nem is bánt igazán. Csak az estéket várom! Munka után mindig bent maradok, egyáltalán nem érdekel a kollégák döbbenete, egyre csak Ő jár a fejemben. Különös dolgokat tanított meg velem. Hihetetlen, de azóta sem volt magömlésem, viszont orgazmusok sorát éltem át vele. Azt mondta, ma lesz a napja, mikor a magomat kiengedhetem. Ma is pontosan érkezett a virtuális randira. Mire megjött, már előkészítettem magam. Minden ajtót bezártam az irodában, besötétítettem az ablakokat, csak a monitorom kékes fénye világította be a sötét szobát. Meztelenre vetkőztem, kényelmesen ringatgatni kezdtem magam a fotelben.

Mindent úgy csináltam, ahogy tanított. Mély levegő, lassú légzés, energia levezetése a hasba, gerincen át a tarkóba. Hihetetlen ez a bizsergés, ami ilyenkor végigfut rajtam! Megmarkoltam a falloszomat, simogatni kezdtem, közben a másik kezem a golyóimmal játszadozott. A szemem behunytam, a fejem oldalra hajlott, teljesen átadtam magam az érzéseknek. Amikor erősödni kezdett az inger, lassítottam, és vártam őt! Megjött az első levél:
„Jó estét, Kedves, remélem, kellemesen ellazultál már! Simogasd magad lágyan, húzogasd a bőrt a makkodon, csavargasd rajta körbe-körbe. Húzd le a bőrt teljesen, nyálazd be az ujjad, és rebegtesd a legérzékenyebb pontodon, mintha csak én tenném a nyelvem hegyével. Aztán becsúsztatom a számba, körbeszorítom az ajkaimmal. Kövesd a mozdulatot a kezeddel. Ki-be húzogatom, körbenyalogatom, mint egy fagylaltot. Finom vagy! Gyengéden meg is harapdálom, ehhez mit szólsz?”
„Fantasztikus vagy! Mindjárt elélvezek!”
„Fogd meg a golyóidat, keresd meg azt a pontot a két golyó között a vessződ tövén, nyomogasd körkörösen. Közben húzz erőseket a falloszodon, mintha én szívnám. Aztán lassan szopogatni kezdem, kicsiket szippantok, majd egyre beljebb nyelem. Bent van már a torkomnál. Rövideket szopogatok, és behabzsolom megint. Aztán kihúzom teljesen, engedd el. Lassíts! Lélegezz mélyen, és szorítsd be az izmaidat!”

És ezt így folytattuk végesetlen végig. Egyszerűen megszűnt a külvilág. Légzés és szorítás ezek a kulcsszavak. Jó tanítványnak bizonyultam, engedelmesen végeztem a gyakorlatokat, és a fáradozásom elképesztő eredményeket hozott. Egyre tovább tudtam nyújtani az izgalmi fázist anélkül, hogy elcsöppentem volna. Megtaláltam egy csodás pontot a végbélnyílás és a gát között, amit megnyomva megszakad a magömlési reflex. Először csak kis remegést éreztem, apró összehúzódásokat, utána egyre inkább elhatalmasodott rajtam a kéj, a robbanás pillanatában pedig megálltam (légzés, nyomás, szorítás). Orgazmus volt ez, azzal a különbséggel, hogy nem csak a péniszemben éreztem, hanem az egész testemben végigáramlott. Nem volt magömlés, nem ernyedtem el, és szinte azonnal tovább tudtam folytatni, 4-szer, 5-ször egymás után.
„ Ma este végigcsináljuk, jó? A melleim közé veszem a péniszed. Feszes, húsos melleim vannak, a bimbóm sötétbarna, és hegyesen kiáll, ha felizgatják. Föl-le tologatom a melleim közt, közben összeszorítom körülötte. Érzed, ugye?

Aztán végigcsúsztatom a hasamon, fényes csíkot húz maga után, szétkenem magamon a nedvedet. Jégkockát veszek a számba, elszopogatom. Aztán a péniszed következik. Beveszem a számba a forró makkod. Szinte sistereg, ahogy a jéghideg nyelvem hegye a bőréhez ér. Talán fel is szisszensz. Borzongat, tudom. Lehűtöm a nyelvemmel, de ne félj, hamarosan meleg helyre kerül! Masszírozni kezdem a heréd, morzsolgatom a golyókat. Remélem, nem bánod, hogy az egyik ujjam bevezetem a nyílásodba. Megkeresem a prosztatádat. Szorítsd be az izmod, had érezzem! Nyomom, köröket írok le rajta. Jól esik, ugye? Gyere, most belémhatolhatsz! Felhúzom a lábam, feküdj rám, nyomulj belém! Meleg és szűk a barlangom, még szorítok is rajta. Gyere, nyomj, lökj, rövideket…! Gyorsabban! Csináld! Lökj erősen! Nyomd!...Csodálatos!!!” Minden idegszálammal a péniszemre koncentrálok!

Ütemesen verem, húzom, vonom, szorítom, lazítom….mindent kipróbálok. Ahogy gyorsítok az iramon, úgy lüktet egyre erősebben a vér a kezeim között. A makkom vörösre duzzadt, csillogón fénylik, teljes testemmel mozgok, zihálok, fújtatok…hihetetlen mámort érzek. Egyre csak Őt látom magam előtt, alattam vonaglik, miközben erőteljesen dolgozom rajta. Szinte transzba esem, az önkívületbe hajszoltam magam, csak lebegek a semmiben, szertefoszlott a külvilág… a kezem ritmikusan dagaszt, a testem ívbe feszül, beleremeg minden porcikám, az izmaim görcsösen rángani kezdenek, nyögések szakadnak fel a torkomból….iszonytató orgazmust érzek!!!!! Még percekig simogatom utána magam, hogy valahogy megnyugodjak. Körülöttem úszik minden!

Mikor magamhoz térek, begépelem:
„Nem bírom tovább! Találkoznunk kell! Érezni akarlak a valóságban is! Kívánlak!”
„Nem lehet! Én csak virtuálisan ismerkedem. A valóságban nem járok el randizni senkivel.”
„Akkora hatással vagy rám, mint még soha senki! Milyen lehet veled a valós szex, ha virtuálisan ilyen fantasztikus vagy?! Kérlek!!!” Hosszas rábeszélés után végül beadta a derekát. Még ma este találkozni fogunk. A pályaudvaron fog várni fehér rózsával a kezében. Még nem tudom, hova viszem onnan, talán valamelyik eldugott kis motelbe a város szélén. Hirtelen belémvág a bűntudat! Felhívom a feleségem. Bágyadtan szól bele a kagylóba, aludt már talán. Makogok valamit egy váratlan megbízatásról, ami reggelig fog tartani, de őszintén szólva nem is keresek igazán indokokat.

Nem tűnik bosszúsnak, így az én lelkiismeretem is megnyugszik. Gyorsan rendbe szedem magam, és irány az állomás! Már jó fél órája ücsörgök hasztalan, becsapva érzem magam, nem jön, hiába várom. Lassan oszlani kezd a köd a szemeim elől. Most még nem késő, még semmilyen bűnt nem követtem el! Haza kellene mennem, míg lehet. Ám ekkor feltűnik egy női alak a távolban, kezében mintha virágot lóbálna. Egyre közeledik, az arcát nem látom tisztán. A szívem felugrik a gyomromba. Megdermedek, mozdulnék, de nem bírom emelni a lábam. Szédülni kezd a fejem, a pulzusom ezerre vált. Közeledik. Szép alakja van! Lüktet a vér az agyamban! Igen, az egy rózsa a kezében. Fehér! Kisimítja arcából a haját. A pályaudvar meglódul körülöttem, a szívverésem egy pillanatra megáll! Úristen! A feleségem az!