Szorult helyzetben

Rachel Farmer kilépett a zuhany alól és megnézte magát a tükörben és teljesen elégedett volt azzal, amit látott. Annak ellenére, hogy az összes fiú álmában ő szerepelt, szerény és közvetlen volt. Egy törölközőt csavart maga köré, és bement az öltözőbe, ahol a többi szurkolólány tett-vett. Barátságban volt mindegyikkel. Némelyikükkel jobban, mint másokkal, de az összessel jól kijött. Az édesanyja szerint ez valami örökölt adottsága lehetett.


 


-Rach! Sara és én elmegyünk valamit enni. Nem csatlakozol hozzánk? -szólalt meg mögötte Cindy, az egyik csapattársa.


 


-Sajnálom, de már majdnem öt óra van. Mrs Lowell-nél elmulasztottam egy matematika dolgozatot és azt akarom pótolni. Semmi kedvem pénteken itt maradni a következő fogadóóráján.


 


-Írtál már valaha nála időben dolgozatot? De komolyan! Nekem úgy tűnik hogy folyton csak délután írsz.


 


-Talán az óra idején a barátommal vagyok.


 


-Miféle barát? - kérdezte Cindy és a plafonra emelte a tekintetét, mert tudta, hogy Rachel hónapok óta szingli.


 


-Nem kell tudnod.


 


-Pfff...ugyan már! Na...Ég veled ribi!


 


-Béke veled is te szajha!


 


-Este azért találkozunk?


 


-Igen. Majd hívlak.


 


-OK. Helló!


 


-Helló! -mondta Rachel, majd utolsó ruhadarabját is felvéve megragadta a hátizsákját és kilépett az öltöző ajtaján.


 


A teszt helyszíne felé sétálva a folyosón látta néhány barátnőjét, akiket intéssel üdvözölt. Ez a nap tökéletesnek tűnt. A hangulata remek volt és úgy tűnt, semmi sem tudja elronatni. Sőt. Abban bízott, hogy a nap még csak most kezd igazán jó lenni.


 


Néhány perccel később Mrs Kitty Lowell terme előtt állt. Kopogott. Mrs Lowell kinézett, elmosolyodott és a fejével intett, hogy jöjjön be. Rachel körülnézett és látta, hogy rajta kívül még hárman írnak tesztet. Két nála idősebb fiú, akiket nem ismert és Ariel Cooper, akit hírnévről ismert. Rachel igyekezett magát távol tartani tőle.


 


-Hello Mrs Lowell - mondta Rachel kedvesen, majd leült a székébe.


 


-Hello Rachel - üdvözölte a nő lágy hangon, és mindenkire rámosolyogva folytatta:


 


-Most, hogy mindannyian itt vagyunk, kezdhetjük is.


 


-Egész rohadt délután a hercegnőre vártunk - morogta Ariel és a fiúk felnevettek.


 


-Van valami kifogásod a tanórákon kívüli munkaszervezésemmel kapcsolatban? - kérdezte Kitty komoly hangon.


 


-Nincs - mondta a lány és a szemét forgatta.


 


-Az utólagos tesztírás lehetősége szívesség, nem lennék rá köteles. Bárkitől megtagadhatom. Szeretnél ezek listájára kerülni?


 


-Nem.


 


-Remek. -mondta a nő és kiosztotta a feladatlapokat.


 


A teszt elég könnyű volt. Rachel alig fél óra alatt végzett a válaszokkal. A fennmaradó időt az újra átolvasással és ellenőrzéssel töltötte.


 


-Ennyi volt! -mondta Kitty, amikor lejárt az idő és a másik három diák felnyögött.


 


Rachel egy mindenttudó mosolyt villantott a tanárnő felé. Kitty összegyűjtötte a lapokat és azt mondta:


 


-Rendben. Mehettek. Rachelt kivéve. Szeretnék veled pár szót váltani!


 


Szigorúan nézett a lányra, Rachel pedig elhúzta a száját. Ariel és a fiúk felvihogtak. Nyilvánvaló volt, hogy Miss Tökéletességet csaláson kapták. Csak ezért végezhetett ilyen gyorsan. Vonakodva hagyták el a termet, szerették volna látni a megtorlást.


 


Amikor mindannyian kimentek, a tanárnő szigorú arckifejezése felengedett és elégedetten mosolygott a lányra.


 


-Kíváncsi voltam, hogy mi lesz a terved! - mondta Rachel és elengedte magát ültében.


 


-Valahogy meg kellett tőlük szabadulnom. Ha valamelyikük holnap érdeklődne, mondd neki azt, hogy valaki csaláson kapott egy korábbi tesztednél - mondta Kitty és elkezdte kigombolni a blúzát.


 


-Nem hiszem, hogy bármelyik érdeklődne. Bár Ariel talán igen.


 


Kitty leszállt a tanári asztalról, ahol ült és a lányhoz sétált. Egyetlen mozdulattal átkarolta a lány nyakát és máris mély csókban forrtak össze. Pár hónapja kezdték és mostanra mindketten úgy gondolták, hogy a másik volt a csábító. Egy ehhez hasonló utólagos tesztírás után kezdődött. Maradtak, beszélgettek és kiderült, hogy nagyon is összeillenek. Egy kis furcsa csend után valahogy sikerült megcsókolniuk egymást. Szenvedélyesek voltak már az első alkalommal. Nem tudták, hogy mi szállta meg őket. Korábban egyikük sem tartotta magát leszbikusnak, de tudták, hogy mindketten élvezik a szexet egymással, és szerelmesek egymásba, hiába is nem mondták ezt ki soha nyíltan, hangosan.


 


-Szeretem ha hátrahúzod a hajam! - lihegte Rachel a szeretőjének.


 


Kitty engedelmeskedett és újra csókolózni kezdtek. Rachel előrenyúlt, befejezte a blúz kigombolását és a padlóra dobta a ruhadarabot.


 


-Nincs most sok időm kicsim. Hazajön a férjem. -mondta Kitty és nem volt mentegetőzés a hangjában. Már régen elkönyvelték, hogy a szórakozásukat a lehetőségekhez kell igazítaniuk.


 


-Gyors leszek! - ígérte Rachel ravasz mosollyal és gyorsan lehúzta a tanárnő szoknyájának zipzárját.


 


Kitty semmivel sem volt kevésbé hatékony és hamarosan meztelenül álltak a terem közepén, egymást átkarolva. Kitty nagy keblei Rachel kicsi melleinek nyomódtak és a lány felnyögött.


 


-Hatvankilenc? - kérdezte a nő segítőkészen, Rachel pedig lelkesen bólintott.


 


Kitty gyorsan lecsúszott szerelme testén, a keblével végigsimítva annak hasát és csupasz punciját. Azután hanyatt feküdt és lábait széttárva felfedte rózsaszín, szintén szőrtelen nőiességét. Rachel nem szánt sok időt a csodálatára. Ha Kitty azt mondta, hogy kevés az idő, akkor az gyakorlatilag azt jelenti, hogy nincs. A punciját a tanárnő arcára engedte, saját arcát pedig a nő ölébe fúrta.


 


Kitty kezdett. Kinyújtotta a nyelvét és tétován gyengéden masszírozni kezdte vele a fiatal lány csiklóját. Rachel felnyögött és a nő elmosolyodott. Imádta, ahogy a lány copfja a combjára terült. Hamarosan Rachel nyelve is munkához látott. Laza nyelvvel, de mélyre hatolt a nő puncijába és élvezte, ahogy Kitty vonaglik alatta. Próbáltak csendben maradni, de nehéz volt. Szerelmes szavakat suttogtak egymás ölébe, amiket nem mertek egymásnak közvetlenül kimondani, de az élmény még így is intenzív volt. Pár perc múlva Rachel elélvezett. Olyan gyönyörrel, amit Kitty előtt még sohasem érzett. Ahogy szokott lenni: Rachel puncijának összerándulása a csúcsra juttatta Kitty-t is. Pár percig csak zihálva feküdtek egymáson, azután Rachel lefordult a nőről, hogy egymás mellett feküdhessenek.


 


-Ez isteni volt! - mondta Rachel elégedetten.


 


Kitty felnevetett. Arra gondolt, hogy hány fiú vágyhatott arra, hogy ezt a lány szájából hallhassák. És van-e akár egy is köztük, aki olyan merészet álmodna, mint amit a valóságban egymással csinálnak.


 


-Szerintem is - értett egyet Kitty.


 


-Azt hiszem ideje menned - mondta kis szomorúsággal a hangjában a lány.


 


-Én is azt hiszem. Ne légy bánatos! Menj szórakozni a barátaiddal! Holnap találkozunk! Nem így, de a jövő héten megint csinálhatjuk ezt, ha a férjem újra útra kel.


 


-OK! - mondta Rachel, és felállt.


 


Gyorsan mindketten felöltöztek. Rachel végzett elsőnek és az ajtó felé indult.


 


-Rachel… - kezdte Kitty, de rájött, hogy nem tudja befejezni a mondatot, bármennyire is akarja. Azt akarta mondani, hogy szereti a lányt. De félt, hogy elijeszti.


 


-Igen? - kérdezte Rachel magában azért fohászkodva, hogy a tanárnő mondja ki a vágyott szavakat és vessen véget több hetes zavaruknak.


 


-Azt hiszem nagyon jól sikerült a teszted - mondta Kitty levert hangon, amikor rájött, hogy újra kudarcot vallott. Majd elmondja máskor. Ha alkalmas lesz az idő. De nem most, amikor a férje várja otthon.


 


-Köszönöm! -mondta Rachel hasonlóan szomorúan.


 


-Jó mulatást a barátaiddal!


 


-Neked pedig a férjeddel! -mondta Rachel és mindketten elhagyták aznapra az iskolát.


 


Másnap reggel Kitty Lowell az ébresztőóra hangjára kelt. Gyűlölte ezt a hangot. Lenyomta az órát, majd oldalra fordult. Egy pillanatra azt képzelte, hogy Rachel, a szívét ellopó rejtélyes szurkolólány fekszik mellette, de a keze csak férje pocakjának ütközött. Felsóhajtott. Fiatalon házasodtak és egykor tényleg szerették egymást. Született egy gyönyörű fiuk, Richard Jr., de a szenvedély lángja lassan kialudt. Annak ellenére, hogy a férfi lassan hízott és a haja is ritkult, néha más nők parfümjét érezte a ruháján, amikor sűrű üzleti útjairól hazatért. Először úgy tett, mintha nem vette volna észre, majd rákérdezett. A férfi mindent tagadott, ő pedig úgy tett, mint aki hisz neki. Most már csak azért maradt mellette, mert megfelelő apa volt.


 


Kitty gyorsan lezuhanyozott, majd hosszú szoknyát és fodros blúzt vett fel. Nem szerette, ha a fiatal fiúk a telt kebleit bámulják. A fia szobájához lépett és kopogott. Richar már fent volt.


 


-Jó reggelt anya! -mondta fel sem nézve a videojátékából.


 


-Mondtam már, hogy ne kelj fel korán játszani! - mondta, de nem haragudott igazán a fiúra. Ő volt a szeme fénye, és a fiú ezzel tisztában volt.


 


-Tudom! - mondta és megfordulva anyjára mosolygott.


 


-Öltözz! Én addig csinálok reggelit.


 


Összeütött valami egyszerűt és a munkára hivatkozva elköszönt, majd otthagyta a családját.


 


A termébe lépve egy kézzel írt üzenetet talált az asztalán:


“Délután 4-kor találkozzunk! Fontos!”


Nem ismerte fel a kézírást és nem volt aláírás. Furcsa -gondolta.


 


 


Rachel arra kelt, hogy Emma, az édesanyja bekukkant a szobájába és ébresztőt kiált. A húga és öccse már ébren volt és a folyosón beszélgetett. Az anyja mindig utolsónak keltette. Rachel szerint azért, mert korán elhunyt első férjétől származó igazi gyerekét kicsit jobban szerette a lány féltestvéreinél. Szó sem volt arról, hogy Rachel mostohaapja rossz ember lett volna, csak Rachel volt a család egyetlen tagja, aki kizárólag Emmáé volt.


 


-Tudom, hogy szeretsz lustálkodni, de el fogsz késni!- mondta Emma Farmer és elégedetten nézte gyönyörű lányát. Mindenki szerint hasonlóak voltak külsőre és viselkedésre is.


 


Rachel letusolt és lement reggelizni.


 


-Napról napra szebb vagy! -mondta neki az anyja, amikor a konyhaasztalnál ültek.


 


Rachel elkínzottan a plafonra nézett és azt felelte:


 


-Nem teszem meg.


 


-Mit? -kérdezte az anyja ártatlan hangon.


 


-Nem akarok szépségkirálynő lenni. Amúgy is már túl idős vagyok, hogy elkezdjem.


 


-Túl csinos vagy ahhoz, hogy NE kezdd el. - mondta Emma komolyan.


 


-Azt hiszem megjött Cindy - hazudta Rachel és a bejárat felé indult.


 


Imádta az anyját, de annak álland nyomásgyakorlása fárasztotta.


 


-Szeretlek drágám! - mondta az anyja és megpuszilta a lányt. Ő sem volt vitázó hangulatban.


 


Amikor Rachel kinyitotta az iskolai szekrényét, egy kis papírdarab esett a lábához.


 


“Találkozzunk Mrs Lowell termében 4-kor! Fontos!”


Nem ismerte fel a kézírást és nem volt aláírás. Furcsa - gondolta.


 


 


Délután 4 előtt Mrs Lowell a teremben ülve próbált rájönni, hogy ki írhatott neki. Rachelre gyanakodott, noha megmondta a lánynak, hogy a hétan már nem ér rá. Egy kicsit hízelgőnek találta, hogy Rachel mégsem tud várni. Pontosan 4-kor Rachel is megérkezett, még izzadtan az edzés miatt, ahonnan sietve jött. Ő arra gondolt, hogy Kitty-nek mégiscsak van egy kis ideje.


 


-Mi ez a furcsa üzenet? -kérdezte Rachel, felmutatva a lapot.


 


-Én azt hittem, te írtál nekem - mondta meglepetten a nő.


 


A gondolataik száguldoztak. Próbáltak rájönni, hogy ki írhatott nekik. Nem kellett sokat várniuk. Ariel Cooper masírozott be magabiztos arckifejezéssel.


 


-Örülök, hogy megkaptátok az üzenetemet - mondta és leült.


 


-Mit akarsz? - kérdezte Rachel.


 


Nem tetszett neki a sunnyogás, ahogy Ariel intézte ezt a dolgot, és Kittyre nézve látta, hogy a nő is hasonlóan gondolkodik.


 


-Térjünk a lényegre! - mondta Ariel és elővett egy mobiltelefont.


 


-Ne fáradjatok a telefon megszerzésével, az anyag megvan a számítógépemen is - folytatta, majd megérintette párszor a kijelzőt és a készüléket a tanárnőnek adta.


 


Kitty levegőért kapott, Rachel pedig gyorsan megkerülte az asztalt, hogy lássa a döbbenet okát. Amikor a kijelzőre nézett, az ő lélegzete is elakadt. A videón ő és Kitty látszottak, ahogy vonaglanak és nyalják egymást. Többször is tisztán kivehető volt mindkettőjük arca.


 


-Ennyi elég, nem akarom, hogy újra beinduljatok -mondta Ariel és visszavette a telefont.


 


Kitty és Rachel vörös arccal bámulta a padlót egy darabig, majd a nő megkérdezte:


 


-Miért mutattad ezt meg nekünk?


 


-Tegnap itt felejtettem a cigimet és amikor visszajöttem, azt hittem már senki nem lesz itt, de tévedtem. Ami történt, az az ön részéről vétség, Miss Tökéletességnek pedig hatalmas szégyen. Igaz, hogy Rachel már túl van a beleegyezési korhatáron, de még diák, és a tanár-diák kapcsolat törvénybe ütközik. A tanárokkal való lefekvés pedig nem a legjobb ajánlólevél a bálkirálynőséghez.


 


-Rosszul vagyok - mondta Rachel. Kitty átkarolta és egy székbe segítette.


 


-Nos...őszintén szólva mindkettőtöket utálom. Szívesen börtönbe küldeném önt Mrs Lowell és került leprássá tenném a kis barátnőjét.


 


“Honnan ez a gyűlölet? “ -töprengett Kitty. A lány biztosan mentálisan instabil volt valamelyest, ha ezt képes tenni és nem látja őket esendő embernek.


 


-Mit akarsz? -kérdezte Rachel.


 


Ő csak túl akart lenni az egészen. Biztos volt benne, hogy bármit megtesz, csak legyen vége.


 


-Egy szalmaszálat sem akarok matematikaórán keresztbe tenni, de A minősítést akarok - mondta Ariel.


 


-Meglesz - mondta Kitty és Rachelre nézett.


 


Zavarta egy kicsit, hogy ilyen könnyen megadja magát, de a lányt mindenképpen védeni akarta.


 


-Ez még messze nem minden -folytatta Ariel, majd megállt, hogy növelje a feszültséget. Aztuán folytatta:


 


-Párszor megnéztem ezt a kis kukkoló felvételt és egyre jobban tetszett. Tudjátok irodalomból kapom a legjobb jegyeket. A tanárok szerint komoly képzelőerőm van. Szóval elképzelhetitek, mi minden jutott az eszembe.


 


-Dögölj meg! Nyögd már ki egyszerűen, hogy mit akarsz! - tört ki Rachel.


 


-Micsoda stílus!...De legyen. Szóval tetszett a videó és szeretnék még egy-egy ilyet. Ha megkapom, soha senkinek nem fogok beszélni. Másképp fogalmazva: többet érnének nekem, mint a megaláztatásotok látványa.


 


-Miféle videókat?


 


-Örülök a kérdésnek! Kettőtökről már van egy felvételem és mindkettőtöktől másmilyet akarok. Valami különlegeset.


 


Kitty érezte, hogy elgyengül. Le kellett ülnie. Rachel lehajtotta a fejét.


 


-Mrs Lowell! - szólt Ariel Kittyhez először és a nő látta a tiszta gyűlöletet a lány tekintetében. Nem akarta hallani ami jön, de Ariel folytatta:


 


-Érdekelnek a tabuk. Olyasmiket szeretek, amiket nem kellene. Ezért is tetszik ez a videó. Egyszerűen csak olyan... romlott. Azt akarom, hogy szeretkezzen a fiával!


 


Kitty nem reagált. Úgy tett, mintha nem is hallotta volna. Ez nem történhet meg.


 


-Én.. - kezdte mondani azután, de Ariel félbeszakította:


 


-Pofa be! Mindenki jobban jár. Ami pedig téged illet Rachel...Azt akarom, hogy feküdje le az édesanyáddal. Az egykori szépségkirálynővel. Mindenki tudja, hogy kedveli a nőket, szóval nem lesz nehéz dolgod. Mrs Lowell feladata sem megoldhatatlan. Egy beindult tini fiút bármire rá lehet venni. Videó bizonyítékot akarok. Telefon, rejtett kamera...nekem mindegy, csak látni akarom.


 


-Tegyük fel, hogy megtesszük. Mi a biztosíték arra, hogy ennek ellenére nem teszel minket tönkre? Honnan tudjuk, hogy nem csak még több embert akarsz tönkretenni? - kérdezte dacosan Kitty.


 


-Ha azt akarnám, hogy az emberek tudjanak róla, már tudnának róla. A jóindulatomat már bizonyítottam, még ha nem is tűnt fel. És csak azokat érné csapás, akiket amúgy is érne. Nem hinném, hogy van más választásotok.


 


-Istenem! -zokogott fel Rachel.


 


-Ne feledjétek, hogy egymáshoz vagytok kötve! Ha csak egyikőtök teljesít, akkor semmit nem értek el. Ha csalódást okoz valamelyikőtök nekem, akkor a szerelmének is csalódást okoz.


 


-De hogyan biztosítod, hogy védve leszünk, ha megkapod a videókat? - kérdezte Rachel.


 


-Ne aggódj! Nem lesz bajotok! - mondta Ariel és távozott. Egy pillanattal később visszanézett és azt mondta:


 


-Húsz percetek van dönteni. Ha nem sikerül, a videó megy az internetre és a rendőröknek. Itt kint várok.


 


Egy darabig Kitty és Rachel csak ült és sírt. Végiggondolták, hogy mi lesz velük és az érintett emberekkel, de leginkább a másikért aggódtak. Sajnálták, hogy a tetteik bajt okozhatnak a másiknak, de ezt továbbra sem tudták szavakba foglalni.


 


-Mit tegyünk? -kérdezte végül könyörgően Rachel.


 


Nyilvánvaló volt, hogy védelemre szorul, ezért Kitty átkarolta, majd azt mondta:


 


-Mit tehetnénk? Meg kell próbálnunk megtenni, amit kért. Fogalmam sincs, mi mást tehetnénk. Úgy értem, most beleegyezünk és hátha később kitalálunk valamit. Ha pedig mégsem sikerül, akkor reménykedünk, hogy megelégszik azzal, amit most kért.


 


-Nem akarom megtenni! - mondta Rachel az előtte álló kellemetlen teendőre gondolva.


 


Túl nagy volt a kockázat. Nem bízott Arielben. A másik út viszont biztosan szörnyű lenne. Elvesztené a barátait, a családját. Elvesztené Kittyt. Kitty börtönbe kerülne miatta.


 


Kitty hasonlóan gondolkodott. Nem akarta sem a saját jövőjét elveszteni, sem azt, hogy Rachel Rachel, csak mondd, hogy megteszed! Valamit ki fogunk találni! Tedd meg miattam! -kérte Kitty és gyengéden megpuszilta a lány könnyektől sós ajkát.


 


-Igazad van. Ezt kell tennem. - felelte Rachel.


 


A szíve újra azt követelte, hogy mondja Kittynek, hogy szereti. A nő hasonlóan tusakodott magában. De nem tudták kimondani. Túlságosan féltek.


 


-Megyek és megmondom a ribancnak - mondta Kitty, pedig sohasem használt csúnya szavakat.


 


 


 


 


*********************


 


 


 


 


Kitty pár napig egyszerűen megpróbálta figyelmen kívül hagyni, ami történt. Felkelt, ellátta a családot, majd munkába indult. Találkozott Rachel-lel és néha beszéltek, de soha nem említették a dolgot, ami miatt leginkább aggódtak. Rachel egy kicsit feszültnek tűnt, de ezen kívül minden normálisan zajlott. Az egy kivétel az izzó gyűlölet volt a lányban, amikor az Arielre nézett. Kitty egyszer látta, hogy Rachel szó szerint elhúzódik Arieltől, amikor a folyosón véletlenül találkoztak. Megszakadt a lány miatt a szíve, de nem tehetett érte semmit. Ariel többé nem mondott semmit. Talán csak blöffölt. Amúgy sem tenné ki a videót az internetre, mert az már önmagában illegális lenne - gondolta Kitty.


 


Azután az egyik este, amikor a férje “munkaúton” volt és a fia már aludt, egy pohár bor mellett a konyhaasztalánál gondolkodott. A történtek teljes abszurditása ekkor tudatosult benne. Nem csak a zsarolás. Az is bizarr volt, de a helyzet sem volt kevésbé az, ami okozta. Egész életében heteroszexuálisnak tartotta magát. Soha nem volt más gondolata. Rachelig soha még csak meg sem csókolt egy másik nőt. Azután jön egy diák, aki megcsókolja és felforgatja az életét, még ha ezt nem is vallotta be magának. Azóta kezdte a nőket másként nézni. Nem azért, mert mással akart volna lenni Rachel helyett, hanem hirtelen elismerően tekintett a a női vonzerőre. Tetszettek neki a finom ívek, a telt idomok, a sima, karcsú lábak. Azután megértette, hogy miért lett egyféle leszbikus. Magányos volt. Soha nem érzett életében igazi szerelmet és eddig csak tettette a boldogságot. És ha nem teljesíti Ariel követelését, akkor elveszti az egyetlent, aki valóban boldoggá tette romantikus és szexuális értelemben is.


 


Megvolt neki Rachel telefonszáma. Mindig is csak ritkán hívták egymást, hátha valaki egyszer megnézi a híváslistájukat, de Kitty most nem tudott várni. Úgy tűnt, hogy Rachel telefonja az örökkévalóságig cseng, mire megszólalt a lány finom hangja:


 


- Kitty? Hello!


 


- Hello Rachel! Csak azt akarom mondani, hogy nem akarlak semmilyen nyomás alá helyezni. Nem hagyom, hogy Ariel az érzelmeinket használja ellenünk.


 


- Ezt hogy érted? - kérdezte Rachel riadtan. Úgy tűnt neki, hogy Kitty nem akarja többet látni.


 


- Úgy értem, hogy én megteszem az én részemet. Érted. Akkor is, ha te a tiedet nem. A döntés a tied, és nem haragszom rád, bárhogyan is határozol.


 


Egy kis csend után Rachel azt mondta:


 


- Én is megpróbálom megtenni.


 


Kittyt mély érzelem öntötte el. Rachel is védeni akarja őt. Nagyszerű érzés volt.


 


- Ohh...jön anya! Azt hiszem leteszem. Maradnék veled, de...tudod...mennem kell - mondta Rachel szintén érzelmekkel telített hangon.


 


- OK! - mondta Kitty.


 


- És köszönöm! - mondta Rachel.


 


- Szívesen! -tudta csak Kitty mondani, majd letették a telefont.


 


Azután a nő csak tovább ült az asztalnál és fogalma sem volt, hogy hogyan valósítsa meg a dolgot. Hogyan lehet elcsábítani egy családtagot? Teljesen abszurd. Nehéz elcsábítani valakit, amikor az ember betegnek érzi és gyűlöli magát.


Beszerzett néhány bébiszitter figyelő kamerát és elhelyezte őket a lakásban. Pénteken a tanítás után hazament és felsétált a hálószobájába. A férje két hétig távol lesz. Elhatározta, hogy elcsábítja a fiát, mielőtt a párja hazatér. Levetkőzött és zavartan tanulmányozta a tükörben az alakját, de úgy döntött, hogy ez lesz a legjobb fegyvere. Egészen vonzónak találta magát, de hogy vegye rá az ifjabb Richardot arra, hogy ő is így lássa?


 


Talán egy kicsit szuggesztívebben kell öltöznie a házon belül. Ezenkívül kora tavasz volt és az idő ugyan még nem volt forró, de már lehetett napozni a medence mellett.


 


A szekrényéhez lépett és kutatni kezdett. Végül a bútordarab legmélyén, összegyűrve megtalálta az utált születésnapi ajándékot, amit a férje vett neki még évekkel korábban. A bikini felső négyzet alakú darabokból állt, amik takarták ugyan mellbimbóit, de a melleiből oldalt sokat engedtek látszani. Az alsó elől egy kis háromszög volt, hátul pedig csak egy zsinór. Biztos volt benne, hogy a férje eredetileg valamelyik lotyójának vette, csak előkapta, amikor bevillant neki a felesége születésnapja.


 


Felvette és megnézte magát a tükörben. Elvörösödött. Még meztelenebben érezte magát, mint korábban. Így azért nem járhat a lakásban. Előkeresett egy rövid, fehér köpenyt, amit valamelyik fürdőben kapott. A tükörben így izgatóbbnak találta magát, mint mindent mutatva. Felsóhajtott és nekilátott:


 


- Richie? - kiáltotta, miközben a szobájából kijött és lefelé tartott.


 


- Igen anya! - válaszolt Richie a szobájából, ahol tanult.


 


- Gyere le egy percre!


 


Érezte hogy a szíve hevesen ver és kíváncsi volt, hogy mi fog történni. De amikor a fia ártatlan arca megjelent a lépcső tetején, jobban kezdte magát érezni.


 


- Mi az? - kérdezte a fiú.


 


Kitty látta, hogy a fiú egy gyors pillantással végignézi. Remélte, hogy nem pirult el.


 


- Ki akarok feküdni a medence mellé és kíváncsi voltam, hogy nem akarsz-e te is jönni- mondta a nő.


 


- Elég meleg van?


 


- Azt hiszem igen. Nem úszni akarok, csak egy kicsit barnulni. Te is jöhetnél. A lányok szeretik a szépen barnult fiúkat - magyarázta és érdeklődve figyelte a reakciót, ami nem is váratott magára. A fiú szégyenlősen elmosolyodott.


 


- Nem is tudtam, hogy ennyire érdekel a magánéletem - mondta végül Richie.


 


- Ne légy már ilyen szégyenlős!


 


- Rendben! Menjünk! -mondta a fiú és láthatóan nem kívánt a románcairól társalogni.


 


Kimentek és Richie, szemét becsukva máris elhelyezkedett az egyik napozóágyon. Kitty egy darabig csak állt a fiú melletti ágy előtt. Arra várt, hogy Richie kinyissa a szemét.


 


- Anya, te is lefekszel, vagy csak állsz ott? - kérdezte a fiú felnézve és a tenyerével árnyékolva a szemét.


 


Kitty megacélozta magát és gyorsan megoldotta, majd lecsúsztatta magáról a köpenyt. Megpróbálta feltűnés nélkül nézni a fiút. Richie még mindig a szemét árnyékolta és kissé leesett állal nézte, ahogy az anyja elhelyezkedik. Kitty megpróbálta elengedni magát. Ma még nem csábítja el a fiút, csak a magot akarja elvetni. Magában elmosolyodott. Kifejezetten szórakoztató volt a dolog. Legalábbis eddig. Kinyújtózkodott és látta, hogy a fia tekintette a mellkasára tapad. Jó érzés volt egy férfi vágyakozását érezni. Imádta Rachelt, de vágyott a férfiak elismerésére is. Még ha azok fiatalok is. Még ha a saját fia is az.


 


A hétvégén lényegében csak ezt csinálta, ennél messzebb nem ment. Minden nap kihívta a fiút napozni és minden nap a kis alig takaró fürdőruhát vette fel. Nem lehetett benne biztos, de fogadni mert volna rá, hogy a fiú azért fordul időnként hasra, mert ránézve merevedése kezd lenni.


 


A következő hét hétfőjének délutánján Kitty a megszokott eljárást kezdte, azután bedobott egy csavart.


 


- Kicsim! Úgy érzem kezdek leégni. Bekennél napvédővel? -kérdezte a nő és a piknikasztalra mutatott, ahová már elhelyezte a naptejet.


 


- Hogyne anya. -mondta Richie, majd felállt és kissé meggörnyedve próbálta leplezni a merevedését. Kitty játékosan a hátsójára csapott, amikor elsétált mellette.


 


- Elől magadat is be tudod kenni. Nem fordulsz a hasadra? - kérdezte Richie.


 


- Nem csinálnád meg az egészet? Olyan fáradt vagyok.


 


- OK! - felelte a fiú gyorsan és idegesen.


 


Richie az anyja lábára folyatott egy kis naptejet és elkezdte bedörzsölni. Kittyt váratlan érzés fogta el. Egyre melegebbet érzett és a puncija enyhén nedvesedni kezdett. A fiú keze egyre feljebb haladt, a nő pedig széttárta a lábait, hogy jobban hozzáférhessen. Amikor a kezek a combjai belsejét simogatták, Kitty keze megragadta a napozóágy karfáját. A szája kicsit kinyílt és napszemüvege mögül a fiára meredt. Már több mint egy hete volt Rachellel utoljára. Eddig fel sem tűnt neki, hogy milyen kiéhezett.


 


Amikor Richie keze már csak pár hüvelyknyire járt a bikini alsótól, a nő nem bírta tovább. Túl gyors az egész és túlságosan élvezi. Nem fog működni, ha most egyszerűen a fiúra veti magát.


 


- Kend be a hasamat is! -kérte a fiút.


 


Richie naptejet öntött a markába és elkezdte bekenni a lapos hasat. Amikor az ujjai véletlenül anyja keblének alját súrolták, Kitty egy pillanatra megmerevedett, de úgy tett, mintha semmit sem érzett volna. A fiú áttért a nő karjaira. Amikor végzett, az anyja a hasára fordult. Richie a hátát kezdte kenni.


 


- Ne hagy leégni a popsimat sem! - mondta Kitty egy idő után megriszálva magát.


 


Hallotta, hogy a fiú levegő után kap. Ő is ideges volt. Érezte a tétovázó kezeket a hátsóján és a puncija teljesen benedvesedett. Remélte, hogy a fiú nem veszi észre. Richie végül a lábakat vette sorra, majd végzett. Kitty elégedett volt. Minden jól haladt, még ha rosszul is érezte magát amiatt, amit tesz.


 


Innentől ez vált a napi rutinná. A hét végére már kérnie sem kellett. A fiú ahogy hazajött az iskolából, felkapta a naptejet és csatlakozott hozzá. Láthatóan egyre jobban élvezte a dolgot. Néha még bókolt is Kittynek, miközben kenegette.


Azután Kittynek tovább kellett lépnie:


 


- Kiodanád a felsőmet édesem? A zsinór alatt nem fogok lebarnulni - kérdezte az egyik hátkenegetés közben.


 


Richie tette amit kért tőle, majd ott is bekente és azt mondta:


 


- Készen vagyok.


 


- Köszönöm! - felelte Kitty, majd gyorsan megfordult és felült.


 


A megoldott bikinifelső a nyakában lógott és látni engedte kebleit és rózsaszín mellbimbóit. A fiú szemei tágra nyíltak.


 


- Mi az? Van valami az arcomon? -kérdezte ártatlan hangon Kitty, majd lenézett.


 


- Sajnálom anya! -mondta gyorsan a fiú.


 


- Te jó ég! Miért nem szóltál?- mondta Kitty és lassan újra a helyére igazította, majd megkötötte a ruhadarabot.


 


A fiú folyamatosan bámulta. Nem úgy tűnt, hogy zavarná, hogy a nézett test az anyjáé. Kitty számára úgy tűnt, hogy készen áll.


 


A nő az alkalomra új fürdőruhát vásárolt. Nem volt annyira kihívó, mint a férje által vett, de élénkpiros volt és kiemelte a kebleit. Izgult a terve miatt. Fogalma sem volt, hogy mi lesz, ha nem működik. Nagy levegőt vett és lesétált a medencéhez a szokott helyére.


Richie pár perccel később megjelent.


 


- Hello anya! Bekenjelek?


 


- Hogyne! -felelte Kitty és a hátára fordult.


 


Elkezdődött a napi szertartás. A fiú mélyen bedörzsölte a naptejet és olyan közel próbált kerülni a keblekhez, amennyire csak tudott. Kitty becsukta a szemét és próbált nem a fiára gondolni. Csak annak kezeire. És Racelre. És a szexre. Ami nagyon hiányzott.


 


- Anya! Valami baj van?


 


- Nincs. Miért kérdezed?


 


- Csak olyan furcsának tűnsz.


 


- Inkább te tűnsz annak - mondta nő játékosan és karjaival eltakarta melleit.


 


- Elnézést!


 


- Csak ugratlak! -mondta Kitty és megpaskolta a fiú vállát, majd folytatta:


 


- Van kedved játszani valamit?


 


- Mit?


 


- Csukd be a szemed és számolj tízig! Ha megtetted, keress meg! - mondta a nő könnyedén.


 


- Most komolyan bújócskázni akarsz? -kérdezte Richie és felállt.


 


- Miért kell kérdezősködni? Ha játszani akarsz, csukd be a szemed és kezdj számolni!


 


A fiú a fejét ingatta, de becsukta a szemét és számolni kezdett. Kitty csendesen felállt a napozóágyból, megkerülte Richiet és mögötte letérdelt.


 


- Négy …


 


A nő felemelte a kezeit, de nem ért a fiú testéhez.


 


- Három…


 


Kitty nagy levegőt vett.


 


- Kettő…


 


- Megvagy! - sikította a nő hirtelen és a fiú fürdőnadrágját annak bokájáig rántotta.


 


Richie égő vörös arccal megpördült és felrántotta a nadrágot. Kitty tiszta szívből nevetett. Egy pillanatra látta a naptejjel kenésből visszamaradt merevedést és mindketten tudták, hogy látta.


A fiú megszégyenülten a házba rohant. Kitty megrémült. Nem ez volt a terv. Nem akarta, hogy a fia valami perverznek lássa. Tudta, hogy a fiú érzékeny. Gyorsan felállt és utána sietett.


 


- Richie! - kiáltotta bent, de nem kapott választ.


 


A fiú szobájának ajtaját csukva találta. Megkönnyebbülten sóhajtott. Legalább nem rohant el valahova a házból. Emlékezett, hogy a fiú szobájába is tett bébiszitter figyelő kamerát. Rengeteg ideje van.


 


Halkan kopogott az ajtón. Semmi válasz. Erősebben kopogott. Továbbra sem kapott választ. Végül már szinte dörömbölt. Egy pillanatig elgondolkodott rajta, hogy tiszteletben tartja a fiú magányigényét, de aztán úgy döntött, hogy túl nagy a tét. A szerelmét és a fiát is elveszti, ha ezt elrontja. Megfogta az ajtónyitó gombot és elforgatta. Az ajtó nem volt zárva. Csendben kinyitotta és belépett.


Richie az ágyon feküdt és a mennyezetet bámulta. Kitty mellé térdelt a földre és gyengéden megérintette az egyik karját.


 


- Richie?


 


- Hagyj most anya. Jobb ha elmégy. -mondta a fiú olyan vehemensen, hogy szinte fájt a nőnek.


 


Kitalálta volna, hogy mire készül? Átlátott a tervén és most undorodik tőle? Vagy csak szégyelli a vonzódását és ezért nem akarja látni? Kitty nem tudta, de tovább kellett lépnie.


 


- Haragszol rám? Csak vicceltem.


 


- Nem undorodsz tőlem? -kérdezte fájdalmasan a fiú.


 


- Miért undorodnék? - kérdezte Kitty meglepetten.


 


- Azt hittem azért jössz, hogy elmondd, mennyire csalódtál bennem. Azt hittem dühös leszel, amiért…


 


- Miért lennék dühös? - kérdezte a nő és alkarját a fia térdére fektette.


 


- Azért, mert...amikor lehúztad a nadrágomat...merevedésem volt.


 


A nő hagyta, hogy a fiú pár másodpercig még eméssze magát. A fiú pont azt érzi, amire most szükség van. Már tudta, hogy mit fog tenni. Nincs több kétség.


 


- Ez minden férfival megtörténhet. Miért jöttél ettől zavarba? -kérdezte Kitty.


 


Azt akarta, hogy a fiú mondja ki, hogy miatta lett merevedése. Egyszerűen hallania kellett ezt. A teste tűzben égett. Az arca kipirosodott, és érezte, hogy a combjai közt benedvesedik.


 


- Mert….Mert miattad volt. -nyögte ki a fiú.


 


- Értem.


 


- Tudom, hogy taszító vagyok. Én…


 


- Drágám, ne mondj ilyet! Nincs veled semmi baj. Az egész az én hibám. Én vettelek rá, hogy érj hozzám és én húztam le a fürdőnadrágodat. Ez az egész nincs, ha nem vagyok ekkora...idióta. - mondta Kitty és még egy két könnycseppet is sikerült kipréselnie.


 


- Semmi gond anya! Csak azt hiszem...nagyon csinos vagy. - mondta a fiú és felülve átölelte az anyját.


 


- Tényleg csinosnak tartasz? Nem egy vén boszorkának?


 


- Nem! -kiáltotta Richie és láthatóan zavarba jött a lelkesedésétől.


 


- Gondolod, hogy el tudjuk felejteni ezt az egészet és újra boldog család lehetünk?


 


- OK! -mondta a fiú felszabadultan, de a nő érezte, hogy egy kicsit megvonaglik. Az ölelés miatt a keblei a fiú lábához nyomódtak és világosan érezte, hogy Richie újra megmerevedik.


 


Egy kicsit csendben ültek, majd Kitty megszólalt:


 


- Tudod...semmi szégyellnivalód nincs a péniszed miatt...Nem tudod irányítani, és nagyon vonzó...tested van.


 


Egyszerre próbált szexinek és anyainak hangzani és maga is meglepődött, hogy sikerült összehoznia ezt a két elsőre távolinak tűnő tulajdonságot. A fiú kicsit meglepetten nézett.


 


- Néhány fiú azt mondja, hogy kicsi. -mondta végül.


 


Kitty azonnal tudta, hogy fiúiskola helyett koedukált intézménybe kellett volna íratniuk. Nyilvánvaló volt, hogy a lányokkal való kapcsolatának hiányát a saját teste miatti elégedetlenség okozza. Az is egyértelmű volt, hogy félelmei cáfolatát vagy megerősítését várja és az anyja az utóbbira készült.


 


- Hát...nem volt sok időm megnézni, de úgy tűnt teljesen normális. Azonkívül a lányokat nem a hossz érdekli. Ez csak a fiúk közti versengés tárgya szokott lenni.


 


- Kösz a közhelyeket anya! - mondta szarkasztikusan a fiú.


 


- Hadd nézzem meg és megmondom amit gondolok! - javasolta Kitty szinte érzelemmentes hangon.


 


A fiú nagy szemeket meresztett rá, majd kényelmetlen nevetést hallatott, mintha az anyja viccelt volna.


 


- Nem viccelek Richie! Hadd nézzem meg! Szeretnélek megerősíteni. És amúgy is láttam már.


 


A fiú egy pillanatig nem mozdult. Még mindig nem volt meggyőzve anyja komolyságáról és újabb erekciója volt. Talán épp most kerül bajba. De ez olyan kockázat volt, amit hajlandó volt vállalni. Lányokra gondolt, lányokkal akart randevúzni és lányokkal akart ágyba bújni. Korábban remélte, hogy a tizenhatodik születésnapja majd meghozza a bátorságát, de nem így lett. De ez a beszélgetés az anyjával...ez valamit megváltoztatott.


 


Lassan megemelte a csípőjét, Kitty pedig elhúzta a karját, hogy legyen helye. A fiú letolta a fürdőnadrágját és teljesen meztelenül ült az ágyon. Kitty újra előrehajolt és alkarját megint a fia térdeire fektette.


 


- Látod? Nem is volt olyan nehéz - mondta mosolyogva.


 


Még előrébb hajolt és állát a karjára támasztva csak pár hüvelyknyire volt a merev hímtagtól. Magába itta az apró erek látványát és a fia illatát. Soha nem vágyott annyira egy péniszre, mint most erre. A helyzet mocskossága felizgatta.


 


- Elég nagy? Tetszene egy lánynak? - kérdezte a fiú halkan.


 


- Kicsim, ez egy tökéletes pénisz.


 


- Szóval semmi baj nincs vele?


 


- Egy apróság van.


 


- Micsoda?


 


- Le kell tisztítani - mondta Kitty, majd gyorsan előrehajolva a szájába vette a fia farkát.


 


A nő becsukta a szemét és érezte, hogy Richie egész teste megfeszül. A meleg, puha makk érzete a nyelvén elképzelhetetlenül felizgatta. Egy darabig csak a szájában tartotta és a sós ízt élvezve a nyelvével körözött a tetején. Hallotta, hogy a fiú levegő után kap, de nem szólal meg.


 


Kitty tudta, hogy itt az idő. A fiú most teljesen a hatalmában van. Az elkövetkezők miatt egy pillanatra elfogta az undor. Egy kicsit ellenérzéssel volt maga iránt. A fia farka a szájában van. És élvezi. Azonban az utolsó részre kezdett koncentrálni és a taszító érzés hirtelen semmivé foszlott. Amit csinál, izgató, szexi és elmondhatatlanul romlott. Amitől még izgatóbb.


 


Lassan egyre mélyebbre kezdte nyelni a fia hímtagját. Richie némán és bénultan ült. A karjait az oldala mellett voltak és egész teste merev volt. Amikor a pénisz az anyja torkához ért, a fiú felnyögött, de továbbra sem szólt semmit. Kitty átkarolta a törzsét a karjaival és megérezte az állán a fiú zacskóját.


 


Pár percig folytatta a fia szopását és közben ő is nyögött. Érezte hogy puncijának nedve lefolyik a combján. Richie nem bírta tovább. Erősen felnyögött és előrelökte a csípőjét. Kitty egy pillanatra fuldokló hangot hallatott, de az egész szervet a szájában tartotta és hamarosan megérezte a forró spermalöketet a torkában. Az ajkait szorosan zárva tartva élvezte a gyomrába folyó olajos, sós folyadékot. Richie még pár másodpercig élvezett, majd hátradőlt az ágyon.


 


- Így ni! Most már teljesen tiszta. -mondta Kitty, majd a fiú mellé mászott az ágyra és anyai csókot nyomott a homlokára.


 


- Anya.. -kezdte a fiú, de a nő az ajkára tette az ujját és elhallgattatta.


 


Még nem végeztek. Nem tudta, hogy Ariel mit akar pontosan, és nem vállalhatott kockázatot. A fia mellé feküdt, mellét annak testének nyomta és ujjaival az oldalát cirógatta. A fiatal testre nézve azt mondta magának, hogy csak a zsarolás miatt csinálja ezt, de tudta, hogy ez nem igaz. Rettenetesen vágyott rá.


 


- Élvezted kicsim? - kérdezte végül.


 


- Nagyon. Én… - mondta Richie, de Kitty megint elhallgattatta. Most csak arra volt szüksége, hogy a fiú megdugja.


 


- Olyan jó vagy… és úgy látom újra kemény kezdesz lenni. Szeretnéd…..szeretnéd megdugni anyukádat? - kérdezte a nő a lehető legnagyobb komolysággal.


 


Szüksége volt a fiú beleegyezésére, hogy valamelyest elviselhetőbb legyen a szörnyű bűn, amit elkövetni készül.


 


- Igen! - mondta a fiú lelkesen.


 


- Én is szeretném, ha megtennéd - mondta Kitty, majd a hátára fordult és széttárta a lábait.


 


Lejjebb csúszott az ágyon, amíg a hátsója annak széléhez nem ért. A fejével jelezte, hogy Richie álljon az ágy végéhez. A nő nézte az elhelyezkedő fiút és alig várta, hogy az belehatoljon. Azután villámcsapásként érte a felismerés.


 


- A francba! - kiáltott önkéntelenül.


 


A fiú meglepve nézett rá.


 


- Nem veled van baj kicsim! - mondta a nő és felülve megsimogatta a fia karját.


 


Régen szeretkezett utoljára férfival. Évek óta nem szedett fogamzásgátlót. Egy darab óvszer sem volt a házban. Hogy engedheti így, hogy Richie megdugja? A fia gyermekének kihordására nem készült.


 


- Sajnálom anya!


 


- Nem kicsim...jobban szeretném, mint valaha… De nincs semmilyen fogamzásgátlóm. Neked van?


 


- Nekem sincs.


 


- Akkor nem tehetjük meg. Túl veszélyes. - mondta és lázasan gondolkodott a megoldáson.


 


Azután belevillant. Tudta mit kell tenniük. És egy kicsit fel is izgatta.


 


- Akkor ennyi volt? - kérdezte Richie csalódottan.


 


- Nem. Ez csak annyit jelent, hogy a forró férfiasságodat máshova kell dugnod. Van kedved ezt kipróbálni?


 


Kitty soha nem csinált még ilyet és azt sem tudta, hogy képes-e rá. De meg kell próbálnia. Ha annak a mocskos Arielnek ez sem fog tetszeni, akkor semmi. Amivel még nem volt igazán tisztában, az a fiatal korosztályok könnyű pornó-hozzáférése volt az interneten. A fia többet tudott az análszexről, mint ő.


 


- Biztos vagy benne? - kérdezte Richie aggódóan.


 


A videókból tudta, hogy a nőknek kellemetlen a dolog. De a farka csak pár hüvelyknyire volt egy puncitól, Kittynek pedig szüksége volt a fiára magában.


 


- Teljesen biztos -mondta a nő vágyakozva és jelezte a fiúnak, hogy jöjjön közelebb.


 


- Szeretlek kicsim!


 


- Én is téged anya! - válaszolta a fiú.


 


Kitty ezután kinyúlt és megfogta a fia péniszét. Mindketten sóhajtoztak, amikor a nő beigazította a hímtagot az ánuszához. Kitty a másik kezével a puncija nedveit kente szét hátsó nyílásán, majd az ujját kicsit benyomva belül is benedvesítette magát.


 


- Rendben. Kezdjük! - mondta ezután a fiára nézve.


 


A fiú ijedtnek tűnt, ezért bátorító mosolyt küldött neki és egyik kezével megszorította a karját. Másik kezével a nyíláshoz érintette a pénisz hegyét. Richie nyomni kezdett. Szoros és kellemes érzés volt. Pár pillanat múlva Kitty elvette a kezét, mert a hímtag vége már stabilan benne volt. Az érzés intenzív volt és kicsit izgatóbb, mint a hüvelyi szex.


- És most mit csináljak? - kérdezte Richie idegesen, a péniszével fél hüvelyknyire anyjába csúszva.


 


- Nyomd be teljesen kicsim! Dugj meg keményen! - mondta Kitty provokatív hangon.


 


A fiúnak nem kellett több bátorítás. Egyetlen mozdulattal teljesen benyomta magát.


 


- Jézusom! - sikoltott fel Kitty.


 


- Jól vagy? -kérdezte Richie.


 


- Igen! Ne hagyd abba! Mozgasd magad bennem előre-hátra! -mondta a nő önkontrollját visszanyerve.


 


A fájdalom múlni kezdett így, hogy az egész hímtag bent volt és Kitty minden érzőidege jelzett. Érezte, ahogy a pénisz szétfeszíti és kitölti hátsóját. A fiú először lassan kezdett mozogni. Kitty becsukta a szemét. Az érzés fenségesebb volt, mint amiben reménykedett. Richie egyre gyorsabban mozgott és mindketten érezték a szenvedélyes gyönyör fokozódását. Mindketten túl izgatottak voltak, így nem tartott sokáig. Kitty hangosan felnyögött, amikor egy -férfitól legalábbis - soha nem kapott kéj vette birtokba testét. Forrósághullámok kezdtek rajta végigfutni. Felkiáltott és lábaival átkulcsolta a fia derekát. Richie keményen benyomta magát és Kitty hátsóját forró sperma töltötte meg. A fiú előrezuhant és az anyja testén zihált. A nő továbbra is átkulcsolta lábaival, miközben a lassan ernyedő pénisz még mindig benne volt és gyengéden simogatta a fiú haját.


 


Kitty másnap rettenetesen érezte magát. A reggeli zuhanyozás közben sírt, bár nem értette, hogy miért. Talán azért, mert túlságosan élvezte a tegnap estét - gondolta. Bűnösnek érezte magát azért, amit a fiával tett. Bűnösnek érezte magát azért, mert valahogy úgy érezte, hogy megcsalta Rachelt. Taszította annak tudata, hogy élvezte a fiával folytatott vérfertőzést. Ha az emberek megtudnák, hogy diákkal és családtaggal fekszik le...Istenem!


 


A nap folyamán igyekezett távol tartani magát a fiútól. Richie láthatóan elhatározta, hogy úgy tesz, mintha semmi sem történt volna. Még egy kicsit csalódottnak is tűnt, amikor az anyja nem akart az elmúlt napokhoz hasonlóan kimenni a medence partjára. Ha muszáj volt, akkor Kitty beszélt hozzá és gyengéd volt vele, de a nő nem akarta, hogy a fiú azt higgye, hogy ez még egyszer megtörténhet. De azt sem akarta, hogy a fiú azt higgye, hogy valami rosszat tett.


Az iskolában egy kicsit szétszórt lett és érezte, hogy néha furcsán néznek rá. Az órák alatt megpróbált nem az előző estére gondolni, de nem ment. Sőt mi több, amikor egyszer összefutott Rachellel a folyosón és a lány mosolyogva, udvariasan intett, Kitty még egy válaszmosolyt sem tudott összehozni. A szíve összeszorult és úgy érezte, hogy mindennek vége.


 


Ez pár napig tartott. Nem bírt Richie közelében maradni. Ha a fiú mellé került valahogy, émelyegni kezdett és el akart futni annak ellenére, hogy továbbra is imádta a fiát. Az egyik vacsoránál Richie úgy döntött, hogy felhozza a dolgot.


 


- Anya….szeretlek - mondta az aznapi néma vacsora után.


 


- Én is téged - mondta elpirulva Kitty.


 


- Tudom hogy zavar, ami történt.


 


Mindketten tudták, hogy miről beszél.


 


- Igen - mondta a nő és kortyolt a borából.


 


- Ha nem akarsz róla többet beszélni, megértem. Tudom, hogy amit tettünk, az helytelen… -mondta könnyedén a fiú.


 


- Nem. Egyáltalán nem! Ha bármi rossz van itt, akkor az csak én vagyok - mondta Kitty.


 


- Nem azt akartam, hogy így legyen.


 


- Nem tettél semmi rosszat. Sajnálom! - mondta a nő és sírva fakadt.


 


- Anya, ne sírj! Sajnálom, hogy rosszul érzed magad miattam- mondta Richie és az asztalt megkerülve az anyjához ment. Átkarolta a nőt, majd folytatta:


 


- Csak azt akarom mondani, hogy továbbra is az anyukám vagy. Az a délután remek volt és soha nem fogom elfelejteni. De nem akarom, hogy félj tőlem vagy valami hasonló. Nem okoztál nekem semmi fájdalmat. Senkinek sem fogok róla beszélni. És semmivel sem szeretlek kevésbé, ha soha többé nem csináljuk újra. Úgyhogy ne kerüld a közelségemet!


 


Kitty még jobban magához szorította a nagyszerű fiát.


 


- Nem foglak örökké kerülni … -kezdte magyarázni.


 


- ...csak kell neked egy kis idő. - fejezte be a fiú.


 


- Szeretlek! -mondta Kitty és megpuszilta a homlokát.


 


- Én is téged! -felelte Richie.


 


Ezután a dolgok kezdtek helyrerázódni, Kitty a munkahelyén egyre kevésbé volt dekoncentrált és a Rachel iránti érzéki gondolatai is visszatértek.


 


 


 


 


********************************


 


 


 


 


Amikor egy délután Rachel hazatért, azt vette észre, hogy édesanyja kiegyenesítette a haját és egy estélyi ruhában nézegeti magát a tükörben. A vállán egy győzteseknek járó selyemszalag futott át még a szépségversenyes korszakából.


 


- Mit gondolsz? - kérdezte Emma a lánya felé fordulva.


 


- Mit csinálsz? - kérdezte Rachel.


 


Zavarta, hogy az anyja nem tudott elszakadni a régmúlt dicsőségétől. Miért nem tud felnőni, és miért nem tudja elfogadni, hogy már nem szépségkirálynő, a lányát pedig nem érdekli a dolog?


 


- Már mondtam. Neveztem a Mrs Derby City versenyre. Pár hét múlva lesz és látni akartam, hogy hogyan nézek ki estélyiben.


 


Ez már tényleg szánalmas - gondolta a lány.


 


- Anya, te túl ... - kezdte, de jobban megnézte az anyját.


 


A ruha tökéletesen illett rá. A nő hibátlan homokóra alakja a még mindig feszes keblekkel, a hosszú lábakkal és a kerek popsival tényleg nem volt kellemetlen látvány. Az arca ezenkívül ifjúkori ragyogásban úszott. Közel sem látszott olyan idősnek, mint valójában volt. Az édesanyja kifejezetten vonzó! Talán itt az alkalom - fordult meg Rachel fejében.


 


- Túl mi? - kérdezte Emma készülve az elutasításra.


 


- Túl formális vagy - mondta Rachel.


 


- Ez egy formális esti öltözet verseny. Ha valaha is elmentél volna a versenyekre, amikre beneveztelek, tudnád! - mondta Emma csalódottságot tettetve, de a lelke mélyén örülve annak, hogy a lánya segíteni próbálja.


 


- Milyen versenyszámok lesznek?


 


- Estélyi ruha, alkalmi ruha és tehetség show. - magyarázta Emma, majd lehúzta a zipzárt a ruha hátulján és a fürdőszoba felé indult.


 


Rachel követte. A lány gyorsan lecsúsztatta a nőről a ruhája hátulját, felfedve csupasz hátát. Emma felsikított, karjaival eltakarta melleit és megpördülve tágra nyílt szemmel nézte a lányát.


 


- Bocsánat! - mondta Rachel.


 


- Mit csinálsz?


 


- Segíteni akarok neked a versenyben. Csak zavarban voltam és nem kérdeztem először. Ezzel akartam kezdeni a segítést...


 


Rachel könnyeket látott Emma szemeiben és ettől bűnösnek és zavarban levőnek érezte magát. Fel sem fogta, hogy mennyit jelent a segítőkészsége az anyjának. Emma hirtelen kitárta karjait, felfedte a nagy rózsaszín bimbókat és átkarolta a lányát. Rachel meglepődött és egy kicsit fel is izgult a testének nyomódó keblek miatt.


 


- Sajnálom kicsim...Annyira örülök, hogy mellettem állsz - mondta Emma és gyorsan melltartót vett.


 


A nap többi része a régi szép idők felidézésével telt. Emma alkalmi ruhában is megtekintette magát, majd előszedte összes emlékérmét, szalagját és fotóalbumát. Rachel azt vette észre, hogy minél inkább figyel, annál többet tud meg az anyjáról.


 


Nem mindig volt excentrikus volt - szépségkirálynő. Egykor gyönyörű, népszerű és aktív szépségkirálynő volt barátnőkkel és barátokkal meg minden mással. Az anyja történetei viccesek voltak és emlékeztettek Rachel mostani életének történeteire.


A következő hetek izgatott tevékenységgel teltek. Együtt mentek vásárolni és Rachel segített a ruhákat felpróbálni. Többféle sminket is kipróbáltak és megvitatták, hogy milyen lenne a legcélszerűbb frizura. A kezdeti ellenérzés után Rachelnek el kellett ismernie, hogy az egész nem rossz móka. Az édesanyja remek társaság, amikor jó hangulatban van és most kimondottan jó hangulatban volt. A tevékenységek egyben valamelyest elterelték a figyelmét Kittyről, Arielről és arról, ami még előtte állt.


 


A vásárlások és a megbeszélések vége felé Rachel néha kisebb megjegyzéseket kezdett elejteni az édesanyja iránti érzelmeiről és gondolatairól. Egyik megjegyzés sem volt nyílt, de szerette volna, ha megmaradnak Emma fejében.


 


- Anya! A mellbőséged lenyűgöző. A bírák ezt is figyelembe veszik? - kérdezte egyszer ruhapróba közben.


 


Emma valamilyen semmitmondó választ dadogott.


 


- Kár hogy nincs fürdőruhás versenyszám. Simán megnyernéd. - mondta egy másik alkalommal, amikor arról társalogtak, hogy a nő mit énekeljen a tehetség show - n.


 


Emma elvörösödött és azt mondta, hogy már régen végzett azokkal a versenyekkel, ahol ilyen szám is van.


 


- Anya, hogy tudod ilyen szexin tartani magad? A többi anya a nyomodba sem ér. - mondta Rachel, amikor sminkeltek.


 


Emma úgy tett, mintha nem hallotta volna a kérdést, de Rachel érezte, hogy az anyja reagál a megjegyzésre. Fokozatosan egyre közelebb kerültek és egyre jobban érezték magukat egymás társaságában. Rachel ironikusnak találta, hogy az édesanyja elcsábítására tett kísérlet során a kapcsolatuk mélyebb lett, mint korábban valaha is volt.


 


Végül eljött a verseny előtti este. A megmérettetés sajnos tanítási napra esett és Rachelnek egyéb elfoglaltsága volt, ezért nem tudott elmenni. Viszont maga is meglepődött azon, hogy szeretett volna menni, szeretett volna szurkolni Emmának és szerette volna, ha győz.


 


- Sok szerencsét holnap anya! Olyan MILF vagy, hogy kétségkívül győzni fogsz! - mondta Rachel viccelődve.


 


Az édesanyja kérdően nézett rá, majd azt mondta:


 


- Köszönöm kicsim, de ...mit is jelent ez a kifejezés? Már hallottam másoktól is.


 


- Egy...egyféle piszkos dologra utal… Csak vicceltem! - mondta Rachel a padlót bámulva.


 


- Most már tudom, hogy csak vicceltél, úgyhogy azt szeretném tudni, hogy mit jelent.


 


Rachel egy kicsit tétovázott.


 


- Azt jelenti, hogy “anya, akit szeretnék…” - kezdte, de elvörösödött és elhallgatott.


 


Emma csak nevetett.


 


- Ó te lökött! Nagyon jó, hogy ilyen közel kerültünk egymáshoz. Örülök, hogy tudunk együtt viccelődni. Remélem ez így marad a verseny után is - mondta Emma, majd aludni indult.


 


- Én is - mondta Rachel és komolyan gondolta.


 


A verseny napja Rachel számára kínszenvedés volt az iskolában. Folyton csak az anyjára, a versenyre és arra gondolt, hogy valami történik ott, ami ellen semmit nem tehet. Ahogy a kibírhatatlan nap véget ért, Rachel sietve hazament. Tudta, hogy az édesanyjának már otthon kell lennie, de a házban nem égtek a lámpák. Ajtót nyitott, Emmáért kiáltott, de nem kapott választ. Talán tovább tart a verseny a tervezettnél.


 


A konyhába ment és öntött magának egy pohár tejet. Leült az asztalhoz és inni kezdett. Ekkor vette észre az asztalon egy polaroid kép hátulját. Felkapta és megfordította. A szíve összeszorult. A képen három estélyi ruhás nő volt és egy szmokingos férfi. Az egyik nő boldogan mosolygott és rajta volt a győztes szalagja. A másik két nő egyike az édesanyja volt. Emma szintén mosolygott, de Rachel látta, hogy a könnyeivel küzd. Szörnyen érezte magát. Az édesanyja annyira szerette volna ezt a győzelmet.


 


Felállt és anyja hálószobájába ment. Az ajtóhoz közeledve halk zokogást hallott. Kopogott, de nem kapott választ. Benyitott és besétált. Az összes sötétítőfüggöny be volt húzva és minden lámpa le volt kapcsolva. Az anyja összehúzódva feküdt az ágyán a kiválasztott alkalmi ruhájában és sírt.


 


- Rachel, kérlek most menj el! - mondta Emma anélkül, hogy felnézett volna a párnájából.


 


- Sajnálom, hogy csak második lettél! - mondta a lány.


 


- Harmadik lettem! Mindketten alig harmincasok voltak és megérdemelték a győzelmet. Öreg és kiszáradt vagyok. - mondta Emma és még hangosabban kezdett sírni.


 


- Ne mondd ezt!


 


- De ha egyszer igaz. Egyetlen dologban voltam jó egész életemben és most már azt sem tudom csinálni. - mondta Emma és Rachel elborzadt. Az édesanyja tényleg ezt gondolja?


 


- Ez nem igaz - mondta a lány és az ágyra ülve egyik kezét az anyja vállára tette.


 


- Vesztettem, nem?


 


- Nem úgy értem. Először is kb. 50 nő közül a harmadiknak lenni igen szép eredmény. Másodszor - és ez a fontosabb - nem csak ebben vagy jó.


 


- Mondj valami mást!


 


- Okos vagy, vicces vagy, remek pizzákat csinálsz, kedves vagy mindenkivel, nem hozol zavarba a barátaim előtt és csodálatos anya vagy - mondta Rachel az utolsó állítást hangsúlyozva.


 


Emma elhallgatott, Rachel pedig átkarolta és magához húzta.


 


- Komolyan mondod?


 


- Mit?


 


- Hogy csodálatos anya vagyok.


 


- Persze hogy komolyan mondom. Szeretlek! - mondta Rachel és Emma elmosolyodott. Nem a hivatásos versenymosolyával, hanem őszintén.


 


- Ennyi nekem elég. Szerettem volna nyerni, de leginkább az anyukád akarok lenni.


 


- Hát...az vagy - mondta Rachel és egy darabig csendben ültek ott átkarolva egymást.


 


- Meséld el mi történt! - kérte végül a lány.


 


Emma elkezdte hosszú és részletes beszámolóját a jól sikerült dolgairól és a hibáiról. Kemény volt magával, de az elemzése tárgyszerű volt.


 


- ...így azután a harmadik díjat kaptam és rettentően megalázó volt - fejezte be Emma.


 


- Sajnálom, hogy nem voltam ott.


 


- Hogy lásd a szégyenemet. - mondta száraz mosollyal Emma.


 


- Nem. Azért, hogy támogassalak.


 


Rachel szerette volna felvidítani az édesanyját, mielőtt levonulnak és úgy tesznek, mintha ez a verseny soha sem lett volna.


 


- Tudom, hogy miért vesztettél - mondta a lány.


 


- Miért? - kérdezte kíváncsian Emma.


 


- Nem volt fürdőruhás forduló. Ha a bírák látták volna az észvesztő testedet bikiniben, te nyertél volna. - mondta Rechel és komolyan gondolta. A másik két nőnek a képen bájos arca volt, de az alakjuk sehol nem volt Emmáéhoz képest.


 


- Ezt csak úgy mondod!


 


- Komolyan gondolom. Nézd meg magad a tükörben bugyiban és melltartóban és el fogod ismerni, hogy igazam van. - mondta Rachel, Emma pedig kétkedően nézett rá.


 


- Nem csinálom ezt - mondta a nő elutasítóan.


 


- Ugyan már! Csak a kedvemért! Szerintem segíteni fog.


 


Rachel számára úgy látszott, hogy menni fog a dolog. Áldotta az eszét, hogy a konyhából magával hozta a kis táskáját, benne a Kittytől kapott miniatűr kamerával. Amíg az anyja nem figyelt, az öltözködőasztalon beigazította a táskát.


 


Emma hamarosan csak egy fekete bugyiban és egy push - up melltartóban állt a tükör előtt. A bőre barna volt, a hasa pedig lapos. Sokkal fiatalabbnak látszott a koránál. Egy pillanatig megpróbált ellenállni, de végül elmosolyodott. A lányának tökéletesen igaza volt.


 


- Látod? Mondtam. - mondta Rachel.


 


- Köszönöm kicsim! Tényleg jobban érzem magam - felelte Emma és kezdett megfordulni.


 


Rachel gyorsan újra a tükör felé fordította a vállánál fogva.


 


- Mi csinálsz? - kérdezte Emma.


 


- Még csak ennyi esélyük sem lett volna, ha lett volna meztelen versenyrész - mondta Rachel izgató, rekedtes hangon.


 


Nem volt kidolgozott terve, de megérezte, hogy most rá tudja venni az édesanyját. Ezenkívül - maga sem tudta, hogy miért, de - kívánta Emmát.


 


- Ne bolondozz! - mondta a nő nyilvánvalóan kissé kényelmetlenül érezve magát.


 


Fél szívvel el akart húzódni, de egyben tetszett neki a lánya figyelme. Szerette, ha azt mondják neki, hogy csinos.


 


- Láttalak már, amikor a versenyre készülve a ruhákat próbáltad...persze nem mindenhol - mondta Rachel és lassan kicsatolta Emma melltartóját.


 


A nő gyorsan arrébb lépett, de a mozdulattól félrecsúszott a melltartó. A nagy feszes keblek csábosan ringtak, amikor ellépett.


 


- Rachel...édesem...mit csinálsz? - kérdezte Emma kebleit karjával eltakarva és aggódó arckifejezéssel.


 


Rachel maga sem tudta pontosan, hogy mit csinál, de gyorsan cselekedett.


 


- Csak gyere a tükörhöz! Látnod kell, hogy milyen tökéletes vagy, hogy ezt az egészet elfelejthesd. - mondta Rachel úgy téve, mintha a helyzet a legkevésbé sem lenne furcsa.


 


A lány az anyja nárcizmusára játszott, ami mindig bejött. Emma vonakodva visszaállt a korábbi helyére, leengedte karjait és magát nézte. Rachel mögé került és mosolygott.


 


- Látod? - kérdezte a lány és anyja félénken bólintott.


 


A lányának megint igaza volt. Ha meztelenül is látták volna, győzött volna. Eszébe jutott, hogy mire gondolhattak volna az emberek, ha csupaszon látják és forróság öntötte el. Észre sem vette, hogy Rachel lassan a bokájáig tolja a bugyiját. Amikor hirtelen hűvösséget érzett, felkiáltott:


 


- Jézusom, Rachel, mit csinálsz?


 


A lány még mindig mögötte térdelt és a bugyit próbálta levenni a lábakról.


 


- Csak meg akarom mutatni, hogy milyen csinos vagy. - mondta Rachel, majd átkarolta Emma lábát és finoman megpuszilta a nő combjának hátsó felét.


 


- Édesem...nem szabad ezt csinálnod! - tiltakozott Emma, de egyben meglepte a bókolás.


 


Tetszettek neki a dolgok, amiket a lánya róla mondott és igazából nem akarta megállítani. Semmi szüksége arra, hogy egy versenyen nyerjen, ha a lánya gyönyörűnek látja.


 


- Szerintem minden porcikád gyönyörű anya. Szeretnék majd én is így kinézni ebben a korban - mondta Rachel és puncija kezdett benedvesedni.


 


Egyre feljebb haladva tovább puszilgatta az anyja lábát a nyelvével egyre tovább és tovább érezve a selymes bőrt. Érezte, ahogy Emma testét remegés járja át.


 


- Ez...ez...nem helyes - suttogta Emma, de nyilvánvaló volt, hogy a szíve mást mond.


 


Túlságosan bele volt szerelmesedve önmaga szépségébe. Becsukta a szemét és kezei lassan megindultak a keblein. Nem tudta elítélni a lányát. Pont olyan gyönyörű, mint mindig is volt. És a lánya is az. Hasonlít az anyjára.


 


Rachel elért a kerek hátsókhoz és puszikkal árasztotta el a domborulatokat. Azután lassan széthúzta őket és felfedte a kis barna hátsó nyílást. Emmát túlságosan lekötötte a saját látványa. Rachel előrehajolt, arca az anyja hátsójához ért. Nyitott szemmel nézte, ahogy az ánusz egyre közelebb kerül hozzá. Kinyújtotta a nyelvét. Érezte, ahogy Emma összerándul az érintésre. Rachel mélyen nyalni kezdett és vastagon kezdte a nyílást nyállal bevonni.


 


Emma hangosan nyögdécselt, de közben csak magát nézte és folytatta keblei simogatását. Az érzés elképesztő volt. Nem is emlékezett már, hogy mikor érezte magát ilyen elevennek. Nyitott tenyérrel simogatta kőkemény mellbimbóit. Hátrafeszítette magát és hátsóját még közelebb nyomta lánya szájához.


 


- Nagyon csinos vagy te is! - mondta Emma, miközben mindkettőjüket nézte a tükörben.


 


Rachel forróságot és bűntudatot érzett. Egyre nagyobb területet nyálazott be, majd hátrahúzta a fejét és a nyáltól csillogó nyílást nézte. Az egyik ujját a szájába vette, benedvesítette majd lassan masszírozni kezdte édesanyja ánuszát. Azután benyomta az ujjat.


 


- Istenem! Anya! - mondta Rachel, miközben ujja az első ízületig becsúszott.


 


Emma remegett, de nem mondta neki, hogy hagyja abba.


 


- Még ott is csinos vagyok kicsim? - kérdezte.


 


- Nagyon! - felelte Rachel és ujja maradék részét is benyomta.


 


Az ujját ki - be húzkodva tovább puszilgatta a formás halmokat. Emma lába elgyengült, miközben a lánya a hátsóját ujjazta. Rachel úgy érezte, hogy saját nedvei csöpögnek a combjai közt. Pár perc múlva felállt, ujját továbbra is Emma hátsójában tartva. Az anyja ránézett és rámosolygott. Büszke volt gyönyörű lányára. A nő megcsókolta a lányt. Ez meglepte Rechelt, de azonnal kinyitotta ajkait és hagyta hogy Emma nyelve a szájába nyomuljon. A csók mély és szenvedélyes volt. Rachel kihúzta az ujját és átkarolta az anyját.


 


Pár pillanattal később Rachel nem bírta tovább. Azt akarta, hogy vele is foglalkozzanak. Megfogta anyja kezét és a combjai közé húzta. Emma simogatni kezdte a punciját, miközben a tükörben nézték egymást. Rachel szintén simogatni kezdte a nő punciját. A nedveik a parkettára csöppentek. Valahogy sikerült továbbra is átkarolniuk egymást, miközben ujjaik egymás hüvelyébe csúsztak. Továbbra is a tükröt nézték. Emma egy idő után elvette a kezét a lányról és inkább a saját keblét simogatta vadul. A nő végül elélvezett és zihálva a padlóra rogyott.


 


Rachel még felizgult volt, de Emmára már nyilvánvalóan nem számíthatott. Az anyja feje fölé térdelt és vadul simogatta magát. A nő felnézett rá és mosolyogva csodálta.


 


- Szeretlek kicsim! - mondta Emma.


 


- Én is téged anya! - nyögte Rachel és elélvezett.


 


- Rachel! Ne a hajamra! - kiáltotta Emma és gyorsan felállva megpróbálta kisöpörni a hajából az áttetsző punciváladékot, ami Rachelből csöppent rá.


 


Rachel csak elterült a padlón és önmagát nézte a tükörben. Egy pillanatig szívből gyűlölte magát. Nem azért, mert ilyet csinált az édesanyjával, hanem inkább azért, mert egy pillanatig is elhitte, hogy Emma képes normál emberként viselkedni.


Szüksége volt Kittyre. Gyorsan a szobájába ment és felhívta. Végzett a maga feladatával.


 


 


Két nappal később mindketten Kitty termében ültek és Arielre vártak. Miután Rachel elmondta Kittynek, hogy végzett a feladatával és a videót is ellenőrizte, Kitty tájékoztatta, hogy ő is megtette amit meg kellett. Mindketten idegesek voltak és rémesen kellemetlenül érezték magukat a beszélgetés alatt. Részben azért, mert régen lehettek együtt, részben azért, mert pontosan tudták, hogy mit tett a másik.


 


Most pedig kínzójukat várták csendben és még mindig kellemetlenül érezték magukat. Kitty a tanári asztalnál ült, Rachel a padjában és a tollával játszadozott.


 


- Elnézést! - mondta Kitty hirtelen.


 


- Miért? - kérdezte meglepetten Rachel.


 


- Amiért megcsaltalak.


 


- Én is megcsaltalak - mondta Rachel és nem volt benne biztos, hogy akar erről beszélni.


 


Kitty viszont mindenképpen el akarta mondani, hogy mire jött rá. A lány mögé sétált és gyengéden megsimogatta a diákja hátát.


 


- Tudjuk, hogy mit tettünk, de szeretném, hogy tudd, én miért tettem - magyarázta Kitty, miközben a lány melletti székre ült.


 


- Miért tetted? - kérdezte Rachel bizonytalanul abban, hogy Kitty mire akar kilyukadni.


 


- Először a jó hírem és a karrierem érdekében tettem. Azután meggyőztem magam, hogy miattad teszem, de csakis azért, hogy védjelek. De miközben csináltam azokat a …. dolgokat… Rájöttem, hogy azért csinálom, …hogy boldog lehessek. Hogy azzal lehessek, aki önmagamért szeret. Értünk tettem. Mert szerelmes vagyok beléd. - mondta Kitty és könnyek öntötték el a szemét.


 


Rachel megérintette a nő arcát. Ő is a sírás határán volt. Ez volt az első alkalom, hogy valamelyikük nyíltan kimondta ezt.


 


- Kitty! Tiszta szívből szeretlek és bármit megteszek a kapcsolatunkért. - mondta a lány.


 


- Tudom - felelte Kitty és átölelték egymást.


 


Érezték egymás illatát és az életüket egy másodpercre tökéletesnek érezték.


 


- Könny szökik a szemembe a meghatottságtól - mondta Ariel, miközben becsukta maga mögött az ajtót.


 


- Hello! - mondta Kitty és igyekezett bátornak tűnni.


 


Még mindig gyűlölte a lányt, noha segített megéretnie a kapcsolatát Rachellel. Gyűlölte, amiért ilyen helyzetbe hozta őket.


 


- Ne is vesztegessük az időt! - mondta Ariel és kinyújtotta a tenyerét.


 


- Mit akarsz? - kérdezte Rachel alig leplezett ellenségességgel.


 


- A dvd - ket, memóriakártyákat, vagy bármiket amit csináltatok. Azt mondtátok, hogy van valamitek a számomra, én pedig szeretném látni. - magyarázta Ariel, és miközben leült, széttárta a lábait. A fekete szoknyája alatt nem volt rajta bugyi.


- Előbb a mi biztosítékunkat akarjuk - mondta Kitty előrehajolva.


 


- Nem. Először én akarom látni, azután becsületszó, hogy megkapjátok, amit akartok.


 


Ez nem nyugtatta meg ugyan a szerelmeseket, de tudták, hogy mi van a lánynál. Rachel volt az első, aki odaadta a felvételét. Kittyvel egymás kezét fogva nézték, ahogy Ariel végignézi a felvételeket és közben maszturbál. Amikor zavarba jöttek, egymást vigasztalták, amikor pedig nem voltak annyira zavarban, egymás szépségét dícsérték. Azután a videók véget értek.


 


- Akkor ennyi volt? - kérdezte kétségbeesetten Kitty.


 


- Igen. Megtettétek, amit kértem - mondta Ariel bágyadtan a több orgazmusa után. Láthatóan elégedett volt. A másik kettő viszont nem mozdult.


 


- Mit akartok még? - kérdezte Ariel.


 


- A biztosítékot - felelte Rachel és Ariel felnevetett:


 


- Ohh..hát persze - mondta és a táskájából elővett egy dvd - t, majd eléjük lökve távozni készült.


 


- Ne olyan gyorsan! Szeretnénk mi is látni, hogy tényleg elég. - mondta Kitty.


 


- Biztos vagyok benne, hogy elégedettek lesztek. - mondta Ariel, de visszaült.


 


A videó egy darabig teljesen homályos volt, de azután hirtelen beállt az élesség és mindannyian a meztelen Arielt látták a kamerába nézni. Nem szólt semmit, csak a kamerához tartotta a jogosítványát és intett. Kétségkívül ő volt az. Azután elfordította a kamerát, hogy az egy ülő férfit vegyen. A férfi teljesen fel volt öltözve, csak a hímtagja lógott ki a nadrágjából. Ariel gyorsan mellé térdelt és szopni kezdte. Az egész furcsa volt, mert úgy tűnt, hogy egyiküket sem érdekli különösebben a dolog. Azután a férfi felnyögött és Ariel szájába élvezett. A sperma a lány álláról csöpögött le. Ariel megtörölte a száját a kézfejével.


 


- Ennyi? Ez semmi a mienkhez képest! - mondta Rachel.


 


- Várj! - mondta Ariel.


 


A videón a férfi visszagombolta magát, majd a zsebéből egy csomagot vett elő és Arielnek adta. A lány megmutatta a kamerának. Egy átlátszó tasakban üvegszilánkszerű fehéres darabok voltak.


 


- Metamfetamin! - mondta Ariel a felvételen, majd véget ért a videó.


 


Rachel és Kitty döbbenten nézték, ahogy Ariel előszedi a kis tasakot a táskájából és eléjük teszi a padra.


 


- Mondtam, hogy megbízhattok bennem. Ezt a szarságot csak a kedvetekért szereztem be, én nem élek vele. A zacskón rajta vannak az ujjlenyomataim, majd zsebkendővel fogjátok meg és csak a sarkát. A videóval együtt komoly bűncselekmény bizonyítéka. Bőven elég lesz arra, hogy kordában tartson - mondta vigyorogva Ariel.


 


- Valami elképesztően gusztustalan és teljesen őrült vagy - mondta Rachel.


 


Ariel egyetértően bólogatott, majd azt mondta:


 


- Viszem a videóitokat és távozom. Azt hiszem kellően sakkban tudjuk egymást tartani.


 


Úgy tett ahogy mondta. Az ő videója és a metamfetamin Kittyéknél maradt. Tényleg eléggé biztonságban érezték magukat. Ariel nem akar börtönbe kerülni és a jelek szerint igazából nincs kedve senkivel megosztani a kis perverz kukkolási vágyát.


 


- Szerelmem! - mondta Kitty hogy felhívja magára Rachel figyelmét.


 


- Igen Kitty? - kérdezte Rachel és a nő felé fordulva gyengéden megcsókolta. A megpróbáltatásuk véget ért.


 


- Menjünk haza! Szükségem van rád! - mondta a nő, majd holmijaikat összeszedve együtt elindultak közös életükbe.