Szexkalandok I (1. rész)

Hát hol is kezdjem. Ez ismét egy olyan kalandom, ami nem szűkölködik a perverz és szexuális részekben. Ahogy a másik történetemhez a fórumra valaki beszúrta, szerinte hatalmas nagy kurva vagyok. Igen, így is fel lehet fogni. Ha egy nő élvezi az életet, élvezi azt, amit a testek, a nemiség nyújthat, az már mindjárt ribanc lesz, meg kurva. De persze a férfiak büszkén mesélhetik, mennyi nő húztak meg a tegnap esti buliban, ők nem lesznek ettől stricik meg hímringyók. Azért ez elgondolkoztató, mármint a nemek közötti dolgokkal kapcsolatos előítéletek. Minden férfi a farka után megy, hát én meg olyan vagyok, mint egy férfi nőben, megyek a puncim után. Nem azért írok ide történeteket, hogy aztán azt írják rám, hogy kurva vagyok. És ha esetleg nem csak férfiak olvassák majd ezt a történetet, hanem lányok is, akkor nektek is mondom: nem vagytok ti sem ribancok azért, ha lefeküdtök egy férfival.
Adott esetben kettővel. Vagy többel.

Még nem töltöttem be a 18-at, amikor a haverokkal lementünk egy nudista strandra. Természetesen apámék erről mit sem tudtak, hogy a lányuk ilyen jár. Többször is megfordulunk már ott a haverokkal, de most volt valami rendezvény, mindenféle szépségversenyek, meg "legjobb testű pasik", meg ilyenek. Hosszas győzködés a barátnők, barátok részéről, és végül nagy nevetve én is beneveztem egy ilyen versenyre. Ez az a bizonyos popószépségverseny, amit a másik történetemben említettem. Mennyire más ez, mint tánccal lépni a színpadra! Ott álltam tök meztelenül, a fiatal bemondósrác meg adta az utasításokat, hogy álljak. Azt hiszem, elég szép sikerem volt, pontosabban a fenekemnek, míg végül kacarászva lefelé indultam a színpadról, mikor megköszönték, és mondták, maradjak a közelben az eredményhirdetésre. Visszasiettem a haverokhoz, akik nevetve magyaráztak mindenfélét, de amennyire nehezen akartam benevezni, most annyira izgatottan vártam az eredményt. Még három résztvevő után végül erre is sor került, felszólították a harmadik, a második helyezettet, majd végül az elsőt: engem!

Arra emlékszem, hogy felsikkantottam, és tapsikoltam lányos örömömben, majd a színpadra indultam. Most néztem jobban körbe a közönségen, akik persze csak pasik voltak, és természetesen elég sokat izgalomba hozott a színpadon forgolódó meztelen női testek látványa. Mondanom sem kell, ez a sok álló szerszám rám sem volt közömbös hatással, úgyhogy inkább elfordultam, hogy ennek következtében szembe találjam magam a bemondósráccal, aki szintén meztelenül állt a színpadon, és felém nyújtotta a díjat, egy plüssmacit. Na szép, ezért mutogattam magam? Beharaptam ajkaimat, és önkéntelenül is lefelé pislantottam, ágyéka felé. Állt is a szerszáma annak rendje módja szerint. Elvörösödve indultam lefelé, miközben éreztem, hogy testem megrázza a vágy, és benedvesedek. Nem volt barátom akkor, úgyhogy összes 17 éves koromnál fogva szabadkozva a többiektől mondtam nekik, rögtön jövök, elszaladok mellékhelyiségre. Arrafelé is indultam, majd elkanyarodtam a közeli kisebb erdőség felé, s a fák közé menekülve kerestem alkalmas helyet arra, hogy áldozzak a testiség oltárán.

Nem kellett sokat menni, kb. tíz méterrel a fák szélétől befelé találtam egy kb. öt méteres szabad területet. Bár közelinek gondoltam a strandot, úgy döntöttem, nem megyek tovább. Sürgősen "könnyítenem" kellett magamon. Leültem egy félig kidőlt, kérgevesztett fatörzsdarabkára, és a közeli neszekre fülelve a lábaim közé csúsztattam a kezemet. Tapasztalatlan fruskának mondhatom magam még ebben a korban, mert bár sok mindent kipróbáltam már a szexben a korábbi barátaimmal (ekkor már análisan is "be lettem avatva"), mégiscsak 17 éves voltam. Ujjaimmal magamat simogatva egyre inkább elmerültem a kéjes érzésekben, s egyre inkább nem figyeltem oda arra, hogy jön-e valaki. A bemondósrác szőke arcát képzeltem a lábaim közé, melyek széttárva felfedtem az erdőnek fazonra igazított rejtekemet (ekkor még szégyenlős voltam, mi az, hogy kopasz legyek? Az olyan védtelen!). Éppen ezért igencsak megriadtam, mikor felhangzott az égi szózat:
- Nocsak, a popószépségverseny győztese!
Riadtan néztem előre, ahogy a fák közül előlépett két fiatal srác. Magam korabelinek tűntek, átlagos testalkattal, de nem voltak sem soványak, sem vékonyak. Jó ideje ott állhattak már a fák között, ugyanis mindkettejük pénisze harcra készen állt. Összekaptam a lábamat, elfojtva bosszús nyögésemet, és ijedten néztem feléjük. Nincs itt senki, ezek most meg is erőszakolhatnának. Ez azonban nem állt szándékukban, megálltak tőlem két méterre, és kegyetlenül vigyorogtak, azoknak a vigyorával, akik rajtakapták embertársukat, amint valamilyen kínos cselekedetet folytatott.

- Ne segítsünk? - kérdezte az egyikük. Rövid, tüsire nyíratott barna haja volt, barna szeme, nálam nem volt magasabb, vagyis olyan 170 centi magas kb. A másik srác legalább öt centivel magasabb volt, barna hajába szőkés tincsek vegyültek, hajának hossza kb. álláig ért, keretbe fogva arcát. Szeme furcsa volt, nem igazán barna, de nem is zöld. A kettő közt valahol.
- Ja, szívesen segítünk - tódította ez az utóbbi, miközben én felálltam. Kínosan mosolyogva hátraléptem, ennek következtében majdnem átestem a farönkön.
- Nem, nem kell, köszi. Már... végeztem - vörösödtem el, miközben a harag is belopódzott lelkembe. Hogy ahhoz ez a két tapló, hogy ilyen ajánlatokat tegyen? Aztán elmosolyodtam a röhejes gondolatra, hogy hogyan menekülne ez a két 16-17 éves srác kifelé az erdőből, ha elfogadnám az ajánlatukat. A barátaimnál is mindig nekem kellett megtenni az első lépéseket. Annyira nyulak néha a férfiak, édes Istenem!
- Tuti ne segítsünk? Nekünk nem úgy tűnt, mintha végeztél volna. - Még mindig nem jöttek közelebb, csak kajánul méregettek, bennem meg kiborult a bili. Ha annyira segíteni akarnak, hát segítsenek, a fene beléjük! Perverz bunkók. Azt se tudják, mi fán terem a sex. Ekkor még így gondoltam.
- Na és hogy gondoltátok az a segítségadást? - mosolyogtam rájuk végül, s mivel már úgy is láttak, meg egyébként is nudista strandon voltunk, nem takargattam magamat. Mindenesetre elégedetten láttam, hogy meghökkenve egymásra néznek. Na erre tuti nem számítottatok, gondoltam magamban vigyorogva, és kihívóan rájuk mosolyogtam. Nem sokáig, mert megint feltűnt arcukon az a mosoly.
- Megmutassuk?
Na most én hökkentem meg. Miért nem szaladtak el? El kellett volna szaladniuk. Hisz olyan fiatalok. Ők azonban mivel választ nem kaptak, közelebb léptek, én meg ha már belementem a játékba, nem hátraállhattam meg. A kezem ezért felemeltem, miközben a félelem ismét átszaladt rajtam, de most ott is maradt a testemben.

- Jobb szeretném, ha elmondanátok, aztán majd meglátom, elfogadom-e.
- Rendben. Szóval lefektetnénk a földre... - megálltak tőlem két oldalt, egy-egy méterre, miközben a barna hajú lefestette, hogy gondolja a segítségnyújtást. - Miközben a haverom kinyalna, én a melleiddel játszanék, de esetleg te is segíthetnél rajtam a száddal meg a kezeddel. Aztán cserélnénk, én nyalnálak ki, és a haveromat szopnád le. Végül előbb ő, aztán én, vagy fordítva, mindegy, megdugnánk. Különböző pózokban, és mikor nekünk jönne az orgazmus, cserélnénk, így jó soká tartana.
- Az biztos. Ránk is esteledne - válaszoltam hidegnek szánt, de megremegő hangon. Útálom, hogy vizuális típus vagyok, ugyanis elképzeltem a szavait. És bár szavai sértettek, fellebbentették a lehetőségét annak, milyen lenne két férfival a szex. A két srác várakozva nézett rám, belemegyek-e a dologba, de hát nem is ismertem őket - vagy talán épp ez volt a jó? Pillantásom lesiklott a szőkés hajú testén az ágyékához, majd a másikén is, aztán elléptem közülük, tettem két lépést, és megfordultam. Izgatott a dolog, amit elém tártak, de féltem is.
- Sajnos csak akkor, ha tudtok lakást biztosítani. Egyébiránt nem...
- Holnap este megfelel? Nekem van lakásom. - Vágott közbe a szószóló barna hajú. Na erre nem számítottam. Összehúzott tekintettel néztem rá.
- Van lakásod? Hány évesek vagytok?
- 23. A haverom, Adam 25. És te?
Jézusom. Nem létezik, hogy ezek a kölyökképűek ilyen idősek legyenek! Kinyögtem, hogy 17 vagyok, és kinevettem őket, amirét hazugsággal akarnak rábírni arra, amit szeretnének velem csinálni, és amit - ezt persze nem mondtam - ki akartam próbálni, akár velük is.
- Figyelj, találkozzunk holnap a strand bejárata előtt mondjuk négykor, beülünk valahova egy kávéra, megismersz minket, megmutatjuk a személyigazolványainkat, és akkor eldöntöd, belemégy-e, vagy nyuszi módjára elszaladsz.
Ez a nyuszizás adta meg a végső löketet. Mint mindenki, engem is sértegetéssel lehet rávenni őrültségekre.
- Itt leszek. - Azzal megfordultam, sé kisétáltam az erdőből. Remegésem csak lassan csillapodott, ahogy visszatértem a többiekhez, de gondolataimba újra és újra visszatért a két idegen, akikkel holnap találkoznom kellene. Nem voltam meggyőződve róla, hogy ez jó ötlet, de már azt mondtam, ott leszek, úgyhogy nem futamodhattam meg.

Másnap valóban ott voltam. Nem öltöztem ki nagyon, fekete miniszoknya, fekete top, magas sarkú, kis táska, leheletnyi festék csupán. Na és persze egy alsó fehérnemű. A két srác ott volt, s végre sikerült bemutatkoznunk egymásnak. Egyikük, a szőkés srác Adam névre hallgatott, a másik a becenevét mondta: Herceg. A kávézós jelenetet nem mesélem el részletesen... beszélgettünk, és valóban annyi évesek voltak, mint amennyit mondtak, Herceg 23, Adam 25. Mégsem éreztem magam kislánynak a magam 17 évével mellettük, talán mert nem is úgy kezeltek, vagy mert szóba sem hozták a tegnap esti dolgot. De üzleti tárgyalásnak sem tűnt a dolog, mindössze - beszélgettünk. Mint egy randin. Elmondták, mit dolgoznak, hol, stb. Aztán én meséltem magamról, és este hét órára már tudtam, hogy belemegyek a dologba. Izgatott ez az egész szitu, hogy két férfival legyek, ráadásul valószínűleg úgy sem fogom őket többé látni, szóval egyéjszakásnak minősül a dolog, amit már csináltam nem egyszer, csak éppen most két fiúval - illetve, férfival. Ez is izgató volt mellesleg, hogy egy nálam hat-nyolc évvel idősebb férfiak gerjednek rám, és valljuk meg: hogy a magukévá fognak tenni. Mint kiderült, nem először csináltak ilyet, rendszeresen vadásztak a nőkre a nudista strandon, de a legtöbbjük nem ment bele a dologba, ez érthető ugyebár a bevezetőben leírtak miatt. Végül aztán mikor egy pillanatra megtorpan a vidám beszélgetés, Herceg rám nézett és elmosolyodott.

- Nos, Laila? Mi legyen? Segítsünk befejezni, amit tegnap elkezdtél?
Csak egy pillanatig haboztam. Ránéztem, majd Adamra, aztán nagy levegőt vettem.
- Merre laksz?
Elmosolyodott, majd felállt, és fizetett. Remegő lábakkal indultam utánuk. A kávéző ajtajában udvariasan előreengedtek. Lehet, hogy úgy gondoltak rám, mint egy ribancra - de nem éreztették ezt velem. Szerintem ez eszükbe sem jutott, ezt a beszélgetésből tudom. Nem kellett messzire menni, alig tíz perc séta után odaértünk Herceg lakására, aki előrement, kinyitotta az ajtót, és itt is előreengedett.

--- Folyt. köv. ---