Szeretkezésünk margójára

Csodálatos este van, te már fekszel az ágyban, és látom a szemeden, az arcodon, hogy csak arra vársz, hogy melléd feküdjek végre én is. Lassan bújok ágyba, húzom a pillanatot. Te megszólalsz, és csak annyit mondasz csendesen „nagyon aranyos voltál ma”. Érzem a hangsúlyból, hogy nagyon kívánsz, hogy kellek most neked. Hogy a legjobb dolog, ahogy melletted fekszem. Aztán hirtelen felém fordulsz, és én is így teszek. Nézzük egymást, és egyszercsak megcsókolsz. Halk csók ez, csendes, alig érinti az ajkam, de varázslatosan van benne minden. A szemembe nézel, és meglátom benne a bátorítást, visszacsókolok hát én is, csendesen. Csendes csókot csendes csókkal viszonzok. Te erre felém hajolsz, és szétnyitod az ajkad, úgy tapasztod szájamra a szájad. Összeütköznek a fogaink, és a nyelveink játszanak egymással. Szenvedélyesen forrnak össze, mintha ők maguk kis szeretkező emberek lennének, akik erre a percre vártak már mióta. Megunhatatlan ez a játék, és tűzzel teli. Érzem, ahogy szétárad a melegség a testemben, zsibbadni kezdenek a végtagjaim. Te a hátadra fekszel, és magad fölé vonsz, így csókollak tovább, és te is csókolsz engem. Közben óvatosan megemeled a csípőd, és az enyémhez nyomod, csodálatosan érzem ahogy kívánsz, és lassan mozogni kezdek, hogy így, ruhán keresztül is érezd, hogy nagyon akarlak én is. Majd az ágyra löksz, finom de határozott mozdulattal. Felettem vagy, és rám nehezedsz, tökéletes ez a súly, szinte nem is érzem. Ajkaddal távolodsz az ajkamtól, és lassan húzod végig azt a nyakamon, hogy végül a fülemhez érj, amit nagyon finom mozdulatokkal kezdesz csókolgatni. Érzem rajta a fogadat, szinte szétfeszülök, olyan, szeretném hogy még jobban bennem legyél. Őrjítő várni a percre, mikor végre magamba fogadhatlak, de édes is ez a játék, ez a türelem. Mindketten tudjuk, hogy arra a percre várunk, mikor egybeforrhatunk, de olyan jó ezt várni, igazi várakozás. Szép játék. Lassan haladsz a testemen lejjebb, felhúzód a pólómat, és óvatosan megcsókolod a mellemet. Két domb ez, amit aztán körbesétálsz a nyelveddel. Míg az egyiket csókolod, a másikat szorítod, erősen, és nincs ennél jobb érzés. Tökéletes összhang, a mellem pont a tenyeredbe illik, mintha oda teremtették volna. Mikor már egybesimult tenyered a mellemmel, felemelsz és az öledbe ültetsz, szemben magaddal. Először csak lassan csókolsz újra, majd egyre mohóbban, mintha fel akarnál falni. Kezedet a csípőmtől húzod felfelé, a mellemnél kicsit megállsz és szorítasz. Majd egy gyors mozdulattal leveszed rólam a pólót. Én sem tétovázok, és te tudod ezt, felemeled kezedet, utat adva ezzel. Mikor te is meztelen felsőtesttel ülsz előttem, szorosan magadhoz ölelsz, és én érezni akarom ahogy meztelen testeink egymásnak simulnak, érezni akarom a szívedet a szívemmel. Szeretkezésünk egyik legszebb perce ez a hosszú és erős ölelés. És újra átveszed az irányítást, az egyik kezedet a nyakam köré teszed, és erősen fordítod el a fejem hogy úgy csókolhasd a nyakam, és én hiába ellenkeznék, nem tudok. Hátrafeszíted a karom, nem is mozoghatok, nem ölelhetlek tovább, mert így akarod. Újra az ágyra löksz, egyre hevesebb mozdulattal. A szájad még a számon, a nyakamon, de a kezed már a csípőmet és a combomat simítja, és a nedves bugyin keresztül simítod végig a forró és megduzzadt szemérmemet. Szinte türelmetlenül húzod le rólam a maradék ruhát, az egyszerű kis bugyit, én közben nézlek és látom, ahogy a szemeddel falsz fel, azzal csókolsz tovább. A talpam a kezedben, azt kezded hát el csókolni, de nem sok időt töltesz vele, egyre feljebb haladsz. A combom belsejét csókolod szétnyilt, puha ajakkal, és én már nem bírom magamat tartani. Aztán lassan érinted hozzá nyelvedet a csiklómhoz, és ez csodálatos érzés, mintha mindig is erre várt volna a testem. Egyre gyorsabban nyalod, kényezteted. A kezedet a karomon tartod, de én nem tudok várni, és a mellemre irányítom, és ott jelzem, hogy szorítsd össze őket. Sóhajtozok, és megfeszülök, nem is tudok mást tenni, teljesen a tiéd vagyok ebben a pillanatban. Aztán megfogom a kezed, és az ujjadat szépen lassan a számba veszem. Te erre megállsz, és ismét a számat csókolod, érzem rajta az ízemet, és ez mégjobban felajz. Majd feltérdelsz, és finoman húzol közelebb magadhoz, semmit nem erőltetsz, és pont ez ad erőt. Óvatosan veszem a kezembe a férfiasságodat, egy ideig még gyönyörködöm is a látványban, hiszen most szemmel látható, hogy mennyire kívánsz. Aztán lassan a számba veszem, hagyom hogy szétnyissa ajkam, és egyre beljebb hatoljon. A nyelvemmel körözök rajta először csak lassan, aztán egyre gyorsabban, és el is kezdem mozgatni. Te közben a hajamat simítod hátra, nagy hévvel túrsz bele és ez még izgatóbbá teszi a dolgot. Közben én egyre gyorsabban csinálom, a nyelvemet lassan engedem le, érzem, ahogy kitöltöd az egész számat, és érzem azt is, hogy már nem bírom, és akkor te kedvesen megállítasz. Lehajolsz hozzám, és megcsókolsz. Mosolyogva nézel rám, és én is így nézek rád, tudom hogy itt az idő, hogy befogadhatlak. A hátamra fektetsz, és felülről hatolsz belém nagyon lassú mozdulatokkal. Ettől mintha megállna az idő, én türelmetlenkedem, de te bölcsen lassúságra intesz, ki akarod élvezni a percet, és az időt, ami erre adatott. A lassúság ellenére érzem, hogy egyre mélyebben és mélyebben vagy már bennem, felnyögök, mert szétfeszítesz. Édes ez a feszítés, nagyon kívánom. Én közben a hátadat simogatom. Megcsókolsz, és egyre gyorsabban mozogsz, de még aprókat löksz rajtam. Hirtelen megállsz, és anélkül, hogy kihúznád magad belőlem az öledbe ültetsz, most én vagyok felül. De így is te irányítasz, mert kissé esetlenül mozgok, és te türelmesen fogod a fenekem, és türelmesen irányítasz, hogy hogyan mozogjak. Aztán a hátadra fekszel, én pedig belédülök. Rettenetesen élvezem, most én irányíthatok. Kihúzom magam, és úgy mozgok rajtad, hallom ahogy recseg az ágy, de nem érdekel, olyan nagyon akarlak. Közben nézem az arcod, látom a csodás mosolyod, látom a szemeden, ahogy élvezed, amit csinálok, ahogy vágysz arra, hogy mélyen bennem legyél, és ahogy én magamba is engedlek. Szeretem ezt a pillanatot, mert csontig őszinte. Ebben nincs semmi megjátszás. Figyelem hát az arcod, és örülök neked, de a testem egyre melegebb, és kéjesen sóhajtok, te is, és behunyom a szemem. Te a nyakamra rakod a kezeid, és megszorítod, és én visszatérek a jelenbe, tudom hogy te irányítasz. Magadhoz húzol gyorsan, így könnyebben tudsz bennem mozogni alulról, és ahogy így löksz rajtam aprókat, csókolsz, csókolsz a végtelenségig. Aztán egyszercsak felülsz, és lefektetsz engem oldalra, és mögém fekszel. Felemeled az egyik lábam, és hátulról hatolsz belém. Esetlen a mozdulat, de gyönyörű, és egyre jobban belejövünk. Szabad kezeddel a mellemet masszírozod, aztán az arcomat húzod közelebb magadhoz, de én már csókolni sem tudlak, mert már alig vagyok jelen. Aprókat nyögök, te azért csókolsz, összeérnek az ajkaink, egymás szájába sóhajtozunk. Remeg a lábam, és te nem lassítasz, épp ellenkezőleg, szabad kezeddel most a csiklómat kezded finoman simogatni és én érzem, hogy a gyönyör többszörösét fogom átélni veled. De nem sietjük el a pillanatot, fegyelmezzük még kicsit a testünket. Megállsz, leengeded a lábam, és megsimogatsz, majd finoman utasítasz, hogy forduljak hátra. Sejtelmes ahogy mögém térdelsz, széthúzod a fenekem, és belémcsúszol, egybeillesztették a testrészeket. Én soha nem éreztem még ennyire mélyen, hogy bennem lennél, és ettől halkan sikoltok. Te pedig egy percig sem lassítasz, sőt, egyre nagyobb és erősebb mozdulatokkal jársz bennem, és közben szorítasz erősen, szorítod a csípőm, a mellem és néha a csiklómat is. Az ujjadat erősen húzod végig a gerincemen, ettől megborzongok. Én is segítek a mozdulataimmal, mert érzem, hogy itt az áldott beteljesülés, itt a munka gyümölcse, amit én adhatok neked. Érzem, ahogy a végtagjaim zsibbadnak, ahogy elvesztem a kontrollt egész testem fölött, és már nem tudom irányítani, hogy merre mozogjak tovább és milyen tempóban. Ezzel te is így vagy, mert egyre rendszertelenebbeket löksz rajtam, és egyre nagyobbakat. Végül aztán kéjesen felsóhajtok, te felnyögsz és én érzem ahogy robbansz és ahogy belém veszted magad. Csodálatos pillanat, melegség járja át a testem, és tudom hogy a tiédet is. Ebben a pillanatban megáll az idő, és csak te vagy ott, és én csak neked vagyok ott. Nem húzod ki magad belőlem, hanem lassan, nagyon lassan löksz még rajtam egy párat, és közben átölelsz. Együtt ringunk ebben a túlvilágiságban, ebben az igazi valóságban. Aztán nagyon óvatosan kiemeled magad belőlem, lefektetsz az ágyra, és te is mellém fekszel. Végigsimítod a testemet, a fenekemet, és leheletfinom csókot adsz. Rám mosolyogsz, és én is rád. Ebben a tökéletességben alszunk el ezután, egymást ölelve, és semmire nem gondolva. Tökéletesen üres vagyok, és mégis tele vagyok mindennel.