Surf tábor

Gimnáziumba jártam, mikor a bátyám felvételt nyert a Műszaki Egyetemre. Ott szerveztek minden nyáron surf-tábort a Velencei tavon. Egy hét, viszonylag olcsón, egyetemistáknak. Szerencsére nem volt gond, hogy én nem jártam az egyetemre, így mehettem én is.

Eltelt egy-két év és én is egyetem közelbe kerültem. Hogy javítsak az esélyeimen egy tanárhoz jártam csoportos előkészítőre. Ott ismerkedtem meg Katival. Szerencsére az előkészítő helyszíne és a lakásunk Bp. két ellenkező végében volt és Katival viszonylag "közel" laktunk (két szomszédos kerület) egymáshoz, így volt alkalmunk megismerni egymást. Akkor se neki, se nekem nem volt partnerünk, de én úgy tűnt hiába pedálozok, nem jutottam előre. A felkészítő végén cseréltünk telefonszámot, aztán elbúcsúztunk egymástól. Eljött a nyár és a szokásos "Velencei hét". Még tavasszal megemlítettem Katinak, hogy ha van kedve, látogasson meg egy-két napra. Akkor tetszett neki az ötlet, így két nappal az indulás előtt felhívtam Katit, hogyan döntött. A szerencse kedvezett nekem, igent mondott. A megbeszélt napon a vasútállomáson vártam. Amikor leszállt a vonatról, majd hanyatt estem a meglepetéstől: laza , áttetsző nyári ruha volt rajta, ami a napsütésben egyértelművé tette, hogy alatta csak bugyit hord. Áldottam a szerencsémet, hogy a fürdőgatyámra felkaptam egy rövidnadrágot. Rögtön szorult helyzetben éreztem magam, a szó szoros :-) értelmében.

Amikor meglátott széles mosoly terült szét helyes arcán, odaszaladt hozzám (ezt több hozzám hasonló nemű társam elismerő pillantással honorált) és a nyakamba ugrott. Azt hiszem senkinek sem kell magyaráznom azt az érzést, amikor egy megfelelően domborodó lány, vékony nyári ruhában az emberhez simul és illatos puszit ad... Életemben először szóhoz sem jutottam, pedig korábban csak dőlt belőlem a szöveg. Úgy látszik a másfél hónap, amíg nem találkoztunk, valamilyen hiányérzetet ébreszthetett benne és a korábbi tartózkodó viselkedést (és öltözködést) teljesen kicserélte. Kézen fogva sétáltunk le a partra. Megmutattam a szobánkat és önzetlenül felajánlottam neki az ágyam. Ő rám mosolygott és azt mondta:
- Ha rendesen viselkedsz, elférünk rajta ketten is.
- Ha rendesen öltözködnél, én is tudnék "rendesen" gondolkodni - mondtam magamban, de hangosan csak azt válaszoltam, hogy megegyeztünk. Megmutattam a fürdőt és kimentem, hogy átöltözhessen fürdőruhába. Amikor kijött, ismét csak konstatálnom kellett, hogy milyen gyönyörű alakja van, pedig egyrészes, sokat takaró darab volt rajta. Aznap nem győztem takargatni magamat deréktájon, a gatyám mintha a felére zsugorodott volna. Szerencsére többnyire a vízben voltunk és a tó hűvös vize a pártomra állt. Én pedig megtettem mindent aznap, hogy lenyűgözzem Katit így egyre közvetlenebb lett a hangulat. Estére már eljutottunk az első nyelves csókig. Óvatosan haladtam előre az ostromban, hiszen az utolsó találkozáskor még a kezét se foghattam meg és nem tudtam, mennyire mehetek el. Így az első éjszaka eseménytelenül telt el.

Másnap ismét rám mosolygott a szerencse: bátyámnak vissza kellett mennie Pestre. Már nem emlékszem miért, de ez nem is volt fontos. Tudtam, eljött az én idom. Ha most nem teszek semmit, akkor soha. Aki állt már deszkán és van elég tapasztalata, az tudja, hogyan lehet a lányokat ide-oda szállítani a vízen, miközben napoznak és azt is tudja, hogy vitorla nélkül is be lehet menni a tó közepére "napozni". El is indultunk, csak a deszkán. Kati szemben ült velem, ezúttal már egy kétrészes ruhában, és amikor megálltunk bent egy nádas mellett beszélgetni kezdtünk. Elmesélte, hogy nem sikerült a felvételije és egy kis cégnél helyezkedett el titkárnőként. Egy hét munka után a főnöke értésére adta, hogy nem a nyelvtudása miatt vette fel, hanem "egyéb" képességei miatt. Elkeseredve mondta nekem:
- Nem értem, hogy miért akart tőlem plusz szolgáltatást az a tökfej? Mi van bennem, ami erre készteti a férfiakat?
- Nézz magadra! Csodálatosan nézel ki. - mondtam Neki, miközben végigjárattam rajta tekintetem. Huncut arccal rám nézett és azt mondta:
- Igen, látom, hogy tetszem Neked, - célzott a megint domborodó fürdőgatyámra. - pedig még nem láttál semmit.
- Ez csak rajtad múlik - válaszoltam jelentőségteljes mosollyal.

Körülnézett, hogy eléggé eltávolodtunk-e a parttól és természetes mozdulattal levette a fürdőruha felső részét.
- Na és most mi a véleményed? - Erre csak egy válasz lehetett. Óvatosan odacsúsztam hozzá és megcsókoltam, miközben a kezem elindult felfedezni csodálatos kebleinek vonalát. Ahogy csókolgattuk egymást, Neki is elindult a keze felfedező útra, és könnyedén kiszabadított szorult helyzetemből. Pár perc után már alig tudtam türtőztetni magam.
- Ez így nem fair. Én nem férek hozzád teljesen. - tiltakoztam, hogy egy kis időt nyerjek.
- Nem mély itt a víz? - kérdezte tanácstalanul körbenézve. Szerencsére a közeli nádas miatt nem volt. Igaz egy kicsit rossz érzés volt az iszapban állni, de ami ezután következett, az elfeledtette velem a környezetet.

Lemásztunk a deszkáról és megszabadultunk a zavaró ruháktól. A víz lehűtötte a testünket, úgyhogy megint csak csókolgattuk és simogattuk egymást. Kezem bejárta az egész testet, amit a szám is követett, ameddig a víz engedte. Amikor megint harcra készen "álltam" és már Ő is pihegve szedte a levegőt, felhúztam a lábait és óvatosan beléhatoltam. A víz sokat segített, szinte lebegtünk benne és az apró hullámok is mintha csak a testünk ütemére jöttek volna. Kezdetben lassan a víz hullámzását követve mozogtam benne, simogatva és markolgatva a fenekét, majd ahogy láttam, Ő is közel jár a csúcshoz begyorsítottam. Már épp elélveztem volna, amikor hideg zuhanyként ért a felismerés: Nem védekezünk! Ez rögtön lelohasztotta a vágyamat. Csalódott nyögéssel nyitotta ki szemeit:
- Mi a baj?
- Nincs nálam gumi. - Mélyen és szenvedélyesen megcsókolt.
- Kösz, hogy gondolkozol helyettem is. Én teljesen megfeledkeztem róla. - elmosolyodott és folytatta - a szobában, a táskámban viszont van.

Nem eveztem még azóta olyan gyorsan, miután felvettük a fürdőruhánkat. Talán fél perc se volt az az út, amit befelé öt perc alatt tettünk meg. Bementünk a szobába, bezártam az ajtót és mire megfordultam Ő már ott állt meztelenül és bontotta a kis csomagot. Kivettem a kezéből, felhúztam a gumit, és megint csókolgatni kezdtem.
- Ne vacakolj, gyere már - súgta a fülembe, majd lefeküdt az ágyra és magához húzott. Nekem se kellet kétszer mondani. Puha, nedves puncijába úgy csúsztam bele, mint kés az olvasztott vajba. Most már nem tétováztam, heves mozdulatokkal mozogtam benne. Hangos nyögései csak még jobban felkorbácsolták a vágyamat és néhány pillanat múlva elélveztem benne. Akkor eszméltem rá, hogy Vele nem is foglalkoztam.
- Bocs, de nem bírtam tartani magam. - szabadkoztam tétován, de megnyugtatott, hogy Ő is elment, nem sokkal előttem. Így, bár nem rajtam múlt, de Ő is megkapta azt, amit amúgy is terveztem.

Hogy mi történt utána, elmesélem, ha érdekel Titeket...