Áldozati alany: huszonnyolc éves, európai rasszba tartozó, nőnemű lény, alakja sudár, ámbár a csípője széles. Seszínű haj, két gyerek, a hátán néhány anyajegy. A mellei nagyok, az udvar átmérője kb. három cm. Erogén zónái közé sorolható a nyaka, a fülei és természetesen a pinája és környéke. A nemiséget illetően igen fogékony, mondhatni, az egész nő faszéhes. Férjezett. Férje önkéntes, nagysudris katona, Irakban szolgál. Fél éve van távol.
Az asszony nehezen tűri a magányt. Főleg szexuális értelemben. Vibrijét két hónap után sírva a szemétbe dobta, négy hónap múltán pedig felhagyott mindenféle irrigálással, és a telefonszexszel is. A hatodik hónap első teliholdja megérkezvén, méltóságot sminkelt magára, s ellátogatott A Magányoshoz címzett bárba, Pumpafiút keresve magának.
A Pumpafiúról kevesett tudni. A keveset tudás fájának hajtása ő.
Na, meséld, meséld már, hogy is kezdődött?
Ó, drága barátaim, feleim,
Ital étel röpke csók, összenézés, te is akarod én is akarom, te sem vársz többet ugye én se, de miénk az éjszaka, és az éjszaka röpül az idő fogy, ÉS HÁT, egyszer mind meghalunk.
No és aztán? Adtál neki ugye?
Ó, hogyne, adtam olyat hogy még. Szóval, én
ÉN ÉN ÉN ÉN ÉN
ÉN, Zoltán bekasztotta a faszát a nő lucskos pinájába, és nyomott rajta kettőt. A nő szembogara kitágult, mint a véredények egy tűző nyári napon, és megemelte a csípőjét. A pinája kazánként belobbant, lángnyelvek cikáztak végig a sercegő makkon. Az Észveszejtő Bájdorong tövig becsúszott a forró-nyirkos, beláthatatlanul szűk folyosóra, s alig kanyarogva hatolt a mélyire. Émelyítően puha és nedves volt, és a nő gurgulázott, ahogy kitöltötte őt a fasz, amely nagyobb volt, mint a férjéjé, akinek, bár nem tudta, de az előbőre felét pár hete letépte egy marylandi hadianyaggyárban gyártott taposóakna.
És Zoltán nyomta, nyomta, „és egyszer csak ott volt, ahová a férfiember, lett légyen bár öreg vagy fiatal, kívánkozik”.
- Óóóó!
- Toljad… még… - lihegte a nő.
És a férfi elszakadt. A férfi aki én voltam, Zoltán, ez a fiú, aki nem volt még négyéves, amikor… de ez már a múlt idők meséje. Most, sok-sok évvel később, végre megtapasztalta a pinát. Megtapasztalom, előbb mint azt, hogy mit jelentene rozsomáknak lenni az ausztrál kősivatag homokégett síkján, vagy milyen kocsányos kúszóbálnának az ólban, ahol kiéhezett tyúkok fogadják üdvrivalogva a kakasfaszú hajnalt.
Ez a nő egy ribanc. Férje van, és velem dug. Ez a nő egy ribanc. Férje van, és velem dug.
- Szétkeféllek! – süvöltöm, és Zoltán gondolatai szétfolynak, bele egy néma verembe, melyből sosem jut ki a fény, és a kimondhatatlan örökkévaló nyálkás anyaméh a mélyén… az ÉLET.
Mert nem ribanc de igen baszni akar hisz nem használják a testét ó férfiak elmennek a háborúba nem jön vissza egysem zászló csatazaj nagy hősiesség megmentett olaj hazafias fingszó de ott a másik ott a másik oldal ugye szétlőtt fejek herék skorbuttól fekete fogak bűzös lehellet megnem csókolom max a pinám nyalja de igen a fasznak nálam minden helye lesz mert én vagyok az outpout ő az input vagy fordítva téli hajnal nyári dél izzadt s borzongó testek a vágy kanyarjában szorgosan előzve valljuk be baszni jó baszni jó
- Most! Gyorsíts! – sikoltja a nő, a lába már a nyakában, talpa összeforrt a fülével, és el nem vágott nyakából nem folyik a vér. De lüktet, kába szívverés, a picsaparton mit markolok, aranyérről nincsen szó, hó-hó-hó!
Guszta ez a pina, fújtat Zoltán, guszta, jó illatú nedves, a mellbimbók méla íze, lenge illat alulról, mert a seggnek seggszaga van, s az én orrcimpám bölényéles, bizony!
- Ahh... ahh..
Ez az bébi. Tudod te, így kell ezt. Amikor a nő már csak partravetett keszeg busa, amikor tátog kopoltyújával, remeg és rezeg és szív és hullámzik, amikor a gondolatai délibábba vesző, jelentéstelen ködálmok, amikor a szél dolgozik benne érverés gyanánt, na és akkor, akkor közeleg ugye, közeleg a cél a vég…
- Jövök! Jövök! – üvöltöm, s bár az előbb féltem, hogy nem fog sikerülni, féltem, hogy kappanként fogok eloldalogni és hazug meséket regélni a kocsmában, most úgy látszik, mégis, mégis, ez az Zoli
LÖKD KI!
Ömlik ki a gernyóm, nyúlik ki, mint a sajtburgerben a Gouda sajt, úgy érzem, ondófonál köt össze a nővel és a csillagokkal, támasztok, nyakam hátrafeszül, rikoltom a pókhálónak, hogy férfi vagyok, nagyfaszú orgazmerátor, és érzem magam alatt a nuncukó rángatódzó kielégülését, bólintok magamban, jólvan.
Ez is megvolt.
Na, fasza vagy! Nem hittük volna rólad, hogy leszel bátor! De ugye nem mondtál el mindent? Ugye nem…
Ugye, érzelemmé olvadt a gyáva kétely.
Üres volt a mosolya, na és. A mosolyom? Ugyan, a világ tükör.
Zuhany hangja. Törülközés. Elutasított, vagy féloldalas, kelletlen csók. Hirtelen szégyenlős mozdulatok.
Egyszerű, egyszerű gondolatok a sötétben.
Ezt mondtad.
Nem ezt mondtam.
Ne akadjunk már fenn ezen. Nem számít, mit mondtál szó szerint: ezt értetted rajta.
Igen, nem azt értettem, amit szó szerint mondtam, te viszont értetted, mit akartam mondani.
Igen.
Tehát becsapod magad.
Igen. Te is.
Igen, így lehet, viszont a te szagod még itt van, itt van és az orromban, és én viszem majd magammal, mint a szél a csokispapírt, mint a katona a fegyverét, mint a kor az éveket.
Akkor is. Akkor is. Megpumpáltalak, te ócska kis gecitartály.
Gecitartály.
Gecitartály.
Ó, ti férfiak.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-03-20
|
Horror
A nők bosszúja, 1. felvonás. történetnek a folytatása.
2024-02-18
|
Horror
A történet a fantázia szüleménye, BDSM és Horror keveréke, de alapvetően a horrorba tartozik....
2024-02-11
|
Horror
Lecsúsztam a fal mentén, és széttárt lábakkal csupasz fenekemmel a padlóra ültem. A fejem...
2024-02-05
|
Egyéb
Sziasztok! Ez egy skicc, az első írásom. Szeretnék rá őszinte kritikát kapni! A történetet...
Friss hozzászólások
Dr. Stephen P. St.John:
Sok gondolatom volt, de végül...
2024-03-28 20:01
Materdoloroza:
Pedig én is vártam a folytatás...
2024-03-27 22:41
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
PESTEN MÁR VAN KULCSOM EGY PLAKÁTRAKTÁRGARÁZSHOZ, HA VALAKINEK KEDVE VAN EGY RÖPKE KUFIRCRA A DÉLINÉL, CSAK SZÓLJON! :rage: :angry:
Tanujjá'
A mint erőt veszek magamon, tovább olvasom ezt a förmedvényt :flushed: