Segitő kezek.2

A nap hátra levő része gyilkos pillantásokkal, és halk beszólásokkal telt. Mindketten makacsok voltunk, tele feszültséggel. Lefükdtem a nappaliban, és tévéztem. Hédi erőt vett magán és az uj, méretére gyártott járó kerettel gyakorolt közlekedni. Nehézkesen ment neki, de nem segitettem. A szobában való séta már jól ment neki, gyakorolni kezdte a leülést, felállást. Esetlen próbálkozásin jól szórakoztam, néha hangosan nevettem rajta. Csupán csak azért hogy felidegesitsem.
Megunva a tehetetlenségét felém mordult.
-Nem segitenél? Meddig birod nézni egy nyomorék szerencsétlenkedését????
-Nem érek rá! Épp rohadok. Ne zavarjon! - válaszoltam a tévé képernyője felé fordulva.
-Jól van bazd meg!-orditotta felém!
-Ne haragudj bocsánatot kérek!Segits már!
Mint aki nagyot hall kezemet a fülemhez tartottam. Vártam egy mondatra.
-Légy szives!!!- -bazd meg.- a bazdmegot természetesen már mosolyogva mondta.
-Repülök drága anyuka!!
-Hülye! - nevette el magát.
Egész estig gyakoroltuk a mozdulatokat, mindent töviről hegyire elmagyaráztam, és meg is mutattam neki. Teljesen belejött. Fáradtan dőlt hátra a foteljában.
-Hu de leizzadtam! - legyezte maga felé a levegőt.
-Itt a fürdetés ideje!
-Azt már nem kiskomám!-Hogy gondoltad te ezt?
-Mit hogy gondoltam? - beteszem a kádba és kész. - Vagy tud jobbat?
-Ha lehet akkor inkább magam csinálnám.-Nem vagyok hajlandó a puncimat közszemlére tenni és kész!
-Anyuka! Az isten áldja meg! Kit érdekel a maga puncija???
-Akkor meg??-Mit erőlködöl hogy te vigyél be??
-Csak azért mert bárhogy is tud itt csatangolni, a fürdőszoba vizes közeg, és bármi előfordulhat. - Vagy netalán örülne neki ha fogatlanul sasszézna itt fel és alá?
-Na jó oké, rendben. Segithetsz, de előtte kérek pár percet! -  eltotyogott a szobájáig és magára zárta az ajtót.
Amig ő  a maga dolgával volt elfoglalva elkészitettem a fürdő vizét.
Nemsokára az ajtóban állt egy fürdő köpenybe bujva.
-Nem csorgatni a nyálat hékás! - majd mint egy primadonna levette magáról a köpenyét.
Tenyeremet össze csapva az ég felé néztem.
-Anyuka!!Ez mi?????
Egy, a testét majd eltakaró kitudja milyen régi fürdőruhában állt előttem mosolyogva.
-Punci takaró! - vigyorgott.
Láttam nem sok értelme van vitázni vele, a karjaimba vettem és óvatosan beletettem a kádba. Finom volt az érintése. Furcsa volt neki is a nyakamat átkarolva segitenie nekem, de hát, ..meg kellett oldani minden apró problémát.
Majd szólljon ha elkészült - mondtam és magára hagytam.
Tudtam, hogy idővel oldódni fognak a gátlásai, nem akartam ráerőltetni semmit.
Amig Hédi fürdött, bekapcsoltam a számitógépet és megnéztem irt-e Anikó. Ideges voltam, aggódtam érte! Semmi! Talán nincs net a közelben vagy valami más dolog miatt nem tud elérni.
Hédi hangja zökkentett ki a gondolataimból.
-Kész vagyok!!
Mielőtt kivettem a kádból elmagyaráztam neki egy két dolgot.
-Anyuka! Felállitom, megkapaszkodik a nyakamban, megtörlöm a hátát, magára terítem a köpenyt, úgy fogom bevinni az ágyra! Oké??
-Tudok mást tenni? - kérdezte miközben a haját hárta simitva rámnézett.
-Na, akkor kezdjük!
Mióta ismertem most először kerültünk ilyen testközelbe. Törölgetni kezdtem, minél szárazabb legyen a háta és a feneke. Igaz a háta nagyrészét takarta a fürdőruci, de hát na..
Hogy oldjam a morbid helyzetet, a fülébe súgtam.
-Tudom, hogy szeret ölelni és a karjaimban lenni, de sietni kell, mert megfázik!
Egy nyakas volt a válasz a szokásos hülye jelzővel.
Miután végeztem, ölbe vettem és bevittem az ágyára. Leültettem és hátrább lépve ránéztem.
-Na! Sokkal szebb lett anyuka! De! Fogadjon el egy jó tanácsot! Frissiteni kellene a ruhatárat. Érdemes lenne tanga bugyit hordani. Esztétikusabb a látvány, pisilésnél csak félre kell húzni a vékony pántot és sutty, mehet a műsor. Nem kell huzigálni le-fel. Jelzem, előtte egy kis fazon igazitás vagy borotválás nem ártana.
Ötleteimet nem tudtam folytatni, az arcomba repülő vizes törölközőtől.
Lényegesen javult Hédi és köztem a viszony. Tudtunk beszélgetni, és megbeszélni dolgokat.
Talán egy hét sem telt el, amikor váratlanul Hédi megbetegedett. Magas láza volt és egyfolytában csak aludni akart. Szabadságot vettem ki, hogy vigyázni tudjak rá.
Ölemben hordtam a wc-re, és az ajtó előtt bosszankodtam, nehogy elaludjon dolgai végzése közben. A fürdetést nem erőltettem. Jóformán csak levest és gyümölcslevet tudtam beleerőltetni. Aggódtam érte és aggódtam Anikóért, akiről már kitudja mióta semmi hirem nem volt. Sem telefonon, sem neten nem tudtam elérni.
Napközben amig Hédi aludt, szétnéztem a ház eddig nem látott részeiben. Garázs, padlás, pince. Rengeteg régi kép, irat és megannyi érdekes dolgot találtam. Épp a padlást guberáltam, amikor egy dobozban keresgélve egy fényképezőgépre leltem.
Furcsának találtam, hogy ennyire el van dugva. Kerestem elemeket és bekapcsoltam.
Bár ne tettem volna. Az első pár képen Anikó volt. Nem lehetett több 15-16-évesnél. Teljesen meztelenül pózolva, nevetve. Kitárt combokkal, kéjes arckifejezéssel, hátulról pucsítva, nevetve.
Megfordult velem a világ. Lábaim elgyengültek. Reszketett a kezem, ahogy a tovább gombot nyomtam.
A következő sorozaton egy férfi farkával a szájában néz a gépbe. A további képek is ilyenek voltak. Orál, anál és minden amit el lehet képzelni. Nem csak ő volt a felvételeken. Három ugyanilyen korú lány is pózolt különböző helyszíneken, különböző pózokban.
A képek után pár videó részlet is volt. Anikót gyömöszölte valaki hátulról, aki a korához képest igen élvezte a dolgot. Kéjesen nyögött és vonaglott. Váratlanul fordult a gép és megláthattam ki volt az, aki olyan élvezettel kefélte az én Anikómat. Bálint kéjesen vigyorgott  és nyögött, ahogy a lányát kefélte.
Eddig birtam nézni! Abban a pillanatban azt sem bántam volna, ha valaki baltával elkezd darabokra vágni. Csak ültem, és nem tudtam  mi van. Álmodtam vagy tényleg igaz?
Mintha félnem kellene valamitől, a ruháim alá rejtettem a gépet. Ezt nem szabad megtudni Hédinek! Megőrülne, vagy öngyilkos lenne.
Mintha részeg lennék, úgy botorkáltam a nappaliban. Leültem a gép elé és bekapcsoltam.
Egy pársoros üzenet várt.

---Szia.Tudom, hogy nem ezt vártad tőlem, de nem csak három hónapra köszöntem el tőled. Már rég el szerettem volna mondani neked, de nekem ez nem megy. Dolgozni csak azért, hogy adósságot rendezzek, nem az én világom. Itt megtaláltam, amit kerestem . .Legyen szerencsés az életed, minden jót. -Anikó-------

Lapátra tettek, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Tudtam, vissza kell fogni magam, mert ha nem..
Régóta nem gyújtottam rá, de most elmentem venni egy karton cigit.
Majd egy éjszakát a teraszon töltöttem cigarettázva, átgondolva mindent. Gatyába kellett magamat rázni, és megfontoltan cselekedni.
Mire Hédi felébredt egy forró tea várta. Javult az állapota.
-El kell mennem pár órára nem baj? - kérdeztem tőle.
-Persze, intézd csak a dolgaidat.
Egy óra múlva a régi lakásom csengőjét nyomtam. Nemsokára Bálint vigyorgó arccal köszöntött.
-Szia! Örülök, hogy látlak. Mi újság felétek, hogy vagytok? Gyere be nyugodtan, érezd magad otthon.
Nem sok kellett, hogy anyon ne üssem, de itt most higgadtnak kellett maradnom.
-Minden oké velünk, csak erre jártam, gondoltam benézek.
Nem lepődtem meg, hogy nem érdeklődött Hédiről.
-Mi újság a kéglivel, van már vevő? - érdeklődtem.
-Ha minden igaz, a jövő héten megveszik. Készpénzes vevő, nem kis pályás figura.
Végre eltudok innen lépni. Épp szólni akartam, hogy a részleteket majd utalással légyszives rendezni.
-Rendben. Mennyiért adod el a kecót? Elárulod?
-Nem titok, cakli -pakli 18 misi az ára.
-Nekem mennyiért adod vissza?
A kérdésemre hitetlenkedve nézett rám.
-Mégis miből fizetnéd ki? Még mindig lógsz másfél millával.
-Készpénzzel fizetek! - mondtam, majd az arca elé dugtam a fényképezőgépet, amin épp az a rész volt látható, amin Anikó őt szopja.
-Ha érdekel, a többi szereplő nevét és cimét is tudom. Intézzük igy a dolgokat, vagy másként is csinálhatjuk.
Levegő után kapkodva szólalt meg.
-Üdv újra a kéglidben!
-Nem barátom! Most azonnal megyünk, és vissza íratjuk a nevemre. Gondolom van még annyi pénzed, hogy mindent lerendezz.
-És a tartozásoddal mi lesz? Azt, hogy rendezzük?
Szinte suttogva beszélt, nem bírt magához térni.
-Miért? Tartozom neked?
-Jó, hogy eszembe juttattad! Ma ügyvédhez is megyünk, aláírod, hogy minden adósságom le van tisztázva feléd!
-Persze, oké értem.
Magasról leszartam mi lesz vele, hol fog lakni. Bűnhődnie kell a rohadék gazembernek!
Délután két órára minden egyenesbe jött! Társtulajdonos voltam, tulajdonos voltam, és nem tartoztam egy forinttal  sem senkinek. Természetesen a vevőt felhivattam még Bálinttal, egyeztetni, mikor jön megvenni a lakást. Ha lúd, akkor legyen kövér alapon!
Bálint megkapta a fényképezőgépet egy hatalmas öklös kíséretében, és érzékeny búcsút vettünk egymástól!
Bárhogy is, rendbe jöttek a dolgaim, nem tudtam Anikót keverni a gondolataimból.
Gyűlöltem. Undorodtam tőle! Hogy tudta ezt megtenni az apjával? Hogy tudott az anyja szemébe nézni?
Hédi  is észrevette, hogy valami nem stimmel, hiába próbáltam titkolni előtte.
-Mi a baj? -kérdezte, ahogy erőlködve próbált felkönyökölni az ágyon.
Szó nélkül az ölembe vettem, és leültettem a gép elé.
Nem szólalt meg, ahogy elolvasta Anikó üzenetét.
Visszavittem az ágyára!
Hosszas hallgatás után szólalt meg.
-Hogy tehette ezt veled?
-Veled hogy tehette ezt?? Én kiheverem idővel, de téged, hogy hagyhatott így el? A saját anyját.
Pár percig csendben voltunk. Én megint csak rágyújtottam.
-Kérhetek én is egyet? - kérdezte Hédi.
-Te mióta cigizel?
-Nem tudom. - válaszolta - Talán nyolc-kilenc éve! Ki emlékszik már pontosan.
Mellé feküdtem az ágyon, középre tettem a hamust és cigarettáztunk. Hédi egy slukk után beszéni kezdett.
-Anikó az anyját soha sem hagyta volna el. De a nevelő anyját, mint látod, szemrebbenés nélkül. Nekem nem lehetett gyerekem. Nagyon szerettünk volna, de nem tudtam teherbe esni. Nem maradt más lehetőségünk, csak az örökbefogadás. Ha másban nem, de ebben az egyben szerencsénk volt. Egy csecsemőt tudtunk örökbefogadni.
Minden olyan szép, és jó volt. Amikor Anikó puncija szőrösödni kezdett, Bálint egyre többet foglalkozott vele.Teljesen kisajátitotta, mindent megengedett neki, nem szólhattam rá erélyesen. Anikó látva, hogy milyen védelmezője van, visszaélt vele. Mindent megvetetett magának, mindent megkapott. Bálintot mindenhová elkísérte bakfis korában. Mintha szerelmes lett volna belé. Le tudtam azzal, hogy csak képzelődöm. Mindaddig, amíg egyszer haza érve, azon kaptam őket, mindketten teljesen leizzadtan ültek Anikó szobájában. Azt mondták, csak játékból verekedtek. Ismertem Bálint viselkedését szex után, nem tudott félrevezetni. Hetekig veszekedtünk. Már a váláson gondolkodtam. Bálint könyörgött, hogy ne szakítsam szét a családunkat, mindent megtesz, hogy ne hagyjam el. Szerintem, nem attól tartott, hogy engem veszít el, hanem Anikót. Már előtte sem szeretkeztem vele jó ideje, attól a naptól pedig teljesen megszűnt vele a testi érintkezés. Gyülöltem. Lassan megszokottá vált minden, élte mindenki a maga életét mindaddig, amíg színre nem léptél. Orditott, toporzékolt. Az ő lánya nem hagyhatja el őt. Ki az a fasz, aki elveszi tőle az ő kislányát? Hetekig hallgattam ezt. Inni kezdett. Kiszámíthatatlanná vált. Beadtam a válópert. Teljesen megőrült, amikor elmondtam neki, hogy elválok tőle. Részegen kocsiba ült, hogy eljön, és megöl téged. Menet közben ugrottam be mellé. Nem tudtam sehogy megállítani. Ekkor rántottam félre a kormányt. A többi dolognak már aktív szereplője voltál.
-Nem értem ezt az egészet. Mire volt jó akkor ez a ház sztori, hogy cseréljek vele és fizessem ki a különbözetet?
-Te lüke, hogy lehetsz ilyen vak és tudatlan? - csattant fel Hédi.
-Én a házról soha nem mondtam volna le. Neki pénz kellett, hogy elmenjen innen. Azért kellet a te lakásod, hogy valamit el tudjon adni. Anikónak a holland munkát ki ajánlotta?
-Az ő ismerőse. - válaszoltam.
-Amikor elbúcsúztál tőle, hányan várakoztak az állítólagos csoportból az indulásra várva?
-Csak ő volt ott, amikor elköszöntem tőle.
-Jó reggelt hülyőke! Felébredtél?
-Csak nem azt akarja mondani, hogy Bálint és Anikó együtt?
-Csak a levelét olvastad, de nézd csak meg jobban a monitort!
Tüzetesen figyeltem mindenre, többször átolvastam az üzenetet, de nem találtam semmi különöset, amitől okosabb lettem volna.
-Itt nincs semmi. - értetlenkedtem.
-Na gyere ide, fuvarozz a gép elé - szólt Hédi bosszúsan.
Miután leültettem a gép elé, az ujjával a monitorra bökött.
Anikó tartózkodási helye ......
-El sem ment?? Itt van, ebben a városban?
-Persze. Várja, hogy pénzt szerezzenek a lakásodból, hogy el tudjanak menni.
Itt volt az alkalom, hogy én is meglepjem Hédit.
-Találtam valamit, ami bizonyítja, hogy nem volt alaptalan a sejtése. Mármint Anikóval és Bálinttal kapcsolatban.
Mielőtt folytattam volna, Hédi felém fordult és megszólalt.
-Szóval megtaláltad a fényképezőt!
Köpni-nyelni nem tudtam. Kis idő múlva tudtam csak megszólalni.
-Honnan tudsz te erről?
-Én dugtam el!!
Miután magamhoz tértem a sokkból, megkérdeztem tőle:
Miért volt ez a hirtelen őszinteség?
-Mert az öledben vittél ki wc-re! - csak azért!
Hirtelen vállba vert ököllel és jó éjt kivánt!