Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
A nők bosszúja, 1. felvonás. történetnek a folytatása.
(Fantázia történet)
A történet a fantázia szüleménye, BDSM és Horror keveréke, de alapvetően a horrorba tartozik....
Lecsúsztam a fal mentén, és széttárt lábakkal csupasz fenekemmel a padlóra ültem. A fejem...
Sziasztok! Ez egy skicc, az első írásom. Szeretnék rá őszinte kritikát kapni! A történetet...
Friss hozzászólások
Dr. Stephen P. St.John: Sok gondolatom volt, de végül...
2024-03-28 20:01
Marthy: Mmm! Lányként os imádós történ...
2024-03-28 16:03
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:47
Marthy: Tökéletes ritmusú, nagyon jól...
2024-03-28 15:46
Materdoloroza: Pedig én is vártam a folytatás...
2024-03-27 22:41
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Rossz tanár

Én Peti vagyok, egy 18 éves végzős gimnazista. Sajnálatos módon érettségi előtt pár hónappal meghalt a magyartanárunk. Egy darabig helyettesítésekkel oldották meg a problémát, majd kaptunk egy új tanárt. Róbert tanár úr nem volt sokkal idősebb, mint mi. Úgy tudom, hogy nem rég végzett az egyetemen. Mikor megérkezett a suliba a lányok már el is kezdtek pletykálni arról, hogy milyen helyes, pedig még ők se látták csak hallották innen-onnan. Mikor hozzánk jött órát tartani, akkor igazat kellett adnom még férfi szemmel is annak, hogy tényleg helyes. Kicsit végigmértem, mikor belépett a terembe. Magas, fehérbőrű, fekete hajú és barnaszemű volt. A teste szépen volt kidolgozva, mármint nem volt „szétgyúrva”, hanem elegánsan volt kidolgozva a teste, ami jól látszott a testéhez feszülő ingben. Egyszóval olyan volt Róbert tanár úr, akire kellemesen lehettet nézni. Azért én sem panaszkodhattam. A jó genetikámnak köszönhetően csak egy kicsit kellett sportolnom ahhoz, hogy jól nézzek ki. Nem voltam valami izompacsirta. Elég volt annyi, hogy kékszemű, szőke hajú szálkástestű, jóképű srác voltam. Nem is kell mondanom, hogy ezt ki is használtam rendesen. Tapadtak rám a csajok, viszont sosem szédítettem egyet sem. Egyszer sem ígértem semmi olyat, amit nem tartottam be. Flörtölgettem és alkalmanként ágyba is vittem egy-két csajt. A Róbert tanár úr első óráján bemutatkozott és megkért minket is arra, hogy mondjunk magunkról egy két mondatot.
Másnap vele volt az első két óránk. Első órán mindjárt egy dolgozattal indított, nem is kell mondanom, hogy mekkora volt az elégedetlenség, de mielőtt lázonghattunk volna megnyugtatott minket, hogy ez egy szintfelmérő, mármint kíváncsi a tudásunkra, de nem fogunk rá jegyet kapni. Így nyugodtan töltöttük ki a feladatlapokat. Én adtam be elsőként. Nem voltam kitűnő tanuló, de volt érzékem a feladatok megoldásához. A memóriám szerencsére nagyon jó volt, elég volt egyszer-kétszer elolvasnom valamit és már szinte tudtam is. Mikor odaadtam neki ő egyből elkezdte javítani. Óra végén megkért arra, hogy maradjak egy kicsit. Természetesen maradtam.
- A felmérőd nagyon jó lett. – kezdte a mondani valóját – de ez a jegyeiden nem látszik. – tette hozzá
- Talán csak szerencsém volt – jegyeztem meg halkan
- Az is lehet, de én úgy érzem, hogy te lehetnél akár az osztály legjobb tanulója is, ha egy kicsit tanulnál. – mondta izgatottan
- Tudom. – feleltem őszintén
- Akkor? Miért nem teszel érte? – kérdezte
- Igazából nem szeretek tanulni. – jegyeztem meg őszintén
- Tudod mit kap az az iskolától, aki a legjobb érettségit írja? – kérdezte
- Úgy tudom, hogy támogatják az egyetemi tanulmányait. – válaszoltam egy kicsit bizonytalanul
- Így volt, de a tegnapi értekezleten ez módosításra került, szabadon felhasználható 750 000- forintot kínálnak annak a diáknak, aki a legjobb érettségit írja. – mondta
Ezen egy kicsit azért elgondolkoztam, az iskolám elit iskolának számít, mert az bekerülésnek nagyon sok feltétele van. Például, hogy a tanulmányi eredményen kívül ki kell tűnnünk valamiben még. Én azon kívül, hogy rendszeresen járok matematika versenyekre és szinte minden alkalommal az első 3 hely egyikén végzek, kitűnő úszó vagyok. Több országos versenyen is értem már el jó eredményt. Aki nem olyan szerencsés, mint én az is bekerülhet, csak akkor fizetnie kell a nagyon magas tandíjat. Ennek köszönhető az, hogy az iskola eddig minden évben tudta ösztönözni a diákokat arra, hogy jó eredményeket szerezzenek versenyeken és az érettségin. Az a 750 000-forint most nagyon jól jönne, mert apukám halála óta édesanyám rengeteget dolgozik, hogy meg tudjon nekem mindent adni és emellett a kajára és a számlákra is maradjon. Nem rég még kölcsönt is vett fel a házra, hogy nyaralni tudjunk menni. Én természetesen mondtam neki, hogy ezért ne vegyen kölcsönt, de ő hajthatatlan volt. Azzal indokolta, hogy amikor ő volt gyerek a szüleikkel sosem mentek nyaralni, mert nem volt elég pénzük és nem szeretné, ha én bármiben is hiányt szenvednék. Természetesen minden iskolai szünetben vállaltam én is diákmunkát, hogy ezzel is megkönnyítsem a dolgát, de a deviza kölcsönünk miatt egyre kevesebb jutott mindenre. Tehát, ha megkapnám azt a pénzt, akkor sokat tudnék vele anyunak segíteni.
- Patrik! Patrik! – térített a tanár úr észhez – látom nagyon elgondolkoztál rajta.
- Igen. Mit kellene tennem, hogy nekem legyen a legjobb az érettségim? – kérdeztem izgatottan
- Ahogy a naplót láttam nem sokat, ugyebár matematikából kiváló az eredményed, ahogy németből is, és ha jól láttam, akkor te már tavaly leérettségiztél informatikából, ami szintén kiemelkedően jól sikerült. Viszont a történelem és a magyarra rászorulna egy kis javítás. – mondta
- Igen. Nekem azok nem az erősségeim. –vallottam be
- Nyugi, én magyar-történelem szakos tanár vagyok, ha kell, korrepetállak.  – mondta
- Az jó lenne, de nem hiszem, hogy megengedhetném ezt magamnak. – mondtam szomorúan
- Badarság! Nem kérek én azért egy forintot sem. Ma ráérsz? – kérdezet
Természetesen egyből igent mondtam, ma a suliban találkoztunk. Órán kívül teljesen más volt, mint órán. Szabadabb és lazább. Ami egy kicsit meg is tetszett benne. De azért éreztem valami mást is. Folyamatosan bámult, mikor nem néztem oda. De nem szóltam neki. Az érettségiig nem volt vissza sok. Körülbelül másfél hónap. Ezerrel készültem. Az átlagom gyorsan javult. Évzárón még ki is hívtak a tanulmányi eredményemért és a matematika versenyeken való remek szerepléseimért és az úszói teljesítéseimért. A tanár úr egyre bátrabb lett, hol megsimogatta a hátam, hol egy kicsit lejjebb. Ez már nem nagyon tetszett, de még mindig türtőztettem magam. Főleg miután annyira akartam azt a pénzt. Amire sajnos egy újabb okkal szűkségem volt. Édesanyámat elérte egy kisebb betegség, és amiért táppénzen volt egy csomójuttatástól elesett. Mert az a gyár ahol ő dolgozott az úgy működött, hogy aki nem hiányzik, 3 napnál többet egy hónapban az kap 15000 forintnyi bónuszt, és aki norma felett teljesít, további 15000 forintot kap. Ami pont a házunk törlesztő részletét fedezte. Sajnos két törlesztő részlettel elmaradtunk és ezért kilakoltatással fenyegettek minket. Egyszóval mindennél jobban kellett a pénz. Édesanyám nem tudott a tervemről, mert nem szerettem volna, ha beleéli magát és nekem meg nem sikerül. Szóval tűrtem. Az érettségi már a küszöbön volt, mikor a tanár úr megkért arra, hogy menjek fel hozzá.
- Úgy érzem remekül felkészítettelek. –mondta
- Igen és még egyszer nagyon köszönöm – hálálkodtam
- Semmiség! Egy italt? – kérdezte
- Köszönöm nem. – nem fogadtam el, mert azért csak mégis csak a tanárom
- Ne légy már ilyen csak koccintsunk az érettségire. – kéret
- Rendben.
A lakása nem volt valami nagy, de ízlésesen be volt rendezve, viszont nyoma sem volt női kéznek.  Az egyik ital jött a másik után mire már szinte részeg voltam. Akkor oda ült mellém a kanapéra és elkezdett tapogatni. Természetesen ellenkeztem, de akkor erősebben fogott meg és azt súgta nekem, hogy ha hagyom magam, akkor előbb szabadulok. Engem nem érdekelt. Kiszedetem magam a kezei közül és távozni akartam. De elállta az utamat.
- Mit gondolsz magadról? Szerinted én miért foglalkoztam veled ennyit? Szépen most fizethetsz természetben.
- De.. de.. –ellenkeztem
Természetesen nem érdekelte. Megfogta a kezem és beráncigált a szobájába. Mikor beléptem teljesen elállt a szavam. Mintha a szürke ötven árnyalatába cseppentem volna bele. Nagyon megijedtem. Mikor becsukta az ajtót és odalökött valami olyanhoz, amihez az embereket talán kikötözni szokták. Mikor meg akart kötni sikerült ellöknöm és kirohanni a szobából és egyúttal a lakásból is. Nem jött utánam, amin csodálkoztam, de örültem is neki. Nem meséltem el anyukámnak, nem akartam, hogy felzaklassa magát. Így is meg volt a baja. Mikor haza értem még mindig nem volt otthon. Dolgozott. Mostanában még több túlórát vállalt. Felmentem a szobámban és próbáltam megnyugodni, ami nem sikerült. Nem szoktam dohányozni, de most kivételt tettem. Csórtam pár száll cigit anyu szobájából. Mire elszívtam őket teljesen megszédültem és hányingerem is lett. Lefeküdtem az ágyamra és csak azt vettem észre, hogy reggel van. A napok teltek én pedig próbáltam a lehető legkevesebbet foglakozni a dologgal. Tanultam ezerrel. Mikor eljött az érettségi időszak kicsit… azaz nagyon izgultam. Úgy éreztem sikerült a lehető legjobbat nyújtanom. Pár héttel az írásbeli után csörgött a telefonom. A kijelzőjén pedig az állt, hogy „Róbert tanár úr”. Nem vettem fel, majd jött egy sms.
„Jobb, ha felveszed. A te érdekedben. Az érettségivel kapcsolatos.”
Egy kicsit gondolkoztam, majd vártam, hogy hívjon újból, de nem tette. Másnap megint csörgött a telefonom. Most felvettem.
- Jó napot! –üdvözöltem hűvösen
- Szia! Hallgass végig. Nagyon jól sikerült a magyar érettségid- kezdte nyugodt hangnemben – de nem a tiéd lett a legjobb, hanem az osztálytársadé két ponttal. Az ő érettségije 99 %-os míg a tiéd 97 %-os. Két dolgot lehet tenni. Az egyik, hogy nem teszünk semmit és nem kapod meg a pénzt, a másik pedig az, hogy én egy kicsit trükközök a pontjaiddal és az osztálytársadéval és akkor a tiéd lesz a legjobb. –mondta majd cinkosan hozzáfűzte – De ennek ára van és szerintem tudod, hogy mi az.
Hirtelen lepergett előttem, hogy mit akarna velem csinálni és egyből nemet akartam mondani, de mikor eszembe jutott az édesanyám és az, hogy mennyit gürizik minden áldott nap és az is, hogy ez a pénz helyre tehetne minket. Nem tudtam válaszolni csak hallgattam.
- Akkor, hogy döntöttél? – kérdezte nevetve
- Hát… - kezdtem bizonytalanul – nem tudom. A pénzre mindennél jobban szükségünk van, ahogy azt ön jól tudja, de én nem vagyok olyan. Még mielőtt bármit is mondana, csak úgy megyek be, ha bele is megyek, hogy ez egy egyszeri alkalom lesz és nem lesz az, hogy még egyszer meg még egyszer.
- Rendben. –váltott komolyabb hangnemre – ma ráérsz? – kérdezte
- Igen. – válaszoltam remegve
Majd megmondta, hogy mikorra legyek nála és kikötötte, hogy borotválkozzak meg mindenhol, és hogy jól mossam meg magam alul. Továbbá tudatta velem azt is, hogy egész éjszakát ott fogom tölteni.
Szerencsémre anyukám otthon volt. Elkéretőztem tőle. Azt mondtam neki, hogy egy barátomnál alszom. Nem kérdezősködött, elengedett. Mikor a házhoz értem egy darabig csak álltam az ajtó előtt, majd kopogni akartam, de nem ment. Az után úgy döntöttem, hogy haza megyek. Már majdnem el is indultam, mikor kinyitódott az ajtó. Mikor megláttam a tanáromat egy szál bőrnadrágban, kirázott a hideg. Nem szólt semmit csak elállt az útból, hogy be tudjak menni, nem akartam, de bementem. Tudtam, hogy most már nincs menekvés. Mikor a nappaliba értünk láttam az asztalon két poharat. A tanár úr intett, hogy vegyek el egyet.  Megmondom őszintén, hogy nagyon is szükségem volt arra z italra. Majd nagy nehezen megszólaltam.
- Miért pont én? – halkan kérdeztem, mintha csak magamnak tettem volna fel a kérdést
- Ez nagyon egyszerű – kezdte a mondandóját – te vagy az egyetlen olyan fiú az osztályban, akit motivál a pénz, ezt úgy értem, hogy mivel tudtam, hogy ösztöndíjas vagy és jó tanuló is, ezért azt gondoltam, hogy bepróbálkozom. A többi fiú az osztályodban vagy pénzes, vagy nem kelltette fel az érdeklődésem. Továbbá miután elkezdtem neked órákat tartani és te szépen elmesélted, hogy mi a te történeted, mire is kell a pénz, majd egyik alkalommal szomorúan jöttél be és búsan újságoltad, hogy a bank ki akar titeket tenni, akkor tudtam, hogy sínen vagyok. – válaszolt
Láttam a szemében, hogy több kérdésnek itt nincs helye. Intett, hogy menjek vele. Tudtam, hogy hova megyünk. Az után mondta, hogy vetkőzzek le. Megtettem. A szobába már anyaszült meztelenül léptem be. Odavezetett, ahhoz a valamihez, amihez legutóbb is kötözni akart. Majd mondta, hogy álljak terpeszbe. Megbilincselte a kezeimet, majd a lábaimat. A szerkezetből csak annyit láttam, hogy olyan, mint egy bábmozgató, nagyon megijesztett. De már tényleg nem tudtam mit tenni.
- Mostantól nem szólhatsz hozzám. Nyugodtan ordíts, itt minden hangszigetelt. Ha valamit kérek, te azt szó nélkül megteszed. Világos?
Nem válaszoltam csak bólintottam. Majd a hátam mögé ment. Elkezdett valami ostorszerűséggel csapkodni. Mivel háttal volt nekem és én nem mertem megfordulni, így csak sejthettem, hogy mi az. A hangjából és abból, hogy csípett arra tudtam következtetni, hogy ez egy ostor, de legbelül éreztem, hogy ez még nagyon az eleje és ennél csak rosszabb és fájdalmasabb dolgokban lesz részem.
Mikor elkezdte csapkodni a seggem fel-felszisszentem. Egy darabig a seggemmel foglalkozott majd olyat csinált, amire még számítani se mertem. Elkezdte a heréimet csapkodni. Nagyon fájt, aminek hangot is adtam, de ezzel csak neki szereztem örömöt, mert hallottam, ahogy szenvedélyesebben veszi a levegőt. Ezek után vízszintesbe helyezett a szerkezet segítségével. Majd az ostorral kétszer arcon ütött, hogy nyissam ki a számat. Mikor észrevette, hogy nem értem, hogy mit akar azzal, hogy csapkodja az arcom, akkor parancsolt rám, hogy nyissam ki a számat. Ekkor ő elővette az elég méretes és már kőkemény falloszát. Ekkor bántam meg, hogy elfogadtam az ajánlatát. De nem volt megállás.  A számba tolta méretes falloszát. Nem mozgott, nem szoptatott, nem csinált semmit, csak állt a farkával a számban. Majd fojtatta a csapkodást. Én alig kaptam levegőt és mikor ezt észrevette, akkor még közelebb jött, hogy beljebb tudja tuszkolni a farkát, majd elkezdett mozogni a csípője előre hátra. Ekkor gurultak le az első könnycseppek az arcomon és ezek a könnycseppek nem a fájdalom könnycseppjei voltak, hanem a szégyené, amit éreztem. Természetesen vadul csinált mindent. Vadul mozgott falloszával a számban, vadul ütött. Majd ismét a saját lábamon állhattam. Majd szólt, hogy pucsítsak. Megtettem. Az után éreztem valami keményet az ánuszomnál. Nem tudtam, hogy mi az. De hideg volt szóval valami fémből készült „szerszám” lehetett. Elkezdte felnyomni nekem. Azt se tudtam, hogy ordítsak vagy sírjak.  De végül mindkettő jött. Ordítottam és sírtam is. Sohasem életem át ilyen megaláztatottságot, mint most. Fájt, de ami igazán fájt az nem a fizikai fájdalom volt, hanem az, amit nem tudtam megfogalmazni, akkor és ott, de már tudom, hogy mi volt az. Az a szégyen okozta lelki fájdalom volt. Mikor már szinte összeestem, levette a bilincseket és valami ágyra feketetett hason. Tudtam, hogy most jön az a rész, amitől a legjobban féltem, mikor beléptem a terembe, de már tudtam, hogy ez nem fog úgy fájni, mint az előzők. Kutyapózba állított majd belémhatolt. Szintén vadul csinálta. Olyannyira, hogy azt kezdtem érezni, hogy valami meleg folyik a seggemből. Tiszta erőből pakolt hátulról és közben a hajamba kapaszkodott. Végül elélvezett. Mivel volt rajta gumi így nem belém, aminek azért örültem. Majd ott hagyott azzal, hogy reggel kienged.  Mindenem fájt és teljesen ki voltam merülve. Azt se tudtam, hogy mennyi az idő. De abban biztos voltam, hogy jó pár óra eltelt az óta, mióta én beléptem ebbe a szobába. Mikor a seggemhez nyúltam, majd megnéztem, hogy milyen, láttam, hogy véres.  A kimerültségnek köszönhetően elájultam. Majd reggel a tanárom keltett.
Reggel, mikor felébredtem a tanárom arca volt az, amit először megpillantottam. Olyan önelégült vigyorral nézett, hogy legszívesebben pofon vágtam volna.
- Azért te is élvezted. Nyugodtan valld be. – szólt önelégülten
Én nem válaszoltam csak felkeltem és mentem volna ki.
- Te is elélveztél az este. – szólalt meg újból.
Ismételten nem válaszoltam, hanem hirtelen a hasamhoz nyúltam. Ragadtam, de ez nem a tanárom spermája volt, hanem tényleg az enyém. Észre se vettem.
- Zuhanyozz le nyugodtan. – szólt
Most sem méltattam válaszra csak gyorsan felkaptam a ruháimat, amit előző este a szoba bejáratánál hagytam és elmentem.
Teltek múltak a napok. Anyám észrevette, hogy valami nem stimmel. De a tanulásra fogtam. Természetesen nem hitte el, de hiába nyaggatott nem árultam el neki. Majd, mikor meg lehetett tekinteni az érettségiket, az igazgató közölte velem, hogy ne menjek a többiekkel, hanem vele menjek az irodájába. Ott megdicsért és átadta a csekket, amin 750 000- forint szerepelt. Majd megköszöntem és távoztam. Egy furcsa érzés motoszkált bennem miközben hazafelé mentem a csekkel a kezemben. Úgy éreztem, hogy szívesen megaláznám valahogy a tanáromat, de nem jutott más eszembe, mit az, amit ő tett velem. Undorodtam magamtól és attól a ténytől, ami történt. De mégis olyan furcsa gondolatok kavarogtak a fejemben, hogy szívesen megaláznám őt úgy, ahogy nemrégiben ő engem.
Hozzászólások
AmandaAdmin ·
Kedves Felhasználók!
A tortenetek csapata új oldalt nyitott a meleg emberek számára: WWW.BOYSXX.SITE
Ezer erotikus történetet gyűjtenek össze ott, vannak ismeretségek és kommunikáció.
Meghívjuk Önt, hogy csatlakozzon. Ingyenes regisztráció csak most.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: