Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
A nők bosszúja, 1. felvonás. történetnek a folytatása.
(Fantázia történet)
A történet a fantázia szüleménye, BDSM és Horror keveréke, de alapvetően a horrorba tartozik....
Lecsúsztam a fal mentén, és széttárt lábakkal csupasz fenekemmel a padlóra ültem. A fejem...
Sziasztok! Ez egy skicc, az első írásom. Szeretnék rá őszinte kritikát kapni! A történetet...
Friss hozzászólások
Materdoloroza: Pedig én is vártam a folytatás...
2024-03-27 22:41
Dr. Stephen P. St.John: Sajnálom, hoyg nem tette egyér...
2024-03-27 20:43
lalityi9346: Várom nagyon a folytatást!
2024-03-26 17:27
kaliban: Hát ez q..va gyenge, a helyesí...
2024-03-24 15:19
golyó56: Tetszett. Folytatás?
2024-03-22 11:42
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Rekevedd

Szükségem volt rá, most minden szar összejött, és ha ő nem lett volna, rég feladtam volna. Mellettem ült, aggódó tekintete rám szegeződött, közelebb hajoltam hozzá.
- Maradj velem... - mondtam neki könyörgőn, rosszul voltam, fájt mindenem.
- Nem hagylak egyedül... - válaszolta szelíden. Felemeltem a karom, és végig simítottam az arcán, beleremegett. Imádtam, mikor ezt hoztam ki belőle, még mindig félt tőlem. Felhúztam az ölembe, amitől megfeszült a teste.
- Mitől félsz Kevin? - kérdeztem gonosz mosollyal. A mellkasomhoz emelte a kezét, próbálta eltolni magát tőlem, de én átkulcsoltam a kezeim a derekánál.
- Edd, é-én.. - dadogott. Szeretem, mikor ilyen kis félénk, közel hajoltam hozzá, az ajkunk pár centire volt, lassan fújtam ki a levegőt. Akartam őt, de még mennyire, az ágyékomra vontam őt.
- Hahh... - nyögött fel, a fejét felszegte a plafonra, szexi és izgató volt, ahogy vonaglott rajtam. A füléhez hajoltam.
- Vadító vagy, amikor ezt csinálod.- Kevin megmarkolta a vállam.
- Miért teszed ezt velem? - lihegte.
- Én nem teszek veled semmit... - mondtam ártatlanul. De ekkor ismét belém hasított a fájdalom, a jobb oldalamnál. Hátra dőltem az ágyban és szorongattam a fájó részt, eszméletlenül fájt.
- Edd, hozok gyógyszert... - mondta Kevin, majd felkelt rólam, én megfogtam a karját.
- Az a legjobb, ha itt maradsz... - nyögtem fájdalmasan. Ő viszont, kihúzta a karját, nem tudtam megtartani, kiment a konyhába. Hülye voltam, mikor azt hittem le tudom győzni Dominikot, főleg úgy, hogy nála egy kés volt, én pedig puszta ököllel támadtam rá. Szerencsém volt, hogy nem lett belső vérzésem. Visszajött és odaadta a fájdalomcsillapítót.
-Kösz...- mondtam unottan.
- Nincs mit..- válaszolta halkan. Hátra dőltem az ágyban, ő pedig mellém ült. Éreztem, ahogy hat a gyógyszer, Kevinhez fordultam, és levettem a sapkámat. A fiú elcsodálkozott mikor ezt tettem. Mondjuk tény, én soha nem veszem le a sapkámat más előtt, de ő számomra több volt, mint egy átlagos ember. A kezéért nyúltam, először húzódzkodott, de végül hagyta, hogy a fejemhez emeljem. Azt akartam, hogy simogassa a fejem, míg bírja, majd aludjon el rajtam.
- Simogatsz? - kérdeztem kedvesen, Kevin bólintott. Végig simított a fejemen óvatosan, majd megállt egy ponton és az ujjaival lassan masszírozni kezdte, amitől ellazultam. Ásítottam, majd behunytam a szemem, már nem fájt semmim. Észre sem vettem, hogy elaludtam. Álmomban egy zöld szempár jelent meg, majd ahogy közeledett, arca látszódott rendesen, én egy fotelban ültem, Kevin egyre közelebb került hozzám.
Felriadtam a viharra, kinyitottam a szemem megláttam Kevint. Egy nagy francia ágyam volt, én az egyik felében feküdtem, a fiú pedig a másikban. Mikor egy óriásit csattant az ég, ő összerezzent. Kinyújtottam a karom érte, magamhoz húztam, középen voltunk. Kevin megrémült a hirtelen mozdulataimtól.
-Edd... - hangja remegett.
- Shhht...- magamhoz szorítottam. A karomba kapaszkodott, éreztem, ahogy teste ellazul, majd szuszogni kezd, végül elernyed és elalszik. Ahogy hozzám bújik, az maga volt a Mennyország, ahogy testünk egymásra talál, soha nem akarom, hogy másé legyen ez az érzés. A vihar még tombolt, én képtelen voltam elaludni, el sem hiszem, hogy velem van. Mocorogni kezdett, és felém fordult, arca közel volt az enyémhez. Belehalok, ha nem érinthetem meg, közelebb húztam, ajkát az ajkammal érintettem olyan volt, mint egy energiabomba, mely az egész testemet feltüzelte. Ő továbbra is aludt, végig nyaltam az ajkát, amitől kicsit mocorgott, de még ez sem ébresztette fel.
Gondoltam érzékenyebb területhez közelítek, elkezdtem lassan felhúzni a pulóverét. Végig simítottam a mellkasán, egészen az övéig, hirtelen megfogta a  kezem.
- Edd! Mi a... - Kevin meglepődve nézett rám, én gonoszan vigyorogtam vissza rá.
- Végre felébredtél... - élcelődtem vele. A fiú elvörösödött és a szája elé emelte a kezét, én megnyaltam  az ajkamat.
- Annyira hozzám bújtál, hogy nem bírtam magammal.- provokáltam.
- Te húztál magadhoz. - mondta zavartan.
- De, te meg hagytad. - gonoszan elvigyorodtam, megfogtam a kezét és magamhoz húztam, pontosabban le az álló férfiasságomhoz.
- Ezt váltottad ki belőlem. - Kevin megilletődve elfordította a fejét, a kezét gyorsan elhúzta, kezemmel vissza fordítottam, hogy a szemembe nézzen.
- Engedd, hogy megérintselek... - mondtam halkan, csókért hajoltam hozzá.
- Ne... - dünnyögte, egész testében remegett. Átkaroltam a derekánál, és megcsókoltam, nem nyitotta ki a száját, de én a nyelvemmel utat törtem magamnak.
-Hmp... - a srác a vállaimba kapaszkodott. Nem hagytam őt, a gerince vonalán végig simítottam.
- Edd... kérlek... - nyögte, felszegte a fejét, én pedig végig csókoltam a nyakát. Még, még még...
- Szeretkezz velem. - mondtam mámorral telve. Kevin megdermedt erre a mondatomra, majd a szemembe nézett.
- Edd, el kell mondanom valamit...nekem...
- Nekem bármit elmondhatsz... - végig simítottam az arcán. Tudtam semmi nem szakíthat el tőle.
- Nekem barátnőm van, Edd... - mondta tapintatosan, elhúzódott. Először fel sem fogtam mit mondott, ezek után megrökönyödve néztem rá.
- Ki.. - kérdeztem döbbenten.
- Nazz... - mondta elfordulva. Mikor kimondta a nevét, éreztem, ahogy a méreg átjárja a testemet.
- Nazz... - szinte köptem a nevét, undorodtam tőle. Kevin az ágy széléhez botorkált, én viszont megszorítottam a karját és visszahúztam.
- Nem érdekel Nazz, neked én kellek, te meg nekem. - magam alá vontam, ráfeküdtem.
- Edd, mit művelsz? - kérdezte idegesen. Próbálta menekíteni magát, de erősebb voltam.
- Azt, amit már rég meg kellett volna tennem. - válaszoltam, majd keményen megcsókoltam. Vergődött alattam, de nem érdekelt, akarom, jobban ki fogom őt elégíteni, mint az a lány. Szinte leszaggattam róla a ruhákat, meztelenül feküdt, gyámoltalanul, bennem meg valami megálljt parancsolt. Tudtam, az erőszak nem vezet sehová, és ha ő nem élvezi, akkor én sem fogom. Eleresztettem, a fiú szinte kirobbant az ágyból, összeszedte a cuccait és kiment a szobámból.
Miért hagytad elmenni? -  kérdezte egy belső hang.
- Mert egy idióta vagyok... - válaszoltam halkan. Egy könnycsepp végig gördült az arcomon, a látásom homályosodni kezdett. Megfájdult az oldalam ismét, de ezúttal bezuhantam az ágyba, és a sötétség magával húzott.

Reggel mikor felkeltem a viharnak nyoma sem volt, hét ágra sütött a nap, bevettem a fájdalomcsillapítót és felöltöztem. Vissza szeretném tekerni az időt, amikor még csak egymás mellett feküdtünk, míg nem tudtam, hogy Nazz és ő... Nem akarom tudni, hogy meddig jutottak el, már abba is rossz volt belegondolni, hogy Nazz akárcsak egy ujjal is, hozzáér. A falba vágtam az öklömet, amitől megrepedt. Elindultam a suliba, bár nem igazán volt indíttatásom bemenni, de látni akarom őt. A kapucnit jól az arcomba húztam, és a szekrényemhez mentem.
- Kevin! - futott el mellettem Nazz, legszívesebben elgáncsoltam volna, de szótlanul keresgéltem a szekrényemben. A szekrényemből kilestem őket, Nazz a nyakába ugrott, Kevin boldogan átölelte őt... Becsengettek, én becsaptam a szekrényemet, és morogva elsiettem mellettük az órámra, fél füllel hallgatóztam.
- Mi baja lehet? - kérdezte a lány.
- Ne foglalkozz vele.. - mondta érzelemmentesen Kevin. Erre a mondatára megsajdult a szívem, ekkor egy erős falat állítottam magam elé. Egész nap kerültem őket, de amikor órán voltam mindig előttem ültek. Folyamatosan engem provokált, mikor meglátott Nazzt állandóan magához ölelte. Mikor az ötödik órára becsengettek, ami testnevelés volt, Nazz és a többi lány elmentek öltözni, én pedig behúztam Kevint a mosdóba, belöktem a sarokba és elé álltam.
- Most fejezd be a provokálást, vagy nagyon megszívod! - fenyegettem meg.
- Nem tudom miről beszélsz, engedj el. - válaszolta felháborodva.
- Nem vagyok hülye Kevin, ha nem fejezed be, a barátnőd nem fog örülni amit kapni fog tőlem...
- Nazzt hagyd ki ebből!
- Különben, mi lesz? - kérdeztem gonosz vigyorral, elfordultam tőle, nem félek tőle. Mikor az ajtóhoz értem, a fiú még megszólalt.
- Nekem Nazz a legfontosabb! - ettől a kijelentésétől, kicsit ledermedtem, de gyorsan kilöktem az ajtót és tovább mentem, fel a sportpályára. Miért teszi ezt velem, most mit csináljak, hogyan távolítsam el a lányt. Ekkor előttem megjelent és mosolyogva rám nézett, feszülős póló volt rajta és egy rövid nadrág.
- Szia Edd, csak azt szeretném kérdezni, hogy mi történt, vagyis miért vagy ennyire dühös. - kérdezte szégyenlősen. Hirtelen eszembe ötlött a leggonoszabb ötlet, ami valaha eszembe juthatott. Közelebb léptem hozzá.
- Most, hogy mondod Nazz, igen mérges vagyok. - az egyik kezemet a zsebembe dugtam, a másikkal a falnak támaszkodtam a lány előtt.
-És mi a baj? - kérdezte együtt érzően.
- Kevin és te. - válaszoltam halkan. A lány megijedt, erősen gondolkodni kezdett, hogy mi rosszat tett velem.
- Mi a baj velünk? - kérdezte riadtan.
- Az, hogy neked nem vele kéne lenni.. - néztem rá szomorúan. A lány kérdőn nézett vissza rám.
- Azt akarom kinyögni, hogy tetszel nekem Nazz, és velem kéne legyél. - közelebb hajoltam hozzá. Nazz egy másodperc alatt vörös lett, és nagy szemekkel bámult rám.
- Én? - kérdezte hitetlenkedve. Nem volt hozzá ingerem, de rámosolyogtam és adtam az arcára egy puszit. Kirázott tőle a hideg, rózsa illatú parfüm volt rajta.
- Igen, csak te. - válaszoltam kedvesen.
- De én Kevinnel... - kezdte.
- Én várni foglak Nazz.. - mondtam lágyan, elsimítottam egy szőke tincset az arcából. Ekkor Kevin bukkant fel, és dühöngve jött felénk.
- Hagyd békén őt Edd, menj a közeléből... - nézett rám bosszúsan, majd megfogta a lány kezét és húzta magával. A lány visszanézett rám, tekintete szomorúságot mutatott, én rákacsintottam, és küldtem felé egy félmosolyt, amire elmosolyodott. Úgy tűnt be fog válni a tervem, de még nem százszázalékos. Az utolsó pár óra gyorsan telt, eközben az események is változtak, egyre többször nézett felém Nazz, amikor elsétáltam mellette és Kevin mellett, megdermedt. Magamban elmosolyodtam, milyen könnyű átejteni egy nőt. Órák után a kocsimhoz mentem, de valaki mögöttem megszólalt.
- Mit csináltál vele? - szegezte nekem a kérdést Kevin. Én lassan felé fordultam, és nyújtóztam egyet.
- Kivel és mit? - kérdeztem unottan.
- Nazzel! - csattant fel.
- Semmit. - válaszoltam nyugodtan, majd kinyitottam az ajtót, hogy beszálljak, de Kevin megfogta a karomat, áramütés szerű érzés volt, belöktem a kocsimba, amitől először nem jutott szóhoz, rázártam magunkra a kocsit, szerencsére kívülről nem lehetett belátni a kocsiba a sötétített ablakok miatt. Megfogtam a két karját és a fejtámlának nyomtam őket, kapálózott jobbra balra, de mindhiába.
- Mikor megkérdeztem, hogy mit akartál tőle, rögtön témát váltott, mit mondtál neki?
- Ahhoz neked semmi közöd, különben is, nem bántottam,  nem elég ennyi? - a nyakához hajoltam.
- Eressz el! - kiabálta, beleharaptam a nyakába, és szívni kezdtem.
- Ahh, mit művelszhh!! - kiszabadította a kezét és ellökte magát tőlem, a nyakán egy piros folt maradt, pont, ahogy terveztem. Gonoszul elvigyorodtam, majd megfogtam a gallérjánál, és egészen közel húztam az arcomhoz. A lábamat a két lába közé húztam, és odanyomtam az ágyékához, amitől megvonaglott.
- Akarlak! - törtem ki végül, eluralkodtak rajtam az érzelmeim, de mikor közelebb húztam magamhoz, gyomron öklözött. Megfogtam és káromkodni kezdtem.
- Ezt miért csináltad baszki!? - nyögtem dühösen.
- Megmondtam, hogy nem akarom, hogy a közelembe gyere. - válaszolt idegesen, majd kinyitotta az ajtót és itt hagyott. Kész vagyok ettől, miért nem akar velem lenni, mit vár egy nőtől..
-Shaaa.... - sóhajtottam, majd beindítottam a kocsit. Mielőtt haza mentem volna, beugrottam a boltba sörért, de mikor beléptem a boltba megpillantottam Nazzt, épp nyújtózkodott egy konzervvért. Oda mentem mögé, és levettem neki, mikor hátrafordulva megpillantott engem, nagyokat pislogott, majd elpirult, felé nyújtottam a konzervet.
- Köszi Edd... - mondta bátortalanul, majd elvette tőlem, én a derekánál megfogtam és magamhoz vontam, a füléhez hajoltam.
- Nincs mit, Drága. - elmosolyodtam, a szemébe néztem.
- Mit keresel itt? - kérdezte halkan, ajkai szétváltak, csak a számra és a szemeimre koncentrált.
- Gondoltam veszek otthonra valami folyadékot, de most, hogy megláttalak, már úgy érzem ittas állapotban vagyok. - mondtam, szédelgést színlelve, erre ő kuncogni kezdett.
- Olyan vicces vagy. - a mellkasomhoz emelte a kezét, kirázott tőle a hideg, körbenéztem.
- Kevin nincs veled? - érdeklődtem.
- Nincs, azt mondta sürgős dolga van, ezért nem jött velem.
- Valóban, és milyen sürgős dolga volt?
- Azt nem mondta meg, de biztos valami családi dolog. - mondta vidáman.
- Oh Nazz, hogy mondjam el... - elfordultam tőle, egyre jobb ez a terv, minden nekem kedvez.
- Mi az Edd, mit akarsz mondani, mi történt? - aggódva tekintett felém.
- Én láttam, Kevint, egy...
- Mi, mit láttál?
- Egy lánnyal... - mondtam lassan, Nazz  ledöbbent, a válaszom hallatán.
-Egy, lánnyal.. ? - remegett a hangja, én lassan bólintottam.
- De, lehet, hogy nem akart tőle semmit, csak együtt mentek haza. - mondtam óvatosan.
- Persze, lehet...- szipogott, könnyes lett a szeme, elfordult tőlem, de én visszahúztam őt és letöröltem a könnyeit.
- Olyan kedves vagy, mindenki azt mondja, hogy egy érzéketlen tuskó vagy, de ez nem igaz.- megölelt.
- Jól van, gyere menjünk. - átkaroltam és elvezettem a pénztárhoz, kifizette amit vett és a kocsimhoz kísértem, haza vittem őt, mikor a házához értünk felé fordultam.
- Lehet, hogy egy régi ismerőse volt az, majd holnap megkérdezed tőle. - mondtam kedvesen. Ő rám nézett, vissza mosolygott.
- Igazad lehet, holnap többet tudunk.
- De arra kérlek, ne említsd neki, hogy én hoztalak haza, oké? - néztem a szemébe.
- Persze, és köszi, hogy elhoztál. - nyomott egy puszit az arcomra, és kiszállt az autóból.
Ez könnyen ment, és ha holnap meglátja a nyakán a kiszívott részt, olyan gyorsan a karjaimba fog kerülni, mintha soha nem lett volna másutt.
Másnap mikor beértem suliba láttam őket együtt, épp beszélgettek, közelebb mentem hozzájuk, mikor hallótávolságon belülre kerültem, megálltam.
- Miért nem veszed le? - kérdezte Nazz.
- Mert fázom. - válaszolta Kevin, úgy láttam egy sál volt rajta, tavasszal, szép, kíváncsi voltam, hogy magyarázza ki.
- Meleg van Kevin, mit takargatsz előlem? - nézett rá szemrehányóan.
- Én nem takargatok előled semmit, csak megfáztam. - köhintett egyet, majd összehúzta magán a sálat. Nazz a sálért nyúlt, és levette róla, ekkor meglátta.
- Mi ez? - hátrébb lépett.
- Nazz, ez nem az, aminek látszik! - mentegetőzött.
- Mi volt az a sürgős dolog, ami miatt elrohantál?
- Nazz... - kezdte volna, de a lány a kezét a fiú elé emelte.
- Tegnap egy lánnyal láttak téged... - bökte ki. Kevin nagy szemekkel nézett vissza rá.
- Ki mondta neked ezt?
- Az mindegy, de úgy tűnik, igaza volt. - elfordult tőle.
- Nazz...
- Hagyj békén!! - kiáltott vissza neki, és elfutott tőle, sírva.
Én élveztem minden egyes percet, majdnem kifakadtam a nevetéstől, de türtőztettem magam.
A fiú felém indult, szemében düh csillogott.
- Te tehetsz mindenről, tudom, hogy te mondtad neki ezt a hazugságot.
-Én, velem szóba sem áll, és különben is mikor mondtam volna neki ilyesmit, te nem mondtad meg az igazat. - a szekrényemnek dőltem. Kevin belerúgott a szekrényébe.
- Talán még vissza tudom szerezni. - mondta, majd a terem felé indult, de én megragadtam a karjánál.
- Nem éri meg. - néztem a szemébe, ő kihúzta a kezét.
- Nekem igen...- majd az osztályterem felé vette az irányt. Na nem baj, Nazz úgysem fog visszamenni hozzá, mert ha el is mondaná az igazat, akkor sem hinne neki.
Mikor vége volt az utolsó órámnak, a kocsimhoz mentem. Nazz a kocsimnál várt, mikor már félúton voltam, három srác közelítette meg őt és körbeállták. Gyorsabbra vettem a tempót, mikor közelebb értem, rájöttem, hogy a haveromék azok, Jimmy, Johnny és Gery, melléjük álltam.
- Csáá Dupla D! - mondta Johnny, majd kezet fogtam vele.
- Szevasztok, a lány velem van. -biccentettem nekik, a fiúk bólintottak, hátrébb léptek. Úgy láttam Nazz megkönnyebbült, mikor átkaroltam a vállát. Beszélgettünk, röhögtünk egy kicsit, de Geryre néztem, hogy most már azért mehetnének.
- Jól van, akkor mi nem is zavarunk tovább. - válaszolta, bólintottam köszönetképp, majd leléptek, Nazz szemébe néztem, láttam a fájdalmat benne, különösebben nem érdekelt, de muszáj volt vissza vennem az álcát, most nem szúrhatom el.
- Mi történt? Ugye csak egy ismerőse volt? - kérdeztem, de mikor ezt kérdeztem elsírta magát.
- Nem, Edd, a nyaka, hazudott nekem. - szorosan megölelt, és belefúrta az arcát a mellkasomba.
- Semmi baj Nazz, nyugodj meg, itt vagyok. - magamhoz szorítottam.
- Hazavinnél? - kérdezte szipogva.
- Persze. - válaszoltam automatikusan, beültettem a kocsiba, én is beszálltam. Beindítottam a kocsit, egy szót sem szólt, míg a háza elé nem értünk.
- Eddig egy nagy döntés előtt álltam, de most már tudom mit szeretnék.
- Milyen döntés? - érdeklődtem.
- A jó tanulói átlagom miatt egy évre kimehetek cserediákként... - kezdte.
- Hová?
- Dániába. - mondta végül.
- Hogy döntöttél?
- Mivel csak Kevin miatt hezitáltam, ezért úgy döntöttem most, hogy elmegyek, két nap múlva indulok. Tényleg sajnálom Edd, de ez egy nagy lehetőség számomra... - mondta szomorúan.
- Nazz én azt akarom, hogy boldog legyél. - mondtam kedvesen. Nazz végig simította az arcomat, közelebb hajolt, és ajkát az ajkamhoz érintette. Mi tagadás, csókolni azt tud, közelebb került hozzám, kezével megmarkolta a vállam és mélyítette a csókot, én nem éreztem ugyanazt, mint Kevinnel, ez furcsa volt. Fogalmam sincs most mit tegyek, játsszak vele, vagy mondjam neki, hogy nem akarok tőle semmit, de akkor visszamegy hozzá. Végül ő tette meg az első lépést, teljesen az ölembe mászott.
- Nálam alszol? - kérdezte halkan. Bólintottam, de nem volt ingerem vele maradni, viszont ha megszabadulok tőle, Kevin az enyém lesz végérvényesen. Bementünk a lakásukba, én megálltam a bejárati ajtónál. Nazz értetlenül nézett vissza rám.
- Nem akarom, hogy a szüleid dühösek legyenek. - mondtam halkan, remélve, hogy meggondolja magát. Nem akarom, hogy nekem ebből problémám legyen.
- A szüleim csak holnap jönnek haza, akkor is csak délután. - mosolygott, én nem repestem az örömtől,de nem akartam leleplezni magamat, becsuktam magam mögött az ajtót. Megfogta a csuklómat és egyre beljebb vitt a házba. Végül felmentünk a lépcsőn, és benyitottunk egy szobába, az volt az ő szobája. Tele volt plakáttal a fal, híres sztárokról, tipikus lány szoba.
Leültetett az ágyára, ő pedig rám ült, hozzám bújt.
- Nazz... - kezdtem, de megint megcsókolt. Nem tehettem mást átkaroltam a derekát, és közelebb húztam, amitől ő csak még jobban szorított. Kezét a dzsekimhez emelte és lehámozta rólam, majd ő is megszabadult a felsőjétől, megszakítottam a csókot.
- Nazz, mit csinálsz..? - hülye kérdés volt, tudom, de húzni akarom az időt. Végig simított a hátamon.
- Edd, én úgy gondoltam, ha már úgyis elmegyek, akkor legyen egy közös éjszakánk.... - válaszolta elpirulva. Nem akarok lefeküdni vele, eddig nem akartam elmenni. A lány végigsimított a mellkasomon, és hátradöntött. Erősen gondolkodtam rajta, hogy lelököm magamról, de ha most hagyom magam, akkor megszabadulhatok tőle, végül is, ez csak egyszer kell végig csinálnom. Végül eldöntöttem, helyet változtattunk, én lettem felül, ő epekedve nézett rám, én vissza mosolyogtam rá.
- Mindennél jobban vágyom rá, hogy megérints... - mondta érzelmekkel telve. Már voltam lánnyal együtt, de egyik sem volt tökéletes, most pedig egy olyannal fekszek le, akit utálok, nem lesz piskóta. Megfogta a pólómat és lehúzta rólam, tátva maradt a szája mikor a kidolgozott hasamat kezdte fürkészni. Majd tekintete átvándorolt a fejemre, pontosabban a sapkámra.
-Edd, még sosem láttalak sapka nélkül... - kezdte, ezt célzásnak fogtam fel, de nem érdekelt, mikor nem válaszoltam, folytatta.
- A kedvemért levennéd? - kérdezte halkan, a nyakamhoz hajolt, és csókolni kezdett.
- Sajnálom Nazz, ez az egyetlen, amit nem tehetek...
- Miért? - nézett rám szomorúan. Nem válaszoltam, helyette megcsókoltam, és meg érintettem az arcát. Megfogta a kezem, és lefelé kezdte húzni, végül a mellén hagyta, az érintésemtől megremegett, a lábait a derekam köré fonta. A nadrágomat levettem magamról, majd elkezdtem a lányét is lehúzni. Belekapaszkodott a párnájába, megvonaglott alattam, szőke haját elhúztam az arcából, tüzet láttam a szemében, mindent ki lehetett olvasni a szeméből, akart engem, nagyon is. Egy valami nyugtalanított, leálltam és mélyen a szemébe néztem.
- Nazz, voltál már együtt valakivel így? - kérdeztem határozottan, a lány meglepetten nézett vissza rám, először szótlanul meredt rám, majd elfordította a fejét.
- Nem... - válaszolta. El sem akartam hinni, miért én, elsőnek, ez gázos, nagyon gázos, felültem, ezt nem hiszem el. A lány szomorú pillantásokat vetett felém.
- Edd, eldöntöttem, veled akarom először, eddig senkivel nem tudtam megtenni ezt a lépést, de úgy érzem, veled igenis képes vagyok rá, kérlek.
- De Nazz, ez határozza meg a kapcsolataid nagy részét, ha elszúrom, akkor örökre ott marad a seb. - mondtam komoran, ezt igenis komolyan kell venni, utálom őt, de nem akarom megfosztani egy csodálatos érzéstől.
- Nem fogod elszúrni, kérlek Eddward.. - a teljes nevemen szólított, ezek szerint mindenképp velem akarja. Ez már komoly dolog, muszáj óvatosnak lennem, magamhoz húztam, visszafektettem az ágyba, már csak a fehérnemű volt rajta, rajtam pedig a bokszerom, levettem a sapkámat is, amitől elállt a lélegzete, beletúrt a hajamba, lassan végighúzta az ujjait benne. Végigsimított a nyakamig, ezt követően magához húzott egy csókért, én húztam ezt a dolgot, amennyire csak tudtam, de végül nem bírta ki.
- Edd, akarlak, szeretkezz velem.. - én kissé meglepődtem a bátorságán.
- Nazz, nálam nincs... - kezdtem, de félbeszakított.
- De nálam van.. - mondta, és megmutatta a csomag óvszert. Végül nem tudtam mit tenni, de mielőtt elkezdtem volna, csak mereven néztem őt.
- Mi a baj? - kérdezte aggódva a lány.
- Semmi, csak, kérlek állíts le, ha fáj. - mondtam lassan. Elmosolyodott, majd a melltartója szegélyéhez nyúlt és levette magáról, végig simítottam rajta, amitől felnyögött. Végül megtettem, lefeküdtem vele, Nazz egyszer sem állított le, végül kifáradt és elaludt a mellkasomon. Én képtelen voltam elaludni, egész végig Kevin járt a fejemben, vajon jól van-e, biztos megviselte a szakítás. Ekkor zajokat hallottam, a nappaliból, ránéztem az órára, még csak hajnali fél három volt, Nazz azt mondta nem jön senki ma délutánig. Óvatosan kikecmeregtem az ágyból, a lány továbbra is aludt, összeszedtem a ruháimat, gyorsan felkaptam magamra mind, úgy hallottam egy nő meg egy férfi beszélget.
- Biztos alszik, majd reggel meglepjük. - mondta a férfi.
- Benézek a szobájába. - válaszolta egy női hang. Basszus, a szülei, mi lesz, ha megtalálnak, kerestem valamit ahol ki tudok jutni, az ablak, tökéletes volt. Felhúztam az ablakot és gyorsan kimásztam rajta, még időben, ugyanis pont ekkor lépett be az anyja. A tetőn voltam, kerestem a jó fogást, hogy minél lejjebb tudjak mászni, volt egy kisebb épület a ház mellett, amire ha átugrok lazán megúszom csonttörés nélkül. Sikerült, az udvaron voltam, a kocsimhoz siettem, és beindítottam. Csak róttam az utcákat, közben gondolkodtam a mai nap eseményein, lefeküdtem Kevin barátnőjével. Baszottul furdalt a lelkiismeret, elvégre elszakítottam őket egymástól az önzőségem miatt, és össze is feküdtem vele. Végül leparkoltam az egyik sörözőnél, és bementem. Leültem a bárpulthoz és kértem egy Whiskeyt, gondoltam elég lesz egy. Végül egyből lett vagy öt, meg még két sör ami enyhén sok volt. Olyan érzés volt, mintha egy álomba csöppentem volna, az emberek összemosódtak, de ahogy elnéztem őket kivillant egy vörös fej közülük, zöld és barna keveredett egymásba, elindultam felé, de a paca távolabb került tőlem, először azt gondoltam csak megtréfált az agyam, de ekkor hátrafordult, és rám nézett. Kevin szemüvegét ki tudtam venni, tudtam, hogy ő az.
- Kevin... - nyögtem neki, nem tudtam, hogy hallotta- e, de hátat fordított és tovább sétált, én próbáltam követni, a tömegen átjutni. Kevin kilépett az ajtón, én felgyorsítottam a tempómon, végül a parkolóban megtudtam állítani, megfogtam a karját. Az alkohol egy kicsit agresszívabbá tett ilyenkor, viszont lazítottam a szorításomon.
- Edd, eressz el, miért nem tudsz békén hagyni!? - kiáltott rám, éreztem, hogy valami hülyeséget fogok tenni, vagy mondani.
- Kevin, szeretlek, miért nem érted meg! - magyaráztam neki. Közelebb húztam magamhoz, de ő lerázta a kezemet.
- Ne gyere a közelembe... - válaszolta, majd hátat fordított, én dühömben elkezdtem neki ecsetelni a dolgokat.
- Csak nem a csajodat akarod? - nevettem gúnyosan, mire ő megállt.
- Nem olyan jó, mint hiszed. - szemeim gonoszan csillogtak, közben neki dőltem egy fának.
- Mi? - a fiú értetlenül meredt rám. Nem akartam, hogy kiderüljön ez a kis affér, de nem hagyott más választást, emellett be vagyok rúgva.
- Hát, tudod, csak azt mondom nem egy jó választás.. - írtam körbe.
- Miről beszélsz?
- Tudod, Kevin, jobban is vigyázhatnál rá, mielőtt egy másik srác megkaparintja és lefekszik vele. - válaszoltam vigyorogva.
- Edd..- kezdte idegesen.
- Én voltam az első neki, tudtad? - nem éreztem lelkifurdalást mikor kimondtam, elnevettem magam. A srác megdermedt a mondatom hallatán, én viszont úgy döntöttem haza megyek, el is indultam, hátat fordítottam neki. Kissé szédelegtem, de azért megálltam a két lábamon.
Hirtelen a földre kerültem, Kevin nekem jött, mikor fel akartam kelni, a srác az öklével az arcomba vágott.
- Szemétláda, hogy tehetted ezt!!- kiabálta, majd újra belém vágta az öklét, láttam, hogy könnyes a szeme, megfogtam a kezét.Kissé kijózanított az a pofon.
- Kevin, sajnálom... - mondtam komolyan, úgy láttam, hogy megtört a vállai rázkódni kezdtek.
- Miért... - hangja remegett, nem nézett rám.
- Nem volt választásom... - felemeltem a fejét és megcsókoltam, a mellkasomhoz emelte a kezét, de nem lökött el magától.
- Nazz el akart menni Dániába, csak te tartottad vissza.- mondtam neki.
- Ezt ma mondta neked? - kérdezte komoran, bólintottam. Beletemette az arcát a kezébe, én viszont akartam őt, újra megfogtam mind a két karját és közelebb vontam magamhoz.
- Edd...- kezdte.
- Szeretlek... - megöleltem, a vállaiba markoltam, jó volt végre érezni őt.
- Ezt nem kéne... - mondta gyorsan.
- Gyere át hozzám... - felkeltem a földről és őt is magammal húztam. Nem laktunk messze direkt a házamhoz közeli kocsmát választottam, hogy haza tudjak kúszni, de ekkor eszembe ötlött valami, vajon mit keres itt Kevin, hisz ő nem szokott inni, sőt mi több, ilyen helyekre mászkálni, felé fordultam.
- Kevin, te mit keresel ezen a helyen? - néztem rá értetlenül.
- Hát, tudod... - megvakarta a homlokát, kissé zavarban volt.
- Igen?
- Hát, ki akartam szellőztetni a fejemet, és pont erre sétáltam és megláttam a.. - nem folytatta, elfordult tőlem.
- Mit láttál meg? - kérdeztem, vissza fordítottam magam felé, ekkor láttam, hogy az arca vörösen izzott, ahogy hozzá értem megremegett.
- Mi a baj? - közelebb húztam a pulóvere segítségével.
- Azt hittem ez csak egy tévedés, de a testem- hátrálni kezdett – furcsán reagált.
- Miről beszélsz? - teljesen összezavart.
- Azon az éjszakán, amikor a karjaidban voltam.. - nyelt egyet.
- És mit éreztél?
- Ahol éreztelek, ott felforrósodott a bőröm.
Megőrülök, tényleg azt mondta, amire gondolok? Szóval szeret, de mégis miért titkolta el?
- Miért nem mondtad...
- Mert nem voltam biztos benne... - megdörzsölte a karját. Én viszont biztos voltam abban, amit hallottam, megfogtam a derekánál és magamhoz húztam, ajkai centikre voltak az enyémtől.
Szemével végigmérte a számat, majd megnyalta az ajkát.
- Akarod? - kérdeztem gonoszan. Lassan fújtam ki a levegőt, de végül ő lépett, a számra tapasztotta az övét. A csók édes volt, végig simítottam a fogain a nyelvemmel, ha nem kapom meg, megőrülök. Megszakítottam a csókot, és a házunkhoz vittem őt, elővettem a kulcsaimat és kinyitottam az ajtót. Mikor beléptünk, becsuktam magam mögött az ajtót, Kevin hátulról átölelt.
- Kevin..
- Edd, én...- hátrébb lépett, bizonytalan volt, lefogtam a két csuklójánál és a falnak nyomtam. Szeme csillogott, neki préseltem a falnak, erre vártam évek óta. Kezemet a nadrágja övére tettem, majd lassan kicsatoltam, erősödik bennem a kényszer, hogy megérintsem. Az ágyamhoz vezettem, és belefektettem, kigomboltam a nadrágját, lehúztam róla. Kevin követte a példámat, az övemhez nyúlt és ő is megszabadított a nadrágomtól. Ráfeküdtem, ágyékomat az övéhez nyomtam, amire felnyögött. Magamhoz öleltem, az ajkamat végig húztam a nyakán.
- Ehdd... - zihált, szaporán vette a levegőt. A pólójától is megszabadítottam, magamról is levettem. A fiú végigcsókolta a mellkasomat, amire felmordultam. Nem tudtam betelni vele, még többet akarok belőle. Az alsójáért nyúltam, hogy lehúzzam, de ekkor megállított, a csuklómat megfogta, és felém tolta.
- Mi a baj? - kérdeztem halkan. Nem válaszolt, de oldalra nézett, arca lángolt, nem nézett a szemembe. Úgy éreztem, hogy ettől az egésztől fél, én viszont megmutatom neki, hogy ez egy csodálatos dolog, a kezemet az arcához érintettem és magam felé fordítottam, hogy a szemébe tudjak nézni.
- Kevin, szeretkezni akarok veled...- mondtam neki édesen, ő kissé mocorogni kezdett, ujjammal végigsimítottam az alsó ajkán, amitől megdermedt.
- Bízz bennem... - kértem őt. Elvettem a kezemet és megcsókoltam, lassan végig húztam a fogain a nyelvem, majd mikor megszakadt a csók, bólintott. Újra a bokszeréért nyúltam, nem mozdult, viszont a kezével végig simított a hátamon, levettem róla az utolsó darabot is, ekkor érzékeltem, hogy nem csak én izgulok fel tőle, hanem ő is tőlem. A férfiasságához értem, amire felszisszent, nem zavartattam magam, lassan és óvatosan simogatni kezdtem. A fiú belekapaszkodott a lepedőbe, zihálni kezdett, minél gyorsabbra vettem a tempót. Becsukta a szemét, gyöngyözött az izzadtságtól, végül a számmal folytattam az előjátékot, ennek hatására már hangot is adott ki.
-Ahh, Ehdd... - a vállamba markolt, nyelvemmel körbeöleltem őt. Amikor eljuttattam őt a gyönyörig, minden cseppjét lenyeltem, mellé feküdtem és a füléhez hajoltam.
- Érezni akarlak...- szuszogtam.
- Ennél is jobban? - kérdezte pihegve, elmosolyodtam, majd gyorsan a két lába közé férkőztem, amire megdermedt. Felforrósodott a testem, Kevin átkarolta a hátamat és magára rántott.
- Jól vagy? - kérdeztem tőle.
- Uhum.. - bólintott.
- Ne aggódj, vigyázni fogok rád.
Hozzászólások
További hozzászólások »
AmandaAdmin ·

AmandaAdmin ·
Kedves Felhasználók!

AmandaAdmin ·

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: