Pékek...

Szokás szerint megint hajnalban keltem fel. Most is legkésőbb reggel hatra kell megsütnöm a kenyereket, a pékség nyitásáig. Ez a pékek dolga, mondom magamban. A tésztát munkatársam már tegnap előkészítette, így nekem csak kisütnöm kellett őket. Kiskorom óta szeretem a kenyeret, lehet később ezért is választottam ezt a szakmát. A korán kelés ellenére csodálatos munka ez. Imádom a friss kenyér szagát, ízét mindenét. A polcokon úgy ötven darab kenyértészta sorakozott fel, és csak arra vártak, hogy kisüssem őket. A pékség ahol dolgozom elég kicsi, mégis ez látja el az egész falut friss kenyérrel. Ebből a szempontból fontos a munkám, ha én nem lennék a falu lakói, nem jutnának kenyérhez, maximum ócska gumiízű hipermarketes féléhez. Csak egy kemencénk van abba is maximum 10 darab kenyér fér el. Ránézek az órámra, és elszörnyedek, hogy hajnali háromkor kenyeret készülök sütni. Nem baj legalább délutánig aludhatok. Miközben a kenyereket rakom a sütőlapra, majd a sütőbe a csajok jutnak az eszembe.

Míg gimnáziumba jártam nagyon sokkal összeszűrtem a levet, de amióta pék vagyok nincs időm ilyenekre. Felidézem Krisztit, Nikit, Petrát és az összes többit amint a farkamat szopják. Így visszagondolva rengeteget kúrtam a diákéveim alatt. Bátran állíthatom, hogy a mi falunkban vannak a legszebb lányok. Niki puncijára összpontosítva hamar felállt a faszom. Leülök a legközelebbi székre, lehúzom a sliccem, és elkezdek rejszolni. Mindenki eszembe jut, akivel valaha is lefeküdtem. Összesen nyolc lány. Lehet, hogy ez sokaknak kevés, de itt, falun ez rekordnak számít. Rendesen belemerültem a zsebhokiba, mikor hirtelen felindulásból az egyik kenyeret lekaptam a polcról és beledugtam a farkam a langyos tésztába. Hihetetlen érzés, jobb, mint bármelyik hüvely, amiben eddig voltam. Gyorsan mozgatom fel-le a rudamon a cipót, mely már teljesen körül öleli a péniszem. Egy ordítás kíséretében beleélvezek a tésztába. Egy ideig még ülök a széken, cipóval a farkamon, de aztán nekilátok dolgozni. Elvégzem a három órányi műszakot, mire az összes kenyeret kisütöttem. Köztük van az is amelyikkel egy jót „dugtam”. Kielégült fejjel, boldogan hagyom el a pékséget és megyek haza. Nem tudom ki lesz, aki hazaviszi a szexpartnerem, és mennyire fog ízleni neki a spermás kenyér, de nem is érdekel. Csak az számít, hogy hosszú idő után újra van kedvem az élethez, és ez a kenyérnek köszönhető.

A perverzióm csak ekkor kezdődött. Ezután minden munkanapomat azzal kezdtem, hogy megdugtam egy kenyeret. Később egy nap alatt többet is. Két-három hónap leforgása alatt egyre több panasz érkezett a pékség tulajához, hogy a kenyérnek rossz íze és büdös szaga van. Ezután lecseréltek egy másik pékre, de az én kis titkom nem derült ki. Kivéve, amíg az ügy nem került a rendőrség kezére. Ekkor nyomozást indítottak ellenem. Sikerült lebuktatniuk, ahogy épp a lakásomon szerelmeskedek egy zsömlével. Ételmérgezés és friss pékárú megrontása vádjával letartóztattak, és négy év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. Az áldozat kenyereket, zsömléket, kifliket pszichiáterek kezelik, nagyon megviselték őket a történtek. Én jelenleg a büntetésem töltöm, és minden vágyam, hogy a kezem közé kerüljön egy kenyér...

VÉGE